A Legfelsőbb Bíróság Pfv.20979/2007/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Angyalné dr. Demeter Judit, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Pfv. IV. 20.979/2007/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Moldován, Marosi és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek az S.B.G.K. Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértése miatt a Fővárosi Bíróságon 27.P. 28.845/2005. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 21.050/2006/5. számú ítéletével elbírált perében - a jogerős ítélet ellen - az alperes részéről 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget és térítsen meg az államnak felhívásra 26.000 (huszonhatezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet - az elsőfokú ítéletet helybenhagyva -megállapította: az alperes azzal, hogy a felperessel folytatott üzleti tárgyalásairól a felperes engedélye nélkül hangfelvételt készített, s az azt rögzítő magnókazettát átadta X. Y. részére, megsértette a felperes hangfelvétel védelméhez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és arra kötelezte, hogy 15 napon belül bocsánatkérő levélben adjon elégtételt a felperesnek; továbbá a PKKB előtt 15. B. 24.870/2003. számon indult eljárás jogerős befejezését követően semmisítse meg a fenti beszélgetés anyagát tartalmazó kazettát, és fizessen meg a felperesnek 100.000 forint kártérítést. Rendelkezett a perköltség és az illeték viseléséről is.

A jogerős ítélet alapját képező tényállás értelmében a felperes elnök-vezérigazgatója volt egy TV-t fő szponzorként támogató S. Rt-nek, amely cég 2002. márciusában felmondta a televíziós társasággal kötött reklámozási keretszerződését. Emiatt a televíziós társaság anyagi helyzete megromlott, fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. Jelentős hátraléka keletkezett a vele szerződéses kapcsolatban álló, és az alperes által vezetett Kft-vel szemben is. Az alperes az elszámolási vita rendezése érdekében közvetlenül az S. Rt.-hez fordult, és az alvállalkozók, alkalmazottak részvételével az Rt. székháza elé tüntetést is szervezett. A felperessel folytatott egyik telefonbeszélgetésről - a felperes tudta nélkül - hangfelvételt készített, a hangfelvételt rögzítő hangkazettát a tüntetés szervezésével kapcsolatos iratai között helyezte el. Később az iratokat a kazettával együtt a TV. volt vezetőjének - X. Y-nak - átadta. X.Y. a kazettát meghallgatta, arról másolatokat készített. A hangfelvételen rögzített sértő kijelentések miatt X.Y. a felperest feljelentette, a felperessel szemben becsületsértés vétségének megállapítása iránt a PKKB előtt büntetőeljárás van folyamatban.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes olyan közérdek vagy méltánylást érdemlő magánérdek fennálltát nem bizonyította, amely a hangfelvétel készítését jogszerűvé tette volna. A hangfelvétel készítése tehát jogellenes volt. Azzal pedig, hogy az engedély nélkül készített hangfelvételt - bár nem szándékosan - átadta X.Y-nak, azt jogosulatlanul nyilvánosságra is hozta. Miután a büntetőeljárás során a hangfelvételt harmadik személy, és nem az alperes használta fel bizonyítékként, a jelen per eldöntése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a felhasználásra bírósági eljárás keretében került sor. Ezért állapította meg a jogsértést, és alkalmazta a jogsértés kereset szerinti objektív jogkövetkezményeit. Álláspontja szerint köztudomás alapján (Pp. 163. § (3) bekezdés) külön bizonyítás nélkül elfogadható volt, hogy a hangfelvétel illetéktelen harmadik személynek való átadása a felperesnek nem vagyoni kártérítésre alapot adó módon hátrányt okozott, a magánszférájába történő jogtalan behatolás, az azzal járó kényelmetlenség miatt. Ezért kötelezte az alperest 100.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Ptk. 80. §, 84. § (1) bekezdés e/ pont, a Ptk. 339. § és a Pp. 3. § (2) bekezdés rendelkezéseit sérti, és ellentétes a bírói gyakorlattal is. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis a bíróság vagy más hatóság előtt folyó eljárásban az igazság kiderítése közérdek, ezért nem sérthet személyhez fűződő jogot, ha a visszaéléssel készített hangfelvételt bizonyítékként a bírósági eljárásban felhasználják. Az adott esetben is ez történt. Megítélése szerint ezt attól függetlenül értékelni kell, hogy az adott büntető eljárásnak ki a sértettje. Ebből következik, hogy a hangfelvétel bírósági ügyben történő felhasználása nem minősülhet jogellenes magatartásnak. Az ezzel ellentétes ítéleti rendelkezés ezért törvénysértő. Álláspontja szerint megalapozatlanul jutott a jogerős ítélet arra a következtetésre is, hogy nem bizonyított olyan méltányolható magánérdeket, amely megalapozta a hangfelvétel készítését. A per adataiból megállapítható, hogy a hangfelvételt bizonyítás céljából készítette. Ezt pedig a felek közötti üzleti kapcsolat, a telefonbeszélgetés során elhangzott ígéretek bizonyítása (annak esetleges szükségessége) tette indokolttá. Arra is hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a nyilvánosság fogalmát tévesen értelmezte. A kazettát véletlenül adta át X.Y-nak, a büntető eljárás sértettjének. Magánvádas ügyben a vád képviseletére a sértett jogosult, ezért a hangfelvétel részére történt átadása nem minősülhet a Ptk. szerinti nyilvánosságra hozatalnak. Emellett vitatta a hangfelvétel eredetiségét is. Arra is hivatkozott, hogy a felperes a hangfelvétel elkészítése és harmadik személy részére történt átadása miatt elszenvedett kényelmetlenségre alapított kártérítési igényt nem terjesztett elő. Nyilatkozata szerint ugyanis a büntetőeljárás ténye okozott számára pénzben ki nem fejezhető hátrányokat. A jogerős ítélet szerint azonban ez a körülmény önmagában nem alapozza meg az alperes anyagi felelősségét. A jogerős ítélet ezért a felperes kereseti kérelmén túlterjeszkedve, olyan hátrány miatt kötelezte az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére, amelyre a felperes nem hivatkozott, és amelyet nem is bizonyított.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben felhozott indokok alapján nem jogszabálysértő.

A Ptk. 80. § (1) bekezdés szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A (2) bekezdés értelmében hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.

E rendelkezések alapján általában tilos más személy nyilatkozatairól, a vele folytatott beszélgetésről tudomása, engedélye nélkül hangfelvételt készíteni és azt felhasználni.