A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27156/2014/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 324. §, 339. §, 340. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 115. §] Bíró: Béri András

SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

6722 Szeged, Tábor u. 4.

6701 Szeged, Pf.: 408. Tel.: 06-62-563-400

1.K.27.156/2014/4.szám

A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... Ügyvédi Iroda (üi.: ... ügyvéd ... által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti székhelyű felperes által - a ... ... által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen - ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet elutasítja.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 30.000,-(Harmincezer) forint eljárási illeték megfizetésére a felperes köteles az államnak az illetékes adóügyi hatóság felhívása szerint.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a keresetlevél, az alperes nyilatkozata, a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok, valamint a peres felek által előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi gazdasági társaság mezőgazdasági vállalkozást folytat és 2009. évben magánszemélyekkel, mint tulajdonosokkal és haszonélvezőkkel haszonbérleti szerződéseket kötött a tulajdonukban, használatukban lévő ingatlanok területére. A szerződés szerint a haszonbérlet időtartama 2009. szeptember 1. napjától 2019. december 20. napjáig szólt, rögzítve, hogy a haszonbérlőt a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. (Ttv.) alapján előhaszonbérleti jog illeti meg.

A felperes a földhasználat bejegyzése iránt kérelmet terjesztett elő az illetékes ... Körzeti Földhivatalnál (elsőfokú hatóság), amely a kérelmeket teljesítve a földhasználati jogot a földhasználati nyilvántartásba bejegyezte és azok a felperes földhasználati lapján regisztrálásra kerültek (.... szám alatti határozat).

A bejegyzést megelőzően a felperes 2009. március 8. napján támogatási kérelmet nyújtott be az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, mely a kérelmet jóváhagyta.

Ezután a felperes 2011. április 11. napján beadványt nyújtott be a Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztályához, amelyben kifogásolta az elsőfokú ingatlanügyi hatóság földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésekkel kapcsolatos eljárását.

Alperes a beadvánnyal összefüggésben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 115. § (1) bekezdés b/ pontja alapján felügyeleti eljárást indított a felperes földhasználati lapján nyilvántartott bejegyzések jogszerűségének vizsgálata iránt. A felügyeleti eljárás eredményeként az alperes az elsőfokú hatóság földhasználatot bejegyző határozatát .... számú végzésével megsemmisítette és új eljárás lefolytatására utasította az elsőfokú hatóságot elrendelve, hogy a felperes földhasználati lapjára bejegyzett földhasználatokat törölje. A felügyeleti intézkedés megtételére azért került sor, mert az alperesi álláspont szerint a bejegyzések teljesítésére jogszabálysértő módon került sor. A végzésben a felperes tájékoztatást kapott arról, hogy a Ket. szabályai szerint további fellebbezésnek és egyéb jogorvoslatnak helye nincs.

A felperes a perbeli és hasonló ügyekben hozott további végzésekkel szemben jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyek folytán a Szegedi Törvényszék azokat a közigazgatási nemperes eljárás keretében elbírálta, a kérelmet elutasította, megállapítva, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A felperes e végzéssel szembeni felülvizsgálati kérelmét a Kúria hivatalból elutasította, megállapítva, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott bírósági határozat felülvizsgálatát a Pp. és a 2005. évi XVII. tv. szabályai nem teszik lehetővé.

A megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság által hozott újabb döntést az alperes megsemmisítette és ismételten új eljárás lefolytatását rendelte el, végzésében megállapította, a döntésre azért került sor, mert a földhasználati nyilvántartásba vételi kérelmet elutasító újabb határozatát az elsőfokú hatóság a termőföldet használatba az ügyfelek részére nem küldte meg, nem a kérelemben foglaltaknak megfelelő döntés meghozatalára került sor, ez az eljárási hiba a másodfokú eljárásban nem pótolható.

A megismételt eljárás keretében az elsőfokú hatóság újabb ... számú határozatával a felperes földhasználati bejegyzés iránt előterjesztett kérelmét elutasította.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben arra hivatkozott, hogy az alperes a felügyeleti eljárás keretében felügyeleti jogkörét jogsértően gyakorolva semmisítette meg az elsőfokú hatóság földhasználatot bejegyző határozatait, annak ellenére, hogy a Ket. 115. § (4) bekezdése nevesíti azokat az eseteket, amikor a hatósági döntés megváltoztatásának, megsemmisítésének, azaz felügyeleti jogkör gyakorlásának nincs helye. A Ket. 115. § (4) bekezdés c/ pontja olyan korlát, melyet a hatóságnak figyelembe kellett volna vennie, a hatóság döntése nem változtatható meg és nem semmisíthető meg semmisségi ok hiányában, ha az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogait sértené. Kifejtette, hogy e törvényhely a jogbiztonságot erősíti, mivel a közigazgatási döntésekhez anyagi jogerő nem, csak alaki jogerő kapcsolódik.

