A Kúria Pfv.20725/2012/6. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A farsangi bálon bemutatott táncjelenetről készített, a felperes személyét ábrázoló videó olyan közszereplés során rögzített felvételnek minősül, amelynek elkészítéséhez az 1959. évi IV. tv. 80. § (2) bekezdése alapján nem szükséges az érintett hozzájárulása. 1959. IV. Tv. 80. § (1), 1959. IV. Tv. 80. § (2)

***********

Pfv.IV.20.725/2012/6.szám

A Kúria a dr. Bálint Mónika ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hronyecz Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 28.P.20.806/2009. számon megindított és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.171/2010/17. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 13. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a perköltségek és illetékek viselésére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 106.000 (százhatezer) forint fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a .... Sportcsarnokban ... .... ... -án megtartott bálon, a róla készített videofelvétellel és annak nyilvánosságra hozatalával megsértette a Ptk. 80. § (1) bekezdésében biztosított személyhez fűződő jogát. A jogsértés miatt az alperes további jogsértéstől való eltiltását, a jogsértés abbahagyására, a felvétel internetről való eltávolítására és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Jogi álláspontja szerint a felperesnek, aki részt vett egy farsangi rendezvényen, ahol táncos produkcióval lépett fel több kollégával együtt, számolnia kellett azzal, hogy a produkciót rögzítik és az az internetre is felkerül, ezáltal bárki számára elérhetővé válik. Ezen túlmenően a felvételeken nem látható olyan momentum, amely a felperes személyhez fűződő jogát megsérthette volna, intim részleteket nem mutatott a felperesről. Nyilvános szereplés esetén a felvételen szereplő személy részéről a közzétételhez nincs szükség külön hozzájárulásra, azonban nem is látta bizonyítottnak, hogy az alperes tette fel a felvételt az internetre.

A felperes által benyújtott fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította: az alperes megsértette a felperes személyiségi jogát azzal, hogy a felperes személyéről, a felperest indokolatlanul egyéniesítve, az emberi méltóságot sértő módon készített videofelvételt. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek nem vagyoni kárpótlásként 300.000 forintot és ennek 2009. március 1. napjától járó késedelmi kamatot. Mellőzte a felperesnek az állam részére fizetendő 30.000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illeték, valamint az alperes részére fizetendő 100.000 forint + áfa elsőfokú perköltség megfizetésére szóló marasztalást. Kötelezte a felperest, hogy az állam részére az illetékügyben eljáró adóhatóság felhívására fizessen meg 12.000 forint, az alperes pedig 18.000 forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 50.000 forint első- és másodfokú perköltséget. A felperest 12.000 forint, az alperest 18.000 forint le nem rótt feljegyzett másodfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezte.

Az ítélőtábla határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes olyan közszereplést vállalt a produkcióban való részvétellel, amelynek során ésszerűen számolnia kellett azzal, hogy arról felvétel készül.

Ugyanakkor a felperes helytállóan utalt arra, hogy a sérelmezett videóból nem derült ki, hány személy vett részt a produkcióban, és annak jellegéből eredően nem az előadásra, hanem kifejezetten a felperes személyére koncentrál, a felvétel a felperes egyes testrészeire közelít. Az alperes által készített felvétel szükségtelenül és okszerűtlenül egyéniesítette a felperest, emiatt a Ptk. 80.§ (1) bekezdése alapján megállapította, hogy megsértette a felperes képmáshoz való jogát.

Az IP-cím hiányára visszavezethetően a felperes azt nem bizonyította, hogy a sérelmezett felvételt az alperes helyezte fel a ... ... ... weboldalra. Ezért a jogsértés abbahagyására, eltiltásra és a felvétel eltávolítására vonatkozó kereseti kérelem alaptalan volt. A nem vagyoni kártérítés iránti igény körében az ítélőtábla köztudomású tényként értékelte, hogy a pedagógus foglalkozású felperes személyét sértő felvétel készítése hátrányos volt, jellege folytán őt emberi méltóságában is sértette, és alkalmas volt arra, hogy szűkebb környezetében hátrányosan befolyásolja megítélését. Ezért a károkozáskori értékviszonyokra figyelemmel 300.000 forintban ítélte megállapíthatónak a nem vagyoni kártérítés összegszerűségét.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan az ítélet jogsértést megállapító részének hatályon kívül helyezését, e körben a kereset elutasítását kérte.

Érvelése szerint a másodfokú bíróság bizonyítékokkal kapcsolatos mérlegelése okszerűtlen és a rendelkezésre álló bizonyítékokkal valamint a felek által nem vitatott tényekkel ellentétes. Előadta, hogy a felvétel minőségében is alkalmatlan arra, hogy abból bárki számára a felperes azonosítható legyen. Ezt csak az tette lehetővé, hogy a felvétel a nevének feltüntetésével jelent meg a közösségi portálon. Álláspontja szerint kívülálló, objektív szemlélő szemével a felvételen látható személyek közül a felperes nem választható ki. Nem tartotta helytállónak a jogerős ítélet megállapítása, miszerint a felperest egyediesítve jeleníti meg a felvétel. A felvétel a produkción túlmenően többlet, a készítő által hozzátett elemet nem tartalmaz.