A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21327/2015/7. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 96. §, 114. §, 125. §, 214. §, 234. §, 239. §, 253. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf......./2015/7.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Galambos Károly Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: dr. Galambos Károly ügyvéd) által képviselt dr. felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Udvary Sándor jogtanácsos által képviselt Alkotmánybíróság (alperes címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. szeptember 9. napján kelt, 4.P..../2015/6. számú ítélete ellen a felperes 7. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja, egyebekben részben megváltoztatja, az alperesnek járó elsőfokú perköltséget 10.000 (Tízezer) forintra leszállítja és mellőzi az illeték viselésére, valamint a kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezéseket.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (Tízezer) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.700 forint perköltséget. Megállapította továbbá, hogy a 36.000 forint eljárási illetéket az állam viseli és az eljárás szabálytalansága miatt 3. sorszám alatt előterjesztett felperesi kifogást elutasította.

A határozat tényállása szerint a felperes 2015. június 16-án érkezett levelében hét kérdést intézett az alpereshez. Az alperes június 26. napján postára adott ajánlott válaszlevelében tájékoztatta a felperest, hogy a 2014. október 7-ei teljes ülésen - amelyen dr. V... Z.... A... szóban jelentette be, hogy összeférhetetlenség személyével, illetve alkotmánybírói tisztségével nem áll fenn - kik vettek részt, illetve hogy a bejelentés kapcsán határozat nem született, azt formális döntés nélkül vették tudomásul és ez a zárt ülésről készült emlékeztetőben rögzítést nyert. Közölte, hogy előterjesztés és közzététel nem történt. Megküldte az érintett egyetem rektora által írt levél másolatát, tájékoztatta a felperest, hogy az emlékeztető 10 évig nem nyilvános és az Alkotmánybíróság elnökének mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján sem adható ki a kért kivonat. A küldeményt a posta a felperesi jogi képviselő irodájának címére 2015. június 29-én, majd július 5. napján kísérelte meg kézbesíteni, azonban az csak 2015. július 8. napján került átvételre.

A felperes 2015. július 7. napján feladott, a bíróságra 2015. július 9. napján érkezett keresetlevelében a pert megelőző kérelemében foglalt adatok és iratok kiadására kérte az alperest kötelezni.

Ezt követően 2015. augusztus 5. napján előterjesztett 3. sorszámú beadványában az eljárás szabálytalansága miatt kifogást terjesztett elő sérelmezve, hogy az idézésben a bíróság nem tüntette fel jogi képviselőjének nevét, illetőleg az eljáró ügyvédet és a keresetlevelet sem kézbesítette a részére vissza. Igényelte továbbá a kifogással kapcsolatban felmerült postaköltségének a megtérítését, figyelemmel a Pp. 78. § (5) bekezdésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A keresetet okafogyottnak találta, mert az adatközlés határidőben megtörtént, azt tőle független okból nem vette át a felperest képviselő ügyvéd. Az emlékeztető kapcsán a megtagadás további indokául azt hozta fel, hogy kiadása olyan mértékben befolyásolná a teljes ülésen résztvevő bírák magatartását, gondolataik kifejtésével kapcsolatos szabadságát, hogy az veszélyeztetné az alperes törvényes működési rendjét.

A felperes ebben a körben indítványozta az alperes főtitkárának a tanúkénti megidézését. Egyebekben kifejtette, hogy az alperesnek a konkrét adatkéréssel kapcsolatosan kellett volna érvelnie, tekintettel arra, hogy a kérelem véleménye szerint szenzitív adatot nem érint.

Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak találta. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5., 6. és 9. pontjaira utalva rögzítette, hogy a felperes közérdekű adatok kiadását kérte, mely adatok vonatkozásában az alperes adatkezelőnek tekinthető. Megállapította, hogy az alperes az Infotv. 29. § (1) bekezdésében írt 15 napos határidőben az adatkiadásnak - az emlékeztető kivonatának kivételével - papír alapon megfelelően eleget tett és a határidőn belüli kézbesítés is megtörtént annak 2015. június 29-ei megkísérlésével. Erre tekintettel a keresetet, mint okafogyottat - az emlékeztető kivonatának kiadására vonatkozó kérelmet leszámítva - elutasította. Megjegyezte, miszerint a felperes saját képviselőjének magatartása nem értékelhető az alperes mulasztásaként, ugyanis amennyiben képviselője a posta értesítését követően nyomban átveszi a küldeményt, úgy tartalmát határidőn belül megismerhette volna.

Az Infotv. 27. § (5)-(6) bekezdéseire való alperesi hivatkozásra figyelemmel megállapította, hogy az emlékeztető kivonata bizonyosan nem tartalmaz olyan adatot, amely veszélyeztetné az Alkotmánybíróság tevékenységét, ugyanis az legfeljebb két-három soros részlet lehet. Ugyanakkor rámutatott, hogy az alkotmánybírósági döntések előkészítésekor kialakuló vita csak akkor lehet teljes, ha az alkotmánybírák álláspontjukat úgy fejthetik ki, hogy közben nem kell azzal számolniuk, hogy azt nyilvánosságra hozva később rajtuk számon kérik. Ez esetben ugyanis a vita nem csupán az ügy lényegére, hanem a határozat kihirdetését követő nyilatkozatok vitázók személyére gyakorolt hatásának mérlegelésére is kiterjedne, ami szükségtelen szempontként a vitát torzítaná. Az elsőfokú bíróság ezen torzító hatást illetéktelen befolyásnak tekintette, ezért az emlékeztető kivonatának kiadásával kapcsolatos igényt is elutasította, függetlenül attól, hogy az tartalmaz-e olyan adatot, amely az alperes működésére hatással lenne. Döntésénél figyelembe vette, hogy a rendes bíróságok döntés előkészítő, a határozathozatalt megelőző tanácskozásai a Pp. 214. § (1) bekezdése szerint szintén zártak és az ekkor keletkezett emlékeztetők, illetve jegyzőkönyvek a 119. § (1) bekezdésébe írt általános elvek alóli kivételként meg sem tekinthetők. A felperes tanú meghallgatásra vonatkozó indítványát elutasította, mert az nem segítette volna az érdemi döntést, csak a per szükségtelen elhúzódásához vezetett volna. Ennek során azt is értékelte, hogy az eljáró képviselő a perben az alperes álláspontját szabadon fejthette ki, így azt a bíróság megismerhette.

Az elsőfokú bíróság a Pp. 114. §-ára, 125. § (1) bekezdésére, valamint 3. § (6) bekezdésére hivatkozva alaptalannak találta az eljárás szabálytalansága iránti kifogást is. Indokai szerint a felperes számára a kereset ismert volt, hiszen azt maga csatolta, így visszaszármaztatása az idézéssel szükségtelen volt. Emellett a felperes képviselője a tárgyalásról tudomást szerzett, azon megjelent, így az a körülmény, hogy neve nem szerepelt az idézésen az eljárás érdemét nem érintette. Egyebekben a 2015. augusztus 3-ai kézbesítésből tudomást kellett szereznie arról, hogy az idézésre a 23 nappal korábban benyújtott kereseti kérelemmel kapcsolatosan került sor.