A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40374/2021/9. számú határozata szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §] Bírók: Kolozs Balázs, Molnár József, Rutkai Éva

A határozat elvi tartalma:

A felfüggesztő feltétellel kötött adásvételi szerződés esetén a felfüggesztő feltétel bekövetkezésének lehetetlenülése folytán a szerződés időleges hatálytalansága véglegessé válik. Ha a fél az ingatlanok birtokát harmadik személynek olyan megállapodás alapján engedte át, amelynek értelmében az ingatlanok visszaadásának követelésére nem volt jogosult, ezen időponttól kezdődően a birtoklásának szakadatlansága nem állapítható meg, az ingatlanok tulajdonjogát elbirtoklás útján nem szerezhette meg.

A szerződés hatálytalanságának jogkövetkezményeként az érvénytelenség jogkövetkezményei alkalmazandók, így a hatálytalan adásvételi szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett vevő tulajdonjoga törlésének és az eladó tulajdonjoga visszajegyzésének van helye.

Nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik a keretbiztosítéki jelzálogjog alapítása a közösségi cél megvalósítása céljából kapott ingatlanra a közösségi cél megvalósításához szükséges előkészítő munkálatok elvégzésére létrejött megbízási szerződésből keletkezett és jövőben keletkező követelések biztosítására akkor, amikor mindkét fél tudatában van annak, hogy a célt nem tudják megvalósítani, a vevő tulajdonszerzését megalapozó adásvételi szerződés nem lépett hatályba, a felek egymással személyi összefonódásban állnak, és a biztosított érték jóval meghaladja a fennálló tényleges tartozás összegét.

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére és az eredeti állapot helyreállítására, azaz marasztalásra irányuló kereseti kérelem mellett a bejegyzés alapjául szolgáló szerződések hatálytalanságának, illetve érvénytelenségének megállapítása nem az ítélet rendelkező részére, hanem az indokolásra tartozik.

1959. évi IV. tv. 121. § (1) bekezdés, 200. § (2) bekezdés, 228. § (1) bekezdés, 237. § (1) bekezdés, 312. § (1) bekezdés

1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bekezdés a) pont, aa) alpont

1952. évi III. törvény 123. §

***********

Fővárosi Ítélőtábla 2

16.Gf.40.374/2021/9-I

Fővárosi Ítélőtábla

16.Gf.40.374/2021/9-I.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga István ügyvéd (cím1.) által képviselt felperest képviselő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cím16) által képviselt felperes felperesnek az Ivanovics Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: dr. Ivanovics Andrea ügyvéd) által képviselt Központ1 Alapítvány (cím17) I. rendű alperes, a LOHN Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. Lohn Balázs ügyvéd) által képviselt alperes2 (cím17) II. rendű alperes és a dr. Tyukász Szabolcs ügyvéd (cím18) által képviselt alperes3 (cím6) III. rendű alperes ellen szerződés létre nem jöttének, érvénytelenségének, hatálytalanságának megállapítása és eredeti állapot helyreállítása iránti perében a Fővárosi Törvényszék 2021. október 7-én kelt 5.G.41.857/2015/246-I. számú ítéletével szemben az I. és a II. rendű alperesek által benyújtott fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő

ítéletet :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, mellőzi a módosított adásvételi szerződés hatálybalépés nélküli megszűnésének és az egyetemleges keretbiztosítéki jelzálog alapítási szerződés és bejegyzési engedély semmisségének a megállapítását, az ingatlanok birtokbaadásának és a 12.500.000 (tizenkétmillió-ötszázezer) forint megfizetésének határidejét 90 napra meghosszabbítja.

