A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.377/2016/7. számú határozata testi sértés bűntette (SÚLYOS testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 170. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 348. §, 351. §, 352. §, 385. §, 387. §, 388. §, 397. §] Bírók: Harangozó Attila, Katona Tibor, Nikula Valéria

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság B.617/2015/7., Fővárosi Törvényszék Bf.12416/2015/14., *Fővárosi Ítélőtábla Bhar.377/2016/7.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

12.Bhar.377/2016/7.

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Szegeden, 2017. június 13. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő

V É G Z É S T:

A súlyos testi sértés bűntette miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2016. október 20. napján kihirdetett 28.Bf.I.12.416/2015/14. számú ítéletének a fellebbezések folytán felülbírált részét h e l y b e n h a g y j a.

A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az első fokon eljárt Budai Központi Kerületi Bíróság a 2015. szeptember 28. napján meghozott 5.B.I.617/2015/7. számú ítéletével vádlott neve vádlottat 2 rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. tv. 170. § (1) bekezdés és (2) bekezdés] miatt - halmazati büntetésül - 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összegét 1.000.- forintban állapította meg. Úgy rendelkezett, hogy a kiszabott összesen 500.000.-forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni, és egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés lép. Kötelezte a vádlottat 638.856.- forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak. Figyelmeztette a lakó vagy tartózkodási helye címében bekövetkezett változás bejelentésének kötelezettségére és elmulasztásának következményére.

Az első fokú ítélet ellen az ügyész, a vádlott terhére végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása végett, a vádlott az ok megjelölése nélkül, a védő elsődlegesen felmentés, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése végett jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.20.971/2008/6-1. számú átiratában a vádlott terhére bejelentett fellebbezést fenntartotta.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2016. október 20. napján meghozott 28.Bf.I.12.416/2015/14. számú ítéletével a vádlottat az ellene 1 rendbeli testi sértés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. tv. 170. § (1) és (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette,

az 1 rendbeli testi sértés bűntettének kísérleteként értékelt bűncselekményt testi sértés vétségének [1978. évi IV. tv. 170. § (1) bekezdés] minősítette, és a vádlottat büntetés kiszabása helyett, 1 évre próbára bocsátotta. A felmerült bűnügyi költségből a vádlottat 100.000.-forint megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó bűnügyi költségről pedig akként rendelkezett, hogy részben az állam viseli, részben annak megfizetése alól a vádlottat mentesítette. A lakcím bejelentési kötelezettségre figyelmeztetést mellőzte, és megállapította, hogy a vádlott személyazonosító okmányának száma: szám. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta.

A másodfokú ítélet ellen vádlott neve vádlott és a védő jelentettek be fellebbezést, az 1 rendbeli testi sértés vétsége alóli felmentés végett.

A védő, fellebbezését írásban indokolta, mely szerint a másodfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mert az ítéleti tényállás részben továbbra is hiányos, iratellenes és a bíróság a megállapított tényekből további tényre helytelenül következtetett [Be. 351. § (2) bekezdés b), c) és d) pont]. Azonban, ettől függetlenül érdemi felülbírálatra alkalmas, mert a részleges megalapozatlanság kiküszöbölhető, mivel a harmadfokú bíróság által a szükséges helyesbítések és pontosítások a rendelkezésre álló iratok alapján megtehetők, és a tényállás a helyes ténybeli következtetés útján is kiegészíthető. Ugyanakkor, álláspontja szerint, a másodfokú bíróság indokolási kötelezettségének is csupán részben tett eleget, miáltal eljárási szabályt is sértett.

A fentiek szerinti megalapozatlanságot abban jelölte meg, hogy

- a másodfokú bíróság nem vont mérlegelési körébe valamennyi releváns bizonyítékot,

- sértett , tanú1 és tanú2 tanúk egymásnak és önmaguknak is ellentmondó vallomásaikat fogadta el, a vádlott védekezésével és az azt alátámasztó tanúvallomásokkal, szakértői véleményekkel szemben,

- az eset összes körülményeire, és a vádlott előzőleg bejelentett válási szándékára tekintettel elmulasztotta levonni azt az alapos feltételezést, hogy valójában sértett már akkor tudatosan készült a vádlottal szembeni polgári, illetve büntetőeljárásra,

- indokolatlanul rekesztette ki a bizonyítékok köréből tanú3 és tanú4 rendőr járőrök vallomását, és ezért elmulasztotta feloldani azt az ellentmondást, ami a rendőri jelentés, a tanúvallomások és a járóbeteg vizsgálati lapban rögzítettek között volt abban, hogy a két sértett valóban mentővel érkezett-e a kórházba vagy sem,

- figyelmen kívül hagyta, hogy a rendőri jelentésben írtakat és a helyszínen intézkedő rendőrök, valamint tanú5 és tanú6 azon tanúvallomását, mely szerint sértetten nem volt szemmel látható sérülés,

- iratellenes a vádlottnak sértett felé intézett rúgásaival kapcsolatban megállapított tényállás, mert a szakértői vélemények vagy kizárják vagy nem valószínűsítik, illetve kézzel való bántalmazás következtében véleményezik a bal arcfélen leírt elváltozást, mely a bizonyítékokat összevetve inkább minden valószínűség szerint tanú 7 pofonütésétől keletkezett, mintsem a vádlott rúgásaitól,

- sértett további sérüléseit illetően pedig nem vette figyelembe a másodfokú bíróság a sértett azon kijelentését, hogy megpróbálta a vádlottat leszedni az apjáról, így nem zárható ki, hogy a további sérülései a szüleivel, a vádlott ellen folytatott dulakodás közben vagy más ismeretlen módon alakultak ki.

Az indokolási kötelezettségét a másodfokú bíróság azáltal sértette meg, hogy nem adott részletesen számot arról, a vádlott következetes, bűnösségét tagadó védekezését, illetve az azt alátámasztó bizonyítékokat, sértettet érintő cselekmény vonatkozásában milyen okból vetette el.