A Legfelsőbb Bíróság Mfv.11034/2007/3. számú határozata kártérítés (BALESETI kártérítés) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 174. §, 177. §] Bírók: Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Tallián Blanka, Tálné dr. Molnár Erika

Mfv.I.11.034/2007/2.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szabó Róbert ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kardos Gyula ügyvéd által képviselt alperes ellen baleseti kártérítés iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.660/2004. szám alatt megindított és másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.117/2007/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.117/2007/4. számú ítéletét - a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.660/2004/109. számú ítélet nem fellebbezett részét nem érintő rendelkezését nem érintve - hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes 1999. május 27-én daruval mintegy 300-400 kg tömegű acélgyűrűt akart esztergapadra emelni, amely a felemelést követően megcsúszott, és a bal lábfejének zúzódásos sérülését okozta. A baleset következtében a felperes 1999. május 27-étől június 23-áig kórházi kezelés alatt állt, majd 2000. február 28-ától rokkantnyugdíjas. Az ellátást megállapító határozat szerint a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenése a rokkantsági nyugdíjra jogosultságot megalapozó 67%-os mértéken belül 20%-ra tehető.

A felperes keresetében a balesetből eredő vagyoni és nem vagyoni kára megtérítésére kérte kötelezni az alperest, arra hivatkozással, hogy az súlyosan megsértette a reá vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.660/2004/35. számú közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes köteles megfizetni a felperesnek az 1999. május 27-én bekövetkezett üzemi balesetből eredő kárának 50%-át, egyebekben a felperes keresetét a jogalap kérdésében elutasította. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.940/2005/4. számú közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a felperes 1999. május 27-én bekövetkezett üzemi balesetéből eredő kára 80%-ának megfizetésére köteles, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. A jogerős közbenső ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az Mfv.E.10.269/2006/1. számú végzésével hivatalból elutasította.

A felperes módosított keresetében a baleset során viselt ruházatában keletkezett vagyoni kár, kórházi kényszervásárlás, kórