A Szegedi Ítélőtábla Pf.20030/2015/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 80. §] Bírók: Bereczkyné dr. Lengyel Nóra, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet
SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA
Pf.II.20.030/2015/4. szám
A Szegedi Ítélőtábla a dr. Szabó Miklós ügyvéd által képviselt I. r. és II. r. felperesnek - a személyesen eljáró alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Szolnoki Törvényszék 2014. november 24. napján kelt 6.P.20.994/2014/11. számú ítélete ellen a felperesek részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő
Í T É L E T E T :
Az elsőfokú bíróság ítéletét részben, az alábbiak szerint megváltoztatja:
Megállapítja, hogy az alperes megsértette az I. és II. r. felperes képmáshoz és hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2013. december 21. napján a felperesekről hozzájárulásuk nélkül videofelvételt készített és azt felhasználta.
Megállapítja továbbá, hogy az alperes megsértette a II. r. felperes hangfelvételhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy hozzájárulása nélkül a vele folytatott telefonbeszélgetésekről hangelvételeket készített és azokat felhasználta.
A felperesek elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését mellőzi, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 81 500 (nyolcvanegyezer-ötszáz) Ft elsőfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 18 000 (tizennyolcezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket.
Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 27 700 (huszonhétezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget, valamint az állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 33 000 (harmincháromezer) Ft másodfokú eljárási illetéket.
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I N D O K O L Á S
A II. r. felperes és az alperes házastársak, míg az I. r. felperes a II. r. felperes édesapja. A II. r. felperes és az alperes házasságából 2003. december 2. napján (gyermek 1. neve) és 2006. április 30-án (gyermek 2. neve) utónevű gyermekek születtek. A házasfelek életközössége 2011. októberében megszakadt, majd a II. r. felperes 2012. szeptemberében a gyermekeivel együtt a szülei ingatlanába költözött. A (település neve, ingatlan címe). szám alatt található utolsó közös lakásban jelenleg az alperes él. A II. r. felperes és az alperes között vita van - egyebek mellett - a gyermekelhelyezés kérdésében, ez okból számos konfliktus volt közöttük.
A II. r. felperes keresetet terjesztett elő a házasság felbontása iránt, amely eljárás a (település 1. neve-i) Járásbíróságon 1.P.20.385/2013. szám alatt van folyamatban. A II. r. felperes a házasság felbontásán túl kérte mindkét kiskorú nála történő elhelyezését, továbbá a gyermekekkel kapcsolatos további járulékos kérdések rendezését. Az alperes viszontkeresetében (gyermek 1. neve) nála történő elhelyezését kérte, (gyermek 2. neve) elhelyezését illetően a kereset teljesítését nem ellenezte. A (település 1. neve-i) Járásbíróság ideiglenes intézkedéssel döntött az apai kapcsolattartásról. (gyermek 1. neve) a kapcsolattartást követően több ízben nem szívesen tért vissza édesanyjához, ezért pszichológus javaslatára 2013. november 25-től 2013. december 25-ig az alperesnél tartózkodott, ez alatt a II. r felperes rendszeresen tartotta vele a kapcsolatot.
2013. decembere óta az alperessel egy lakásban él (személy neve).
2013. december 21-én a felperesek az alperes lakásán megjelentek abból a célból, hogy (gyermek 1. neve)t a karácsonyi ünnepekre hazavigyék. Megelőzően az alperes a lakás nappali szobájában a szekrénysor polcára egy videokamerát helyezett el azzal a céllal, hogy rögzítse a felperesek látogatását és az annak során elhangzottakat. A felvétel készítéséről (személy neve) is tudott. Miután a gyermek nem kívánt édesanyjával elmenni, a peres felek között szóváltás alakult ki, végül (gyermek 1. neve) az alperesnél maradt. A felperesek érkezését megelőzően az alperes által bekapcsolt kamera a vitát rögzítette, a felperesek azonban erről nem tudtak.
Az alperes ezen kívül még több alkalommal készített ugyancsak a II. r. alperes tudomása nélkül mobiltelefonnal hangfelvételt a II. r. felperessel folytatott telefonbeszélgetésekről és a találkozásaikról. A kamerával és mobiltelefonnal készült felvételeket CD-lemezen és írásban is rögzítette abból a célból, hogy azokat, mint bizonyítékokat a bontóperben a gyermeknevelésre való alkalmassága alátámasztásául felhasználja.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!