BH 2015.1.12 Ha a pénzkövetelés behajtására irányuló ún. kielégítési végrehajtás során ingatlan árverésére kerül sor, az ingatlan birtokba adása az árverési vevő részére a kielégítési végrehajtás olyan utócselekménye, amely realizálja az ingatlanárverést, de ez az utócselekmény nem maga a kielégítési végrehajtás [1994. évi LIII. tv. (a továbbiakban: Vht.) 141. § (1) és (2) bek., 154/A. § (1) bek.].

Pertörténet:

Budai Központi Kerületi Bíróság P.23483/2012/14., Fővárosi Törvényszék Pf.632956/2013/4., Kúria Pfv.21550/2013/15. (*BH 2015.1.12*)

***********

[1] A felperesek édesapja a 2003. december 17-én megkötött kölcsönszerződés alapján "szabad felhasználás céljából" 6 millió forint összegű "euró alapú" kölcsönt vett fel a kölcsönadó pénzintézettől. A szerződő felek a kölcsön futamidejét 120 hónapban határozták meg, megjelölték a kölcsön járulékait és megállapodtak abban, hogy a kölcsönfelvevő a kölcsönt havonta annuitásos alapon számolt, a tőke, a kamat, a kezelési költség összegét is tartalmazó törlesztő­részletekben köteles visszafizetni. A kölcsönfelvevő tudomásul vette a kamat (üzletszabályzatban rögzített) megváltoztatásának lehetőségét. A kölcsönadó a kölcsön összegét a vételi árfolyam alkalmazásával váltotta át és forintban biztosította, a kölcsönfelvevő pedig vállalta, hogy az eladási árfolyam alapulvételével teljesíti fizetési kötelezettségeit.

[2] A szerződő felek a kölcsönszerződést 2003. december 17-én vételi joggal, továbbá óvadéki szerződéssel és önálló zálogjog alapításával biztosították, 2003. december 18-án pedig közjegyzői okiratba foglalták. A közjegyzői okiratban a kölcsönfelvevő tartozáselismerő nyilatkozatot tett, késedelem esetére tudomásul vette késedelmikamat-fizetési kötelezettségét, és elfogadta, hogy a kölcsönadó a kölcsönszerződésben és az üzletszabályzatban meghatározott felmondási esemény bekövetkezésekor azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést.

[3] Mivel a kölcsönfelvevő nem teljesített, a kölcsönadó 2006. június 12-én (magánokiratba foglaltan) azonnali hatállyal felmondta a kölcsönszerződést, 2006. július 24-én pedig a 6 646 477 forint összegű követelését (annak biztosítékaival és mellékkötelezettségeivel együtt) a beavatkozóra engedményezte.

[4] Az azonnali hatályú felmondást a kölcsönadó 2006. november 17-én közjegyzői okiratba foglaltatta, 2010. március 5-én pedig a közjegyzői okiratok záradékolásával a végrehajtás elrendelését kérte a kölcsönfelvevővel szemben.

[5] A bíróság 2010. március 25-én a kérelemtől részben eltérően elrendelte a végrehajtást, amely 19 179,12 eurónak és járulékainak, valamint 1 025 001 forintnak és járulékainak a megfizetésére indult.

[6] A beavatkozó 2010. május 21-én követelését tovább engedményezte egy betéti társaságra.

[7] A végrehajtó 2011. február 10-ére tűzte ki a kölcsönfelvevő tulajdonában álló ingatlan árverését. Mivel nem érkezett vételi ajánlat, a végrehajtó a 15 millió forint "beköltözhető" kikiáltási árat fokozatosan lejjebb szállította. Az engedményes a becsérték 70%-án vételi ajánlatot tett, és végrehajtást kérőként 10,5 millió forint vételáron - követelése ellenében - átvette az ingatlant; tulajdonjogát 2011. július 28-án jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

[8] Az alperes átalakulás folytán az engedményes betéti társaság jogutódja. A végrehajtási eljárásban jogutódlását a végrehajtást foganatosító bíróság a 2011. július 2-án jogerőre emelkedett végzésével állapította meg.