Ezt meghaladóan az ítéletet - a perköltségre kiterjedően - helybenhagyja, azzal a pontosítással, hogy az I. rendű alperes birtokbaadási kötelezettsége a helyrajzi szám1 helyrajzi számú, valamint a Város, külterület helyrajzi szám2 helyrajzi számú, természetben a cím7 alatti címen található ingatlanokra, a felperes "alperesnek" fizetési kötelezettsége az I. rendű alperesre vonatkozik;

elrendeli a helyrajzi szám1 helyrajzi számú ingatlanok tulajdoni lapjáról a II/8. rovatban és a Város, külterület helyrajzi szám2 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról a II/6. rovatban az I. rendű alperes 1/1 arányban bejegyzett tulajdonjogának törlését és egyidejűleg elrendeli a törléssel érintett tulajdoni hányadokra a felperes tulajdonjogának 1/1 arányban, eredeti állapot helyreállítása címén visszajegyzését;

elrendeli továbbá a helyrajzi szám3 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról III/20., a helyrajzi szám4 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról III/14., a helyrajzi szám8 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról III/17. rovatban és a Város, külterület helyrajzi szám2 helyrajzi számú ingatlan tulajdoni lapjáról III/19. rovatban a II. rendű alperes bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjogának bejegyzés érvénytelensége jogcímén törlését; és a városi Járási Hivatal Földhivatali Osztályát e változások átvezetése érdekében keresi meg.

Kötelezi az I. rendű és II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek fejenként 3.000.000 (hárommillió) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) által megállapított tényállás szerint a felperes az 1032/1991. (VII. 9.) Korm. határozattal (a továbbiakban: Kormányhatározat) a szovjet csapatok által kiürített, magyar pénzeszközökből létesített építményeket térítésmentesen átadni rendelte a határozatban megjelölt személyek részére. A Kormányhatározat mellékletének 13. pontja szerint a városi (volt szovjet laktanya) ingatlan a közegészségügyi, környezetvédelmi és vízügyi hatóság létesítési engedélye esetén rákmegelőző és szűrő egység, orvosi lézerközpont és daganatbeteg rehabilitációs egység létesítése céljára a Központ1 (Központ1) részére kerül átadásra.

A Kormányhatározat meghozatalának időpontjában az I. rendű alperes még nem létezett.

Az I. rendű alperest a Liga1 Egyesület és a Alapítvány a Kormányhatározatban nevesített egészségügyi létesítmények létrehozása és az ingatlan megszerzése céljából alapította. Az alapító okiratban célként került megjelölésre a Központ1 létrehozása, amely cél elérése érdekében az alapítvány olyan optimális gazdálkodási-szervezeti kapcsolatrendszert hoz létre, amely biztosítani tudja a beruházási, műszaki fejlesztési, gyógyítás-technológiai, üzemeltetési informatika, jogi műszaki-gazdasági-személyi hátteret. Az alapítvány vagyona 50.000 forint, székhelye cím9., képviselői név1 (cím9.) és név2 (cím10.). A Fővárosi Bíróság az 1991. október 1. napján kelt 9.Pk.ügyszám12 számú végzésével az alapítványt 2134 sorszám alatt nyilvántartásba vette. Az alapító okirat 1993. április 21-i módosításával az alapítvány új székhelye cím15 lett. Az I. rendű alperes kuratóriumának tagja, név3, a II. rendű alperes egyik tulajdonosa volt.

[2] A Liga1 képviseletében eljáró név1 főtitkár kérelmére az Intézet (Intézet) Város Városi Intézete az 1991. május 20-án kelt ügyszám1. számú határozatával a városi volt szovjet laktanya egészségügyi intézményi célra történő hasznosításához, rákmegelőző és szűrőegység, lézer centrum és daganatbeteg rehabilitációs egység telepítéséhez, kialakításához elvi hozzájárulását adta - a regionális szennyvíztisztító telep nyitott műtárgyai lefedésének vállalása és védőfásítás megvalósítása mint feltétel mellett. Előírta továbbá, hogy az 1.000 méteres védőtávolság csökkentéséhez felmentést kell kérni az illetékes minisztériumtól.