BH 1986.6.230 Az alkalmazottért való felelősség szabályainak alkalmazását nem zárja ki az, ha az alkalmazott a munkaköri feladataiba nem tartozó vagy a munkáltató által kifejezetten tiltott tevékenységgel okoz harmadik személynek kárt. A kártérítési felelősség megállapításánál a károkozó tevékenységnek a munkaviszonnyal való összefüggésén van a hangsúly [Ptk. 348. § (1) bek.].

A felperes a kanárimadár tenyészete részére rendszeresen a III. r. alperes vetőmagboltjában vásárolta a madáreledelt. A bolt vezetője az I. r. alperes. A felperes 1984. júniusában repcemagot szándékozott vásárolni a madarai részére, az I. r. alperes azonban azt közölte, hogy a boltban nincs repcemag, de rövidesen szerez a felperes részére.

B. Z. k-i lakos II. r. alperes ebben az időben egy zsák eladó repcemaggal rendelkezett, melyről az I. r. alperes tudott. Az I. r. alperes a repcemagot beszállította a III. r. alperes vetőmagboltjába, és megbízta az I. r. alperest a repcemag értékesítésével. Az I. r. alperes a felperest telefonon értesítette, hogy van repcemag. A felperes ezt követően a III. r. alperes vetőmagboltjában az I. r. alperestől átvett egy zsák repcemagot, melyért 905 Ft ellenértéket fizetett közvetlenül az I. r. alperesnek.

A vásárlás napján a felperes madarai fogyasztottak a repcemagból, és még aznap 29 madár elpusztult. Az állatok elhullását heveny bélgyulladás, és pangásos tüdő-bővérűség okozta, mely annak volt a következménye, hogy a repcemag mérgező anyagot tartalmazott.

Az állatok elhullása a felperesnek 16 300 Ft kárt okozott.

A felperes a módosított kereseti kérelmében 17 205 Ft kárigényt érvényesített az alperesekkel szemben.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes azzal védekezett, hogy közvetítőként járt el a felperes és a II. r. alperes között, ezért az adásvételi szerződés alapján a jogviszony a felperes és a II. r. alperes között jött létre. A II. r. alperes a kereset elutasítását azért kérte, mert a repcemagot egy évvel korábban ő is vásárolta, a repcemagból kisebb mennyiséget a galambjai fogyasztottak, de mérgezés nem következett be. Védekezésében lényegében ténybelileg vitatta az általa eladott repcemag mérgezettségét. A III. r. alperes a jogviszony hiányára hivatkozva kérte a kereset elutasítását. A I. r. alperes perbeli tevékenységét közvetítői tevékenységnek tekintette, mely nem alapozza meg a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdésén alapuló kártérítési felelősséget.

Az első fokú bíróság a III. r. alperest 17 205 Ft kártérítés, és ennek 1984. szeptember 1-től járó évi 5%-os, 1985. január 1-től pedig évi 8%-os kamata megfizetésére kötelezte a felperes javára. A felperes keresetét az I. és II. r. alperesekkel szemben elutasította, a III. r. alperes perköltség fizetési kötelezettségét pedig 2300 Ft-ban határozta meg.

Az első fokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a felperes kanári madarainak a repcemag mérgezettsége miatti elhullását az Országos Állategészségügyi Intézet vizsgálati eredménye és dr. M. G. állatorvos tanú vallomása bizonyította. Megállapította, hogy az I. r. alperes a munkakörével össze nem egyeztethető tevékenységet fejtett ki akkor, amikor a bolt hiányzó repcemag készletét a II. r. alperestől szerezte be, és értékesítette a felperesnek. Az I. r. alperes tevékenységét ugyanakkor a munkaviszonyával összefüggésben kifejtettnek tekintette, ezért a III. r. alperes kártérítési felelősségét a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján megállapította.

A III. r. alperes kártérítési felelősségének megállapítása miatt elutasította a felperesnek az I. és II. r. alperesekkel szemben érvényesített keresetét.