A Debreceni Ítélőtábla Pf.20443/2016/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205. §, 209. §, 231. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 80. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 2004. évi LXXXIV. törvény 30. §, 2009. évi XXXI. törvény 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bírók: Csiki Péter, Kocsis Ottília, Veszprémy Zoltán

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.443/2016/4. szám

A Debreceni Ítélőtábla dr. Kucskár Jolán ügyvéd (cím) által képviselt felperes neve (cím) felperesnek - a dr. Ádám Sándor ügyvéd (cím) által képviselt alperes neve (cím) alperessel szemben szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Debreceni Törvényszék 6.P.20.123/2015/47. sorszámú közbenső ítélete ellen az alperes által 49. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét rész- és közbenső ítéletnek tekinti, a keresetet részben elutasító részítéleti rendelkezést nem érinti, az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesre terhelő szerződéses rendelkezések érvénytelenségét megállapító és a jogkövetkezményeit levonó közbenső ítéleti rendelkezést megváltoztatja, a keresetet ebben a keretben is elutasítja. Ezt meghaladóan a közbenső ítélet részítéletnek tekintett, az üzletszabályzat egyes rendelkezéseinek az érvénytelenségét megállapító részét helybenhagyja.

A felperes köteles megfizetni az alperesnek 15 nap alatt forint 27 000 (huszonhétezer) forint általános forgalmi adót tartalmazó 139 000 (egyszázharminckilencezer) forint első- és másodfokú perköltséget.

Az alperes 50 500 (ötvenezer-ötszáz) forint fellebbezési illeték visszatérítésére jogosult.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

Indokolás:

A pénzügyi vállalkozás alperes mint lízingbeadó és a fogyasztó felperes mint lízingbevevő 2007. február 16-án lízingszerződést kötött személygépjárműre. A szerződés egyedi része szerint a bruttó vételár 3 125 000 forint, a tőketartozás 2 320 833 forint, a lízingdíj törlesztések száma 97, az első lízingdíj 87 500 forint, a rendszeres lízingdíjak összege: 96 x 47 430 forint, az összes lízingdíj 4 640 780 forint, a mértékadó devizanem: CHF. A felperes által választott kamatváltozás I. és II. elszámolási mód fix deviza konstrukció. A szerződésben a felperes kijelentette, hogy az abban és az annak hátoldalán lévő PLA/2006.07.01. üzletszabályzatban foglaltakat megismerte, megértette, az egyedi lízingszerződés aláírásával magára nézve kötelezőnek elismerte.

A felperes a szerződés szerint a hitelminősítési díjat és az első lízingdíjat a szerződés teljesítésében szállítóként közreműködő gazdasági társaság részére megfizette, a személygépjárművet birtokba vette. Az alperes a felperes részére a futamidőre számított lízingdíjakról, az egyes havi lízingdíjak esedékességéről fizetési ütemezést bocsátott ki.

A felperes a fizetési ütemezés szerint a lízingdíj fizetési kötelezettségének eleget tett. Az alperes 2012. november 6-án keltezett értesítésben a szerződésre vonatkozó üzletszabályzat rendelkezéseire, rendkívüli árfolyamesemény bekövetkeztére hivatkozással a felperest felszólította 2012. november 23-i esedékességgel 1 112 837 forint megfizetésére. Tájékoztatta arról, hogy a jövőben esedékes díjakra jutó árfolyam-különbözetet a lízingdíjakon felül havonta meg kell fizetnie.

A felperes az értékesítés szerint a fizetési kötelezettségének nem tudott maradéktalanul eleget tenni, ezért az alperes a 2014. július 7-én keltezett nyilatkozatával a szerződést szerződésszegés jogkövetkezményeként 2014. július 30. napjára felmondta.

A felperes a keresetében kérte a lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását, és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítását, az ahhoz kapcsolódó elszámolás eredményeként az alperes kötelezését fizetésre, a gépkocsi forgalomból való kivonásának megszüntetésére és törzskönyvének a kiadására. Nem ellenezte a szerződés olyan tartalmú érvényessé nyilvánítását, amely mellett megszerzi a gépjármű tulajdonjogát és pusztán a fizetési kötelezettségének a mértéke változik (43. számú jegyzőkönyv 2. oldal).

Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében megállapította, hogy a lízingszerződés érvénytelen abból az okból, hogy a szerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan felperesi viselésére vonatkozó rendelkezései a felperes fogyasztó számára nem világosak és érthetőek. Az érvénytelenségi okot kiküszöbölte és ezzel a szerződést érvényessé nyilvánította annak megállapításával, hogy a szerződés alapján a felperes árfolyamváltozásból eredő többletfizetési kötelezettségként maximum olyan összeg megfizetésére köteles, mely a kamatkülönbözettel együtt nem haladja meg a 332 010 forintot azzal, hogy az árfolyam-különbözetből eredő fizetési kötelezettség a szerződésben rögzített utolsó lízingdíj részlet esedékességét követő hónaptól a tárgyhónap 5. napjáig esedékesen, maximum 7 hónapon keresztül és a kamat-különbözetből eredő fizetési kötelezettséggel együtt maximum havi 47 430 forint összegszerűséggel esedékes és az árfolyam-különbözetből eredő fizetési kötelezettségre a felperest késedelmi kamat kivételével egyéb kamat nem terheli.

Megállapította, hogy a lízingszerződésre vonatkozó PLA/2006.07.01. üzletszabályzat III.5., VI.4.a., b., d., e., g., VI.6. pontjaiba, a VII.1.b. pont második mondatába és a IX.1. pontjába foglalt szerződéses rendelkezések érvénytelenek, 2007. február 16-tól nem keletkeztetnek jogot, és nem keletkeztetnek kötelezettséget a felekre nézve.

Az elsőfokú bíróság a közbenső ítéletének az indokolásában a fogyasztói szerződés megkötésekor hatályos jogszabályok alapján a kereseti kérelem jogalapjának a részbeni alaposságáról foglalt állást. Rögzítette, hogy a szerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. § (1) bekezdés c) pont szerinti pénzügyi szolgáltatásra kötött szerződés, annak tartalmi kereteit a Hpt. 2. számú melléklet I.11. pont írja körül. Az alperes szerződéskötésekor hatályos PLA/2006.07.01. üzletszabályzata a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 205/B. § (1) bekezdés alapján a szerződés részévé vált.

A képviselet hibáján alapuló semmisségre hivatkozó kereseti kérelmet alaptalannak találta. Az indokolása szerint a Hpt. 3. § (1) bekezdés c) pont és 210. § (1) bekezdés alapján a szerződés, így a Ptk. 219. § (1)-(2) bekezdés, a 222. § és 223. § (1) bekezdés alapján a képviselő meghatalmazása is - a Ptk. 217. § (1) bekezdés alapján a semmisség jogkövetkezményével - írásbeli alakhoz kötött. A szerződést az alperes képviseletében a szállító kft. alkalmazottja írásbeli meghatalmazás nélkül írta alá. Az alperes a szerződést utólag írásban jóváhagyta, ezért a szerződés az alaki vagy képviseleti hiba folytán nem érvénytelen (Kúria 2/2016. számú polgári elvi döntés).