A Kúria Bfv.277/2013/7. számú precedensképes határozata rongálás bűntette (MŰEMLÉK megrongálásának bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 216. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 331. §, 416. §, 427. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Székely Ákos

A határozat elvi tartalma:

Az ideiglenes védelem alá helyezés hatósági eljárás, amely nem jelenti, hogy annak tárgya műemlék lenne, vagy akár csak műemléki értékkel bírna. A büntetőjog nem a hatósági eljárást, hanem a műemléket védi. Tettesi magatartás hiányában részesi elkövetés sem állapítható meg.

Kapcsolódó határozatok:

Szombathelyi Járásbíróság B.110/2010/77., Szombathelyi Törvényszék Bf.368/2011/3., Kúria Bfv.707/2012/9. (BH 2013.6.147), *Kúria Bfv.277/2013/7.*

***********

KÚRIA

Bfv.III.277/2013/7.szám

A Kúria Budapesten, a 2013. év szeptember hó 24. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A műemlék megrongálásának bűntette és más bűncselekmény miatt K. Sz. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyészség, valamint a VI. rendű terhelt és védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szombathelyi Városi Bíróság 8.B.110/2010/77. számú ítéletét, az I. rendű, és a VI. rendű terhelt tekintetében pedig a Szombathelyi Törvényszék 3.Bf.368/2011/3. számú ítéletét is megváltoztatja:

K. Sz. I. rendű, G. Z. V. rendű és N. G. VI. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett műemlék megrongálásának bűntette [Btk. 216. § (1) és (2) bekezdés] miatt emelt vád alól felmenti,

K. Sz. I. rendű terhelt esetében a vagyonelkobzást és a halmazati büntetésre utalást mellőzi; e terheltet a terhére rótt közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bekezdés a) pont] miatt 200 (kettőszáz) napi tétel, napi tételenként 1.500 (ezerötszáz) forint, összesen 300.000 (háromszázezer) forint összegű pénzbüntetésre ítéli.

A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén napi tételenként kell egy-egy napi fogházbüntetésre átváltoztatni azzal, hogy az I. rendű terhelt által 2008. március 27-28. napján őrizetben töltött idő címén 2 (kettő) napi tétel pénzbüntetést lerovottnak tekint.

Az I. rendű terheltet az alapeljárásban felmerült bűnügyi költségből 88.776 (nyolcvannyolcezer-hétszázhetvenhat) forint megfizetésére kötelezi.

Elrendeli a G. Z. V. rendű terhelt által pénzmellékbüntetés címén eddig befizetett 300.000 (háromszázezer) forint, a N. G. VI. rendű terhelt által pénzmellékbüntetés címén eddig befizetett 500.000 (ötszázezer) forint összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszafizetését.

A felülvizsgálat során felmerült 9.000 (kilencezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a Szombathelyi Városi Bíróság a 2011. július 14-én kihirdetett 8.B.110/2010/77. számú ítéletével K. Sz. I. rendű, G. Z. V. rendű és N. G. VI. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett műemlék megrongálásának bűntettében [1978. évi IV. törvény - a továbbiakban korábbi Btk. - 216. § (1) és (2) bek.], K. Sz. I. rendű terheltet ezen túlmenően közokirat-hamisítás bűntettében [korábbi Btk. 274. § (1) bek. a) pont] is.

Ezért

- az I. rendű terheltet halmazati büntetésül 6 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 500.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte, egyben 3.500.000 forint összegben vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról;

- az V. rendű terheltet 300 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre; míg

- a VI. rendű terheltet, mint visszaesőt 8 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 500.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte.

Rendelkezett a pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére azok szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, a bűnjelekről, végül az I. rendű terheltet külön 165.276 forint, míg valamennyi terheltet egyetemlegesen 882.407 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.

Az elsőfokú bíróság ítélete G. Z. V. rendű terhelt tekintetében jogerőre emelkedett.

Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Szombathelyi Törvényszék a 2012. január 24-én meghozott 3.Bf.368/2011/3. számú ítéletével az elsőfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy az I. rendű terhelt pénzmellékbüntetésre ítélését mellőzte, egyebekben azt - adatok pontosítása mellett - helybenhagyta.

Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a korábbi Btk. 216. § (1) és (2) bekezdésében írt műemlék megrongálása bűncselekmény törvényi tényállási elemét képező "műemlék" fogalmát a Büntető Törvénykönyv nem határozta meg; ezért a háttér-jogszabályként alkalmazandó, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. - a továbbiakban szaktörvény - alapján kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy jelen esetben az ideiglenes védelemmel érintett P. Cs. a büntetőjog szempontjából műemléknek minősül-e.

A szaktörvény 7. § 8) pontjának, 31. § (1) bekezdés b) pontjának és a 34. § (3) bekezdésének összevetése alapján vizsgálta, hogy egyrészt a műemlék, másrészt az ideiglenes védelem alá helyezett épület a büntetőjog szempontjából azonosnak tekintendő-e. A jogszabály nyelvtani, történeti, rendszertani és logikai értelmezése alapulvételével akként foglalt állást, hogy a védettség a szaktörvény 31. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes védelem alá helyezéssel, valamint a 32. § szerinti műemlékké nyilvánítással egyaránt létrejön. Hivatkozott arra, hogy a védetté nyilvánításnak a listás, ideiglenes védelem formájában meghatározott módja egyértelműen utal arra, hogy az ideiglenes védelem azért szükséges, hogy a műemléki érték ne semmisüljön meg. Ezért a nyelvtani értelmezés alapján az ideiglenes védelem alatt álló ingatlanokra is a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ebből következően az ideiglenes védelem alá helyezett ingatlan is műemléknek minősül.

Ekként pedig a terheltek cselekvősége tettesként, illetőleg részesként megvalósítja a Btk. 216. § (1) és (2) bekezdése szerinti műemlék megrongálásának bűntettét.

A másodfokú bíróság a műemlék fogalmának meghatározása, valamint a szaktörvény egyes rendelkezéseinek értelmezése és alkalmazása kapcsán az elsőfokú bíróság által kifejtett jogi indokokkal mindenben egyetértett.