A Kúria Kfv.37008/2024/2. számú határozata földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 116. §] Bírók: Bérces Nóra, Farkas Katalin, Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Kfv.III.37.008/2024/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke

Dr. Sugár Tamás előadó bíró

Dr. Farkas Katalin bíró

Dr. Gyurán Ildikó bíró

Dr. Bérces Nóra bíró

A felperes: felperes1

(cím1)

A felperes képviselője: Sziklai & Andrejszki Ügyvédi Iroda

(cím2.,

ügyintéző ügyvéd: dr. Smitnya Sándor)

Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala

(1056 Budapest, Váci u. 62-64.)

Az alperes képviselője: dr. Molnár Ildikó kamarai jogtanácsos

A per tárgya: földforgalmi ügyben indult közigazgatási jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A felülvizsgálattal támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 4.K.703.181/2023/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a 2022. április 25-én megkötött adásvételi szerződéssel a perben nem álló eladótól megvásárolta a Település hrsz. helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlant.

[2] A szerződést az eladó helyett a felperes nyújtotta be az alpereshez mint mezőgazdasági igazgatási szervhez 2023. július 10-én annak jóváhagyása céljából.

[3] Az alperes a 2023. július 20-án hozott 590546/1/2023. számú végzésével a kérelmet visszautasította. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a szerződést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 21. § (1) bekezdése ellenére az aláírástól számított 8 napon túl nyújtották be, ezért az elkésett. Erre figyelemmel a kérelmet az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan vissza kellett utasítani.

Az elsőfokú ítélet

[4] A törvényszék - a 9. alszámú végzésével kijavított - 4.K.703.181/2023/8. számú ítéletében az alperes végzését megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte.

[5] Az indokolásban kiemelte, az alperes helyesen hivatkozott arra, hogy a keresetindítási határidő a Legfelsőbb Bíróság 4/2003. számú PJE határozatára (a továbbiakban: PJE határozat) tekintettel anyagi jogi természetű határidő. Ebből azonban nem következik, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 36. § (1) bekezdés e) pontja folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései nem irányadók a határidő meghatározásakor. Ugyanis a 70/2006. (XII. 13.) AB. határozat 1.1. pont szerinti érveléséből következően a PJE határozat a közigazgatási perekre nem hat ki, mivel az akkor hatályos eljárási jogszabályok másként rendelkeztek.

[6] Mindezek alapján a keresetindítási határidő kezdetét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg akként, hogy az a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől indul. A határidő számítására a Pp. 146. § (3) bekezdése vonatkozik, eszerint a kezdőnap a határidőbe nem számít be, így a felperes keresetlevele nem késett el.

[7] A Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében rögzített határidőhöz kapcsolódóan a törvényszék megállapította, hogy a 8 napos benyújtási határidő azon szerződésekre is vonatkozik a Fölforgalmi tv. 21. § (1c) bekezdése alapján, amelyeket nem az alperesnél, hanem a jegyzőnél kell benyújtani. Ugyanakkor a jegyző kifüggesztése nem hatósági eljárás, hanem a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárását megelőző előkészítő tevékenység. Emiatt a 21. § (1c) bekezdésben írt határidő megsértése miatt az Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása nem merült fel. Ugyanakkor minden észszerű indokot nélkülöz az adásvételi szerződések jogi sorsában való olyan megkülönböztetés, amely a 8 napos határidő túllépése tekintetében levonható jogkövetkezményt attól tenné függővé, hogy milyen szervhez kell a szerződést beadni. Ezért az adásvételi szerződésre nyitva álló 8 napos határidő a vételi ajánlat közlésére vonatkozó szabály, nem pedig kérelem benyújtási határidő.