[9] A kölcsönfelvevő 2011. július 18-án elhunyt, törvényes örökösei a felperesek.

[10] A végrehajtó 2011. július 29-én felosztási tervet készített, kifizetéseket teljesített és a végrehajtást az ingatlan kiürítésére folytatta.

[11] Az árverési vevőtől az ingatlant egy természetes személy vette meg, akinek a tulajdonjogát 2012. július 25-én jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.

[12] A felperesek keresetükben a végrehajtás megszüntetését és az ingatlan árverésének érvénytelenné nyilvánítását kérték.

[13] Álláspontjuk szerint a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre érvényesen, mert a kölcsönszerződés a jó erkölcsbe, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) 213. § (1) bekezdésébe ütközik, mivel nem tartalmazza a szerződés tárgyát és a költségek meghatározásának módját. Alaki hiányosság miatt érvénytelen a szerződés (mert a szerződő felek aláírása hiányzik a szerződés több oldaláról), megállapítható a szerződési feltételek tisztességtelensége, a vételi jogot biztosító szerződés nem jött létre (mert nem tartalmazza a vételár meghatározását), és nem volt helye a biztosítéki célú opció kikötésének sem. A zálogjogot alapító szerződés formai okból való érvénytelenségét is állították.

[14] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Rámutatott: a beavatkozótól érvényesen szerezte meg a követelést, beköltözhető állapotban vásárolta meg az ingatlant, amelyet nem tud birtokba venni.

[15] A beavatkozó az alperest támogatta. Azzal érvelt, hogy az alperes árverés útján, eredeti szerzésmóddal szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, a végrehajtás befejeződött, ezért a végrehajtás megszüntetése fogalmilag kizárt.

[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy az adott kölcsönszerződés a régi Hpt. 213. § (1) bekezdés b) pontjába ütközik, mert nem tartalmazza az éves, %-ban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, ezért semmis. Erre tekintettel nem vizsgálta a szerződés jóerkölcsbe ütközését, a tisztességtelen szerződési feltételeket, az alaki okból való érvénytelenséget, és ugyancsak nem vizsgálta a vételi jogot és a zálogjogot alapító szerződés érvényességét. Rámutatott, hogy az alperes árverési vevőként szerezte meg az ingatlan tulajdonjogát, nem a vételi jog alapján, és tekintettel arra, hogy a végrehajtás kizárólag az ingatlannak az árverési vevő részére való birtokba adása iránt folyik, a pénzkövetelés behajtása már nem képezi a végrehajtás tárgyát, az adott esetben a végrehajtás a sikeres árveréssel befejeződött. A felperesek a kölcsönszerződés érvénytelenségére alapított végrehajtás megszüntetése iránti igényüket az alperessel szemben már nem érvényesíthetik, hiszen a végrehajtás megszüntetése iránti pernek addig van létjogosultsága, amíg a végrehajtás folyamatban van.

[17] A felperesek fellebbezését elbíráló másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, utalt annak helyes indokaira és megerősítette: mivel a végrehajtás az ingatlan kiürítésére folyik, az eljárás ezen szakaszában a felperesek érvénytelenségi "kifogása" már nem vizsgálható. A felperesek végrehajtási kifogással éltek az árveréssel kapcsolatban, kifogásuk jogerősen elutasításra került. Az ingatlan sikeres árverésével a pénzkövetelés behajtására indult végrehajtás befejeződött, így megszüntetésre nincsen lehetőség. Az elsőfokú bíróságnak nem kellett volna vizsgálnia a kölcsönszerződés érvényességét, mivel az nem befolyásolja az árverési vevő - az ingatlan kiürítésére irányuló - kérelmének megalapozottságát.

[18] A jogerős ítélet ellen - az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése és a keresetnek helyt adó határozat meghozatala végett - a felperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Nem vitatták, hogy a végrehajtás kizárólag az elárverezett ingatlan kiürítésére folyik, "pénzkövetelés az ügyben nem áll fenn".