A Debreceni Törvényszék P.20123/2015/47. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 213. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 7. §, 200. §, 205. §, 209. §, 217. §, 219. §, 221. §, 685. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 3. §, 203. §, 210. §, 2014. évi XL. törvény (DH2. törvény) 37. §, 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §]

... TÖRVÉNYSZÉK

6.P.20.123/2015/47. szám

A ... Törvényszék a dr. Kucskár Jolán ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Ádám Sándor ügyvéd által képviselt alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A törvényszék megállapítja, hogy a peres felek között 2007. február 16. napján létrejött lízingszerződés érvénytelen abból az okból, hogy a szerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan felperesi viselésére vonatkozó rendelkezései a felperesi fogyasztó számára nem világosak és érthetőek.

A törvényszék a fenti érvénytelenségi okot kiküszöböli és ezzel a szerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy megállapítja, hogy a szerződés alapján a felperes árfolyamváltozásból eredő többletfizetési kötelezettségként maximum olyan összeg megfizetésére köteles, mely a kamatkülönbözettel együtt nem haladja meg a 332.010,- Ft-ot azzal, hogy az árfolyam-különbözetből eredő fizetési kötelezettség a szerződésben rögzített utolsó lízingdíjrészlet esedékességét követő hónaptól a tárgyhónap 5. napjáig esedékesen maximum 7 hónapon keresztül és a kamatkülönbözetből eredő fizetési kötelezettséggel együtt maximum havi 47.430,- Ft összegszerűséggel esedékes és azzal, hogy az árfolyam-különbözetből eredő fizetési kötelezettségre a felperest késedelmi kamat kivételével egyéb kamat nem terheli.

A törvényszék megállapítja, hogy a peres felek között 2007. február 16. napján létrejött lízingszerződésre vonatkozó ... jelölésű üzletszabályzatnak a III.5.; VI.4.a; b; d; e; és g; VI.6.; VII.1. b.; pont második mondata és IX.1. pontjaiba foglalt szerződéses rendelkezések érvénytelenek.

A törvényszék megállapítja, hogy a fentiekben megjelölt üzletszabályzatbeli rendelkezések 2007. február 16. napjától nem keletkeztetnek jogot, és nem keletkeztetnek kötelezettséget a peres felekre nézve.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Törvényszéknél írásban, 3 példányban előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el amennyiben az csak a közbenső ítélet indokolása ellen irányul. Ebben az esetben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását egyéb esetekben is kérhetik.

A közbenső ítélettel szemben fellebbezést előterjesztő fél számára az ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező. Ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Indokolás:

A bíróság a peres felek képviselőinek nyilatkozatai, a felperes személyes nyilatkozata, a becsatolt okiratok tartalma, valamint K.-G.M. és H.L. tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperesi pénzügyi vállalkozás mint lízingbeadó, valamint a felperesi fogyasztó mint lízingbevevő között 2007. február 16. napján lízingszerződés jött létre a ... forgalmi rendszámú ... típusú személygépjárműre vonatkozóan. A szerződés "egyedi része" a lízingszerződéssel érintett gépjárműre vonatkozó adatok feltüntetése körében rögzítette, hogy "Regisztrációs adóval növelt teljes bruttó vételár: 3.125.000,- Ft", míg a "Fizetési Kötelezettségek" címszavat viselő rovatában rögzítésre került, hogy "Tőketartozás: 2.320.833,- Ft", továbbá, hogy a "Lízingdíj törlesztések száma: 97 db", továbbá, hogy az "Első lízingdíj: 87.500,- Ft", és hogy a "Rendszeres lízingdíjak összege: 96X47.430,- Ft" továbbá, hogy az "Összes lízingdíj: 4.640.780,- Ft". Az adott rovatban feltüntetésre került továbbá, hogy az "Mértékadó devizanem: CHF", illetve a "Lízingbevevő által az Üzletszabályzat alapján választott Kamatváltozás I. és Kamatváltozás II. elszámolási mód:" előre nyomtatott szöveg után az erre a célra rendszeresített szabadon hagyott négyzetben bejelölésre került a "Fix deviza konstrukció" típusmegjelölés. A szerződés "Fizetési Kötelezettségek" címszavú rovatában feltüntetésre került továbbá, hogy a "Hitelminősítési díj: 225.000,- Ft".

A szerződés felperesi saját kezű aláírását megelőző részében előre nyomatott szöveggel tartalmazza, hogy: "Alulírott, mint Lízingbevevő kijelentem, hogy a szerződésben, valamint az annak hátoldalán lévő Üzletszabályzatban (...) foglaltakat megismertem, megértettem és azokat a jelen egyedi lízingszerződés aláírásával magamra nézve kötelezőnek ismerem el. A hitelminősítési díjat és az első lízingdíjat a Lízingbeadó megbízásából - a lízingtárgy átvételét megelőzően - a szállítónak fizetem meg, amely összeget a Lízingbeadó a nevemre kiszámlázott hitelminősítési díj és első lízingdíj teljesítéseként tud be".

A felperes a szerződés alapján 312.500,- Ft-ot (225.000,- Ft hitelminősítési díj + 87.500,- Ft első lízingdíj) a szerződés teljesítésében szállítóként közreműködő A. Kft. részére megfizetett, a személygépjárművet pedig birtokba vette, majd az alperes a felperes részére a futamidőre számított lízingdíjakról az egyes havi lízingdíjak esedékességét a tárgyhó 5. napjában feltüntetve és az egyes havi lízingdíjakat tőke-, kamat-, adók szerint megbontva fizetési ütemezést bocsátott ki.

A felperes 2012. november 6-ig a fizetési ütemezés szerint a lízingdíj fizetési kötelezettségének eleget tett, majd 2012. november 6-i keltezéssel az alperes értesítést bocsátott ki a felperes irányába, melyben a felek között létrejött szerződésre vonatkozó üzletszabályzat rendelkezéseire hivatkozással rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztére alapítottan a felperest egyrészt 1.112.837,- Ft egyösszegű és 2012. november 23-ig terjedő esedékességgel eszközölt megfizetésére szólította fel, másrészt tájékoztatta a felperest arról, hogy a jövőben esedékes díjakra jutó árfolyam-különbözetet a felperesnek a lízingdíjakon felül havonta meg kell fizetnie.

Figyelemmel arra, hogy a felperes a fentiekben utalt rendkívüli árfolyameseményről szóló értékesítést követően az abban közöltek szerinti lízingdíj fizetési kötelezettségének nem tudott maradéktalanul eleget tenni, ezért az alperes a 2014. július 7. napján kelt nyilatkozatával a felek közötti szerződést szerződésszegés jogkövetkezményeként 2014. július 30. napjára felmondta.

A felek közötti jogvitára figyelemmel a lízingszerződéssel érintett személygépjármű a szerződés alperesi felmondása óta folyamatosan és változatlanul a felperes birtokában áll.

A felperes kereseti kérelmében kérte a felek között létrejött lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását, és az érvénytelenség jogkövetkezményeként annak a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását és a hatályossá nyilvánításhoz kapcsolódó elszámolás eredményeként az alperes fizetésre kötelezését, továbbá kérte az alperes kötelezését a lízingszerződéssel érintett gépkocsi forgalomból való kivonásának megszüntetésére és törzskönyvének felperes részére történő kiadására. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként nem ellenezte a szerződés olyan tartalmú érvényessé nyilvánítását, amely mellett a felperes megszerzi a perbeli gépjármű tulajdonjogát és pusztán a fizetési kötelezettségének a mértéke változik az érvényessé nyilvánítás következtében (... számú jegyzőkönyv 2. oldal).