A Fővárosi Törvényszék Bf.12416/2015/14. számú határozata testi sértés bűntette (SÚLYOS testi sértés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 164. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 74. §, 108. §, 112. §, 117. §, 237. §, 238. §, 258. §, 331. §, 338. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 363. §, 370. §, 371. §, 372. §, 373. §] Bírók: Gohér Márta Mária, Langó Katalin, Surányi József

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.I.12.416/2015/14.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a Budapesten, 2016. október 20-án tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A súlyos testi sértés bűntette miatt vádlott neve ellen indított büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2015. szeptember 28-án kihirdetett 5.B.I.617/2015/7. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene 1 (egy) rendbeli testi sértés bűntettének kísérlete {1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdés és (2) bekezdés} miatt emelt vád alól felmenti.

Az 1 (egy) rendbeli testi sértés bűntettének kísérleteként értékelt bűncselekményt testi sértés vétségének {1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdés} minősíti.

A vádlottat - büntetés kiszabása helyett - 1 (egy) évre próbára bocsátja.

Az első fokú ítélet meghozataláig felmerült bűnügyi költségből a vádlott 100 000 (százezer) forintot köteles megfizetni, az ezt meghaladó bűnügyi költséget részben az állam viseli, részben annak megfizetése alól a vádlottat mentesíti.

A lakcím-bejelentési kötelezettségre figyelmeztetést mellőzi.

A vádlott személyazonosító okmányának száma ....

Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja.

Indokolás:

A kerületi bíróság a megismételt eljárásban hozott ítéletében vádlott neve vádlott bűnösségét 2 rendbeli, az 1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettének kísérletében állapította meg. Ezért 500 napi tétel pénzbüntetésre ítélte, a pénzbüntetés egynapi tételének összegét 1000 forintban állapította meg és határozott az így kiszabott 500 000 forint pénzbüntetés meg nem fizetése esetére. Döntött a bűnügyi költségről, valamint figyelmeztette a vádlottat a lakcíme megváltozása bejelentésének kötelezettségére és annak elmulasztása következményére.

Az első fokú ítélet kihirdetését követően az ügyész a vádlott terhére, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása végett, a vádlott az ok megjelölése nélkül, a védő elsődlegesen felmentés, másodlagosan az első fokú ítélet hatályon kívül helyezése végett jelentett be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség a .... számú átiratában a vádlott terhére bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartotta. Kifejtette, hogy az első fokú ítélet a Be. 351. § (2) bekezdés b)

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.I.12.416/2015/14.

2

pontjának második fordulatában és a c) pontban írt okoknál fogva megalapozatlan, mert az hiányos, illetve részben ellentétes az iratok tartalmával.

A tényállás hiányossága tekintetében az alábbiakra mutatott rá:

Nem tartalmazza a tényállás, hogy a vádlott 2008. április 28-án mezítláb rúgta fejen személy1 sértettet, ami a sértett vallomása és az orvosszakértői vélemények alapján aggálytalanul megállapítható, úgyszintén azt sem, hogy személy2őt milyen erővel bántalmazta, vagyis a karját milyen erővel csavarta hátra, őt (a vállát) milyen erővel nyomta az ajtóhoz. Az erő nagysága az ... 2013. november 27-én kelt szakvéleménye szerint legfeljebb közepesnél kisebb lehetett.

Nem tartalmazza továbbá a tényállás, hogy személy2nek a bántalmazás miatt az esés és a fejének a kövezetbe ütődése kapcsán alakulhatott volna ki nyolc napon túl gyógyuló sérülése (... 2008. szeptember 2-án kelt szakvéleménye), illetve, hogy ezen sérülés elmaradása csupán a véletlennek köszönhető.

A tényállás iratellenessége vonatkozásában a főügyészség az alábbiakra mutatott rá:

Jóllehet az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a vádlott bántalmazása alkalmas volt személy1 esetében nyolc napon túl gyógyuló sérülés okozására, annak megjelölésével azonban adós maradt, hogy az milyen súlyosabb sérülés okozására lett volna alkalmas.

Az ... 2013. augusztus 28-án kelt szakvéleménye szerint személy1 sérüléseinek gyógytartama egyenként és együttesen is nyolc napon belüli volt, a bal arcfél elváltozása, a közepesnél kisebb, tompa erőbehatásra keletkezhetett. Az ... megállapította, hogy az ellentmondó szakvélemények közül szakértő1 és szakértő2 szakvéleményei a megalapozottak, melyek egyezően azt állapították meg, hogy a sértett testtájékra, a sérülést kialakító (közepesnél kisebb) erőbehatásra, valamint a mezítlábas rúgásra figyelemmel nem bizonyítható a ténylegesen kialakult sérülésnél súlyosabb, nyolc napon túl gyógyuló sérülés keletkezésének reális lehetősége. Az alapeljárásban meghallgatott szakértő2 szakértő szóban is előadta, hogy e sértett sérülés-együttesére vonatkoztatva nincs reális lehetőség súlyosabb sérülés okozására. A fejet illetően legalább közepes erejű tompa mechanikai erőbehatás esetén keletkezhet súlyosabb, nyolc napon túl gyógyuló sérülés, a jelen erőbehatás azonban inkább kisebb volt. E megállapítás egyenértékű azzal, hogy a bántalmazás nem volt alkalmas súlyosabb sérülés okozására. Ezért a kerületi bíróság az orvosszakértői véleményekkel ellentétesen állapította meg azt a különös szakértelmet igénylő kérdést, hogy a bántalmazás alkalmas volt-e súlyosabb sérülés okozására.

Erre is figyelemmel a tényállásban a személy1 által 2008. április 29-én előterjesztett joghatályos magánindítvány feltüntetése indokolt.

A bizonyítási eljárás lefolytatását illetően rögzítette a főügyészség, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat számba vette, azokat egyenként és összességében, a logika szabályainak megfelelően, meggyőzően indokolta, amikor részletes magyarázatát adta annak, hogy a tényállást miért elsősorban személy1 és személy2 sértettek tanúvallomására alapította és a vádlott vallomását miért vetette el. Az indulati helyzetben a sértettek érthető módon nagyobb erejűnek élték meg az őket ért rúgásokat, lökéseket, megragadásokat, azonban ez a szavahihetőségüket különösen arra figyelemmel nem érinti, hogy a bántalmazási mód az orvosszakértők véleménye szerint is igazolható azzal, hogy az ... személy2 vonatkozásában a nagy erejű bántalmazást jelölte meg valószínűtlennek.

Kitért a főügyészség továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványokat is részletes

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

28.Bf.I.12.416/2015/14.

3

indokolással, megalapozottan utasította el.