A Kúria Kfv.37720/2018/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KISAJÁTÍTÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 9. §, (1) bek., (2) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XIII. cikk (1) bek.] Bírók: Sperka Kálmán, Sugár Tamás, Vitál-Eigner Beáta

A határozat elvi tartalma:

Kisajátítási kártalanítás szempontjából az ingatlanon fennálló jog jogosultja alatt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultat kell érteni. Az ingatlan tulajdonosával kötött haszonbérleti megállapodás alapján a haszonbérlőt kisajátítási kártalanítás nem illeti meg.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.37.720/2018/6.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: alperes neve

Az alperes képviselője: Dr. ... tisztviselő

A per tárgya: kisajátítási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 9.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2018. május 2-án kelt 2.K.27.047/2018/8. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.K.27.047/2018/8. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, az alperes FE/03/37-7/2018. számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a ... földhasználó részére 648.793.- (hatszáznegyvennyolcezer-hétszázkilencvenhárom) forint kártalanítást megállapító és annak kifizetését elrendelő rendelkezéseket mellőzi.

A kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az Ercsi, ... hrsz.- szántó művelési ágú ingatlan ½ arányú tulajdonosa ... (a továbbiakban: K. J.-né), az ingatlanra ... (a továbbiakban: Haszonbérlő) 2021. október 1. napjáig terjedő időre haszonbérleti szerződést kötött, a szerződést a földhasználati nyilvántartásba bejegyezték.

[2] Az alperes a 2018. január 17. napján kelt alperes leánykori neve számú határozatával a felperes részleges kisajátítás iránti kérelmének helyt adott, és az ingatlan megosztása mellett egyebek mellett rendelkezett arról, hogy az ingatlanon fennálló haszonbérleti jog megszűnik. Megállapította a K. J.-né tulajdonos részére járó kártalanítás összegét, továbbá a haszonbérleti jog megszűnése miatt a Haszonbérlő részére 678.793.- forint kártalanítást is megállapított. Kötelezte a felperest a kártalanítási összegek megfizetésére.

A kereseti kérelem

[3] A felperes keresetében a határozat megváltoztatását és a Haszonbérlő részére megállapított kártalanítási összeg megfizetésére való kötelezés mellőzését kérte.

Az elsőfokú ítélet

[4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította.

[5] A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 8. § (1), (3), (6) és (8) bekezdéseire, 9. § (1) bekezdésére, 23. § (1) bekezdés d) pontjára utalással arra a jogalkotói szándékra következtetett, miszerint kártalanítás a dologi jogok, a vagyonkezelői jog, valamint az Alkotmánybíróság döntései és az Emberi Jogi Egyezmények alapján a tulajdonvédelemben részesülő kötelmi jogok (bérlet) jogosultját illetik meg. A Kstv. módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a járulékos költségekkel összefüggésben állapította meg a 21/A. § (1) bekezdését, amelyhez fűzött törvényi indokolás kimondja, hogy amennyiben a bérleti, haszonbérleti, haszonélvezeti jog és a használati jog megszűnik, úgy a törvény szabályai szerint kártalanítás jár.

[6] Megalapozatlannak ítélte azt a felperesi érvelést, miszerint a haszonbérleti jog változatlanul fennáll.

[7] A felperes által hivatkozott 2006/2/1578. számú elvi döntést iránymutatónak nem tartotta, mert az a korábbi kisajátítási jogszabályon alapult.