A Tatabányai Törvényszék K.20993/2011/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 326. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 50. §, 164. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 150. §] Bíró: Vörösné dr. Vilimszky Anna

éíööáóÉőÉőááíóá

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a dr. Neiger M. Tibor ügyvéd által képviselt....Kft. .felperesnek a dr. Szinyéri Éva jogtanácsos által képviselt NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatóság.... alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság alperes 3764714990 iktatószámú, 3664426584 számú II. fokú határozatát az I. fokú , 3665873734 számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az I. fokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

Megállapítja, hogy a le nem rótt 20.000,-Ft (azaz: húszezer forint) eljárási illeték az Állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság alperest, hogy felperesnek 15 napon belül fizessen meg 10.000,-Ft (azaz: tízezer forint) perköltséget.

Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peradatok alapján az alábbi t é n y á l l á s t állapította meg.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 28.K.20.111/2009/29.sz. ítéletében új eljárás lefolytatására kötelezte az I. fokú adóhatóságot a felperesi társaság vonatkozásában.

2011. 01.19. napján kelt a 3665873734 iktatószámú marasztaló határozat, majd a felperes fellebbezést terjesztett elő, ennek folytán a II. fokú adóhatóság meghozta a 3764714990 számú 2011.06.06. napján kelt határozatát, amellyel helybenhagyta az I. fokú döntést. E szerint a felperes terhére 146.000,-Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet, javára 5.000,-Ft adókülönbözetet állapított meg és ehhez fűződően 69.000,-Ft adóbírságot , 50.000,-Ft késedelmi pótlékot és 60.000,-Ft mulasztási bírság megfizetését írta elő.

*****

A felperes keresetében kérte, hogy a megyei bíróság vizsgálja felül az alperesi határozatokat, helyezze azokat hatályon kívül és kötelezze az alperest új eljárás lefolytatására, valamint a perköltség viselésére. Kérte továbbá, hogy a bíróság utasítsa az alperest, hogy eljárása során az elévülés nyugvásának szabályait miként vegye figyelembe. A felperes kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az alperes helytelenül értelmezi az elévülés nyugvására vonatkozó jogszabályi rendelkezést, így az Art. 164.§ (5) bekezdését és az alperes által elfoglalt álláspont és számítási mód terhesebb megállapítást jelent a felperesnek, mintha az általános a felperes szerinti helyes értelmezés szerint számította volna az alperes a rá vonatkozó határidőt.

Az alperes kérte felperes keresetének elutasítását, perköltség és jogtanácsosi munkadíj megállapítását.

*****

A megyei bíróság megvizsgálta az előzményi iratokat, részletesen meghallgatta az alperesi és felperesi képviselőt.

Ennek alapján a bíróság megállapította, hogy felek között jogértelmezési vita áll fenn, mégpedig a Ptk. 326.§ (1)-(2) bekezdése , valamint az Art.50.§.(1) bekezdés, 51.§ (1) bekezdés illetve az ehhez kapcsolódó 1/2007. PJE határozat rendelkezéseit tekintve.

A megyei bíróság mindkét fél álláspontját megvizsgálta, s megállapította, hogy a felperes keresete alapos az alábbiak szerint:

A Ptk. 326. § (1) bekezdése kimondja, hogy az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált. A (2) bekezdés értelmében ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.