Az alperes a 2012. szeptember 19. napján hozott ... számú jogerős határozatával a rendelkező rész megváltoztatásával az elsőfokú határozatot érdemben helybenhagyta azzal, kiemelte, az elsőfokú hatóság a megismételt új eljárás keretében a megsemmisítő végzésben foglaltaknak megfelelően hívta fel a felperest hiánypótlásra, mellyel kapcsolatban felperes akként nyilatkozott, azokat pótolni nem tudja. Tényállásként rögzítette, hogy a felperes földhasználatának bejegyzése a 2009. december 17. napján érkeztetett ügyirathoz csatolt haszonbérleti szerződéseken - melyben a használat kezdő időpontjául 2009. szeptember 1. napja került megjelölésre - alapult. A szerződésben rögzítésre került, hogy a haszonbérlőt a Tft. 21. § (4) bekezdése alapján előhaszonbérleti jogosultság illeti meg. A felperest a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság 2009. évi április hó 27. napján .... szám alatti kiadott létesülést tanúsító végzésével jegyezte be a cégnyilvántartásba. Mindez a szerződéskötések időpontját megelőző alig 4 hónappal történt, azaz a megalakulástól a szerződések megkötésének időpontjáig 1 év még nem telt el, ezért a felperes - állattartó telep üzemeltetőjeként - úgy gyakorolta előhaszonbérleti jogát, hogy az a valóságban nem illette meg, mert nem felelt meg a Tft. 21. § (3) bekezdésében előírt konjunktív feltételeknek. Ezzel az előhaszonbérletre jogosultak jogait alapvetően csorbította, így a szerződések az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó jogszabályok megsértésével jöttek létre. A kérelem elbírálásakor hatályos 356/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdése szerint el kellett volna utasítani a nyilvántartásba vételi kérelmet, mert a haszonbérleti szerződések az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó külön jogszabályban foglalt előírások megsértésével jöttek létre. Előhaszonbérleti jogosultság hiányában a 16/2002. (II. 18.) Kormányrendelet 5. §-ában foglalt dokumentumokat is csatolni kell. A bejelentéshez nem kerültek csatolásra a körzeti földhivatal részéről hiánypótlási felhívás sem került kiadásra az alábbiak vonatkozásában: eljárási díj megfizetését igazoló irat, nyilatkozat, hogy a termőföld használata a törvényben foglalt korlátozásokat nem sérti, a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat eredeti vagy közjegyző által hitelesített példánya, az eredeti vagy közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány vagy ügyvéd által cégjegyzési eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásminta és egyes helyrajzi számok vonatkozásában a használattal érintett terület nagyságát és a földrészleten belül elhelyezkedését feltüntető vázlat. Hangsúlyozta azt is, hogy a Ket. 105. § (4) bekezdésének rendelkezései szerint a megismételt eljárásban az elsőfokú döntéshozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. A körzeti földhivatal megismételt új eljárás keretében hiánypótlási felhívásban a földhasználati nyilvántartásba vételhez szükséges iratok, okiratok pótlását kérte a felperestől. A kézbesítési bizonyítvány tanúsága szerint a felhívást a felperes átvette, majd válaszlevelében előadta, hogy az abban megjelölt iratokat a földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőleg nem tudja pótolni és észrevételezte, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában hiánypótlási felhívást nem kapott. Megállapította, hogy az elsőfokú határozat rendelkező részének megváltoztatására azért volt szükség, mert az abban érintett termőföldek egészére és nem a használatba adók tulajdoni hányadára vonatkozóan tartalmazott rendelkezést. Megállapította, hogy az elsőfokú körzeti földhivatal új eljárását a felügyeleti szerv végzésében foglaltaknak megfelelően folytatta le, a kérelmező az új eljárásban biztosított hiánypótlásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően került sor a földhasználati nyilvántartásba vételi kérelem elutasítására.