BH 2006.9.282 A közszereplő képmása csak közszerepléseivel összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül [Ptk. 80. §].

A jogerős ítélet a felperes keresetét, amelyben az alperesekkel szemben a képmása jogosulatlan nyilvánosságra hozatala és a jó hírneve megsértése miatt a jogsértés megállapítását és egyéb objektív jogkövetkezmények alkalmazását kérte és amelyben az I. és II. r. alperes egyetemleges marasztalását kérte 600 000 forint nem vagyoni kár megfizetésére, elutasította. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az I. r. alperes a kiadója, a II. r. alperes pedig a főszerkesztője egy kéthetente megjelenő, szatirikus lapnak. A lap 2002. november 27-én megjelent számának címoldalán, "100 LEG MAGYAR" főcím alatt, több más, összesen száz személy fényképével együtt közölte a felperest ábrázoló fényképet is. Ugyanezen lap 15. oldalán jelent meg a III. r. alperes által írt cikk "TOP 100" címmel, amely egy napilap által korábban közzétett száz leggazdagabb személyre utaló eszmefuttatást tartalmazott. Ezen írásmű mellett, de külön hasábban "100 LEG MAGYAR" cím alatt - kommentár nélkül - felsorolták a címlapon látható személyek, köztük a felperes nevét is.

A jogerős ítélet álláspontja szerint a felperes, aki korábban egy kizárólag állami tulajdonban álló nagy részvénytársaság vezérigazgatója volt, közszereplőnek minősül, akinek közéleti szereplése alkalmával készült képmását a Ptk. 80. § (2) bekezdése szerint a sajtó, hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozhatta. A jogerős ítélet megállapítása szerint ugyanis a felperes képmásának nyilvánosságra hozatala, "nyilvános közszereplés eseteként volt értelmezhető". A közzététel "a képsor, a cím és a névsor egységében, társadalmilag indokolható célt szolgált, közszereplésnek minősült", ezért a felperes hozzájárulásának hiánya miatt sem volt a fénykép közlése jogsértő. Az egyéb kereseti kérelmek összefüggésében pedig a jogerős ítélet megállapította, hogy sem a fénykép közzétételének módja, sem a sajtóközlemény által megjelenített vélemény nem lépte túl a véleményszabadság határát, ezért a napilap által közzétett listával való formai azonosság ellenére nem sértette meg a felperes egyéb személyhez fűződő jogát sem.

A jogerős ítéletet, jogszabálysértésre hivatkozással, a felperes támadta felülvizsgálati kérelemmel, kérve annak hatályon kívül helyezése mellett a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát.

A felperes álláspontja szerint a jogerős ítélet a közszereplői mivoltát tévesen értelmezte és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy képmása hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható volt. Emellett pedig azt állította, hogy a fénykép közlésének módjával, a napilap jelentős sajtóvisszhangot kiváltó listájára emlékeztető szövegkörnyezettel és címválasztással, valamint a vele együtt ábrázolt egyes személyek botrányos megnyilvánulásai miatt a Ptk. 78. § (1) bekezdésében védett jó hírnevét is megsértették.

Az alperesek a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték, állítva, hogy a felperesnek, mint egykori közszereplőnek a közszereplése során készült képmása hozzájárulása nélkül is felhasználható volt.

A felülvizsgálati kérelem részben, az alábbiak szerint alapos. A felperes keresete alapján a perben elsősorban eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperest ábrázoló fényképet jogszerűen jelentették-e meg a szatirikus lapban. A jogerős ítélet helyesen ismerte fel, hogy ennek megítélésekor irányadó a Ptk. 80. § (1) és (2) bekezdése, mely szerint a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Az alkalmazandó jogszabály szerint a közszereplő képmása csak közszerepléseivel összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül. A közszereplő képmása ezért nem szabad felhasználás tárgya, nem szolgálhat különböző, a közszereplő konkrét megnyilvánulásaitól független gondolati tartalmak, vélemények illusztrálására.

A felperes a perben nem vitatta, hogy egykor, mint egy kizárólag állami tulajdonban álló nagy részvénytársaság vezérigazgatója közszereplőként lépett a nyilvánosság elé. Ebben a minőségében ezért a felperes egykor közszereplőnek minősült. Önmagában ez a körülmény azonban nem jogosította fel a sajtót arra, hogy a felperes képmását hozzájárulása nélkül utóbb bármilyen célból felhasználja.