BH+ 2000.1.90 Abból, hogy a felek által kötött munkaszerződés bizonyos kikötései ellentétesek a Munka Törvénykönyve rendelkezéseivel, nem a munkaviszony hiányára, hanem a szerződés érvénytelenségére lehet következtetni. Az érvénytelen szerződésből származó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült jogvitában is a munkaügyi bíróság jogosult eljárni, ezért a munkáltató alaptalanul hivatkozik a munkaszerződés egyes jogellenes kikötései tekintetében a hatáskör hiányára [Mt. 7. §, Pp. 349. §]

Az elsőfokú bíróság az alperest személyenként 400.000,- Ft és kamatai megfizetésére kötelezte a felperesek javára, mert jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyukat. A munkaügyi bíróság arra alapította az ítéletét, hogy a határozott időre létesített munkaviszonyt az alperes házastársa azonnali hatállyal, szóban szüntette meg, emiatt az intézkedés jogellenes volt. A felpereseket a munkaszerződés alapján - az Mt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az év hátralévő hónapjaira illeti meg az átlagkeresetük.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, elsősorban annak hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodsorban a felperesek keresetének elutasítását kérte.

A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, mert a felperesek munkaviszonyát az alperes jogellenesen szüntette meg.

Az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperesek keresetének elutasítása iránt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a felperesekkel nem munkaviszonyt, hanem megbízási jogviszonyt létesített, ezért a munkaügyi bíróságnak a per elbírálására nem volt hatásköre. A munkaviszony hiányát azzal támasztotta alá, hogy a felek szándéka valójában polgári jogi jogviszony létrehozására irányult, a munkaszerződésnek nevezett megállapodásban ezért utaltak a Ptk.-ra, mint mögöttes jogszabályra. Munkaviszony azért sem jöhetett létre, mert a két felperessel egy szerződésben állapodtak meg. Nem rögzítették a felperesek munkakörét és személyi alapbérét. A felperesek eredmény- kötelemként vállalták a forgalom növelését, amihez a jövedelmük igazodott, ezen túl a szerződés az Mt. rendelkezéseit sértő rendelkezéseket is tartalmazott.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 275. §-ának (2) bekezdése értelmében a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemhez kötve van. Ebből következően a jogerős ítélet felülvizsgálata csak arra szorítkozhatott, hogy a felek között munkaviszony, vagy pedig polgári jogi megállapodás jött-e létre és az abból eredő jogvita elbírálására a munkaügyi bíróságnak van-e hatásköre.