A Szombathelyi Törvényszék G.40056/2017/26. számú határozata jogdíj megfizetése (SZERZŐI jogdíj megfizetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 164. §, (1) bek., 206. §, (1) bek., 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. §, (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. §, (1) bek., 6:62. §, (1) bek., 2016. évi IX. törvény 3. §, (1) bek.] Bíró: Hoós Tibor

íööáóÉő

A Szombathelyi Törvényszék dr. Princz Kornél ügyvéd (1075 Budapest, Rumbach S. u. 20-22. III/25.) által képviselt A M Sz J I E (...) felperesek,-

dr. Valentyik István ügyvéd (9700 Szombathely, Óperint u. 14. fszt. 2.) által képviselt L E (...) alperes ellen,-

szerzői jogdíj megfizetése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Kötelezi a törvényszék az alperest arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek ...,- (...) Ft szerzői jogdíjat, ezen összeg 20... napjától a kifizetés napjáig számítva a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, ...,- (...) Ft behajtási költségátalányt, valamint ...,- (...) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Győri Ítélőtáblához fellebbezésnek van helye, melyet elektronikus úton a Szombathelyi Törvényszéken lehet benyújtani.

I N D O K O L Á S

Az alperes üzemelteti .... szám alatt a #....# vendéglátóüzletet.

Az egységben megjelent 20... - én S D tanú, a felperes területi képviselője annak megállapítására, hogy az üzletben történik e szerzői jogdíj fizetési kötelezettség alá eső zenefelhasználás.

A területi képviselő a megállapításairól adatlapot vett fel, melyen feltüntette, hogy az egységben gépzene szolgáltatás történik televízió és rádió forrásból.

Az üzletben jelenlévő alkalmazott közölte, hogy az adatlapot nincs jogosultsága aláírni, telefonált, majd közölte a felperes képviselőjével, hogy az intézkedésre jogosult érkezni fog. Ez azonban nem történt meg, majd az alperesi alkalmazott arról tájékoztatta a felperes területi képviselőjét, hogy ebédidőben az egységet be kell zárnia, melyre tekintettel a felperes képviselője az üzletből kijött. Előzőleg azonban készített egy fényképfelvételt, amelyen látható egy televízió készülék, továbbá hangfelvételt is készített, melyen zene hallatszik, illetve vásárlást is végzett abból a célból, hogy az erről kiállított számlával igazolja a megjelenését.

A felperes ezt követően jogdíjfizetési értesítőket küldött az alperesnek. Az első 20... - tól 20... - ig tartó időszakra szól ...,- Ft szerzői jogdíjról, a második 20... - től 20... - ig terjedő időre ...,- Ft - ról, míg a harmadik 20... - től 20... - ig tartó időszakra ...,- Ft - ról, a három értesítőben a felperes ...,- Ft szerzői jogdíj megfizetésére szólította fel az alperest.

A követelt összeget az alperes nem fizette meg a felperesnek.

A felperes a szerzői jogdíj megfizetésére kétszer terjesztett elő kereseti kérelmet, a külön sorszámra iktatott ügyeket a törvényszék egyesítette.

A felperes összesen ...,- Ft szerzői jogdíj + késedelmi kamata, kétszer ...,- Ft behajtási költségátalány és a perrel kapcsolatosan felmerült költségei megfizetésre kérte kötelezni az alperest. Keresetét a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény rendelkezéseire alapította.

Előadta, hogy a területi képviselője által felvett adatlap alperesi részről való aláírásától függetlenül az egységben történő zenefelhasználás ténye megalapozza az alperes jogdíjfizetési kötelezettségét. Az alperes nem működött közre annak igazolására, hogy a részéről az üzletben nem történik zeneszolgáltatás.

Az alperes elutasítani kérte a keresetet.

Elsődlegesen kétségbe vonta, hogy a felperes részéről adatlap felvétele céljából egyáltalán járt - e valaki az általa üzemeltetett egységben, tekintettel arra, hogy az adatlapról hiányzik az aláírása, mellyel tényszerűen elismerné a zeneszolgáltatás tényét.

Hivatkozott arra, hogy az üzletben rádiót és televíziót nem üzemeltet és zenegép sincs. A felperes képviselője által készített fényképfelvételen látható televízióról azt nyilatkozta, hogy az egy biztonsági rendszer monitoraként működik. Erre vonatkozóan becsatolt egy 2016. június 10 - én kelt vállalkozási szerződést, melynek keretében kivitelezték a biztonságtechnikai munkálatokat.

Becsatolta továbbá S - G K - e Zrt. által készített szakvéleményt, amely szerint a televízió készülék műsor vételére és közvetítésére alkalmatlan.

Előadta, hogy televíziós műsorszolgáltatásra előfizetői szerződése nincs, melyre nézve becsatolta a C K Kft. nyilatkozatát, továbbá megkeresni kérte a környék műsorszolgáltatóit arra nézve, hogy velük sincs előfizetői szerződése.

Az egységben hallható zenével kapcsolatosan arra hivatkozott, hogy az a szomszédos üzletekből szűrődik be, melyre nézve tanúkat kért meghallgatni.

Álláspontja szerint a felperes részéről szolgáltatott bizonyítékok nem alkalmasak arra, hogy az egységében zeneszolgáltatás tényét bizonyítsák.

A kereset alapos.

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1. § (1) bekezdése szerint ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat.

A (2) bekezdés e) pontja alapján szerzői jogi védelem alá tartozik a zenemű, szöveggel vagy anélkül.

A 25. § (1) bekezdése szerint az írók, zeneszerzők és a szövegírók képviseletében a már nyilvánosságra hozott zenemű és irodalmi mű nyilvános engedélyezésére és az ennek fejében fizetendő díj mértékre vonatkozóan közös jogkezelő szervezet (felperes) köt szerződést a felhasználóval.