A Kúria Knk.37388/2015/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. § (7) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

A népszavazási kérdés nem hitelesíthető akkor, ha az nem egyértelmű a választópolgárok és az Országgyűlés számára.

***********

KÚRIA

Knk.IV.37.388/2015/3.szám

A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím) által képviselt szervező (cím2) szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 62/2015. számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nemperes eljárásban, meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 62/2015. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a szervezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

I.

1. A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban NVB) 62/2015. számú határozatában megtagadta a szervező által 2015. március 13-án benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt:

"Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezett személy személyi jövedelemadó-bevallása nyilvános legyen?"

2. Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban Nsztv.) 11. §-ára alapítottan vizsgálta a kérdés hitelesíthetőségét. Indokolásában a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.), valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései alapján, utalva továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) fogalmaira is, számba vette, hogy a hitelesíteni kért kérdés milyen minőségű személyi adatok nyilvánosságra hozatalát tenné indokolttá.

3. Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti alapjogvédelem, valamint az I. cikk (3) bekezdésében foglalt alapjog-korlátozási kritériumok érvényesülése érdekében azt vizsgálta, hogy a nyilvános vagyonnyilatkozat tételre kötelezett és harmadik személyek személyes adatainak védelméhez fűződő alapjogát a kérdés kapcsán megalkotandó törvényi szabály szükséges és arányos mértékben korlátozná-e. Megállapította, hogy az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) rendelkezései értelmében a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételére kötelezett személyek éves jövedelmére vonatkozó adatok és az adótitkot is tartalmazó személyi jövedelemadó-bevallások legfőbb tartalmi elemei - 5 évre visszamenőlegesen - ma is megismerhetőek. Ugyanakkor az Szja.tv. és az Art. szerinti adónyilatkozat, illetve a személyi jövedelemadó-bevallás egy sor olyan egyéb személyes adatot is tartalmaz, amelyek között vannak az Infotv. értelmében vett különleges adatok is. Az NVB nem látott olyan indokot, amely a kérdés kapcsán az érintett személyi kör alapjogainak ilyen tartalmú korlátozását szükségessé tenné és az alapjog korlátozását az elérni kívánt célhoz képest legenyhébben, arányosan korlátozná. Ezért megállapította, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk. (3) bekezdés a) pontja értelmében vett kizárt tárgykörök közé tartozik, ami akadályát jelentette a kérdés hitelesítésének.

4. A szervező felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben az NVB határozatának megváltoztatását és a kérdés hitelesítését kérte az Nsztv. 30. § (1) bekezdése alapján.

A szervező szerint egy kérdésben akkor nem tartható népszavazás, ha az kizárja, hogy az Országgyűlés az eredményes népszavazásból következő törvényalkotási kötelezettségének az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban tegyen eleget. A szervező értelmezésében a kérdés a célzott személyi kör jövedelmi helyzetének átláthatóságát kívánta növelni. Mivel a kérdés nem a személyi jövedelemadó-bevallás egészének nyilvánosságra hozatalára irányult, ezért a kérdésben tartandó népszavazás alapján olyan törvényt kellene az Országgyűlésnek alkotnia, amely tekintettel van úgy harmadik személyek személyes adataira mint az Infotv. szerinti különleges adatokra is.

Végül rámutatott a szervező arra is, hogy a Vnytv. nem a nyilvános vagyonnyilatkozatokra vonatkozó szabályozást tartalmaz, így az a népszavazási kérdéssel értékelhető kapcsolatban nem állt.

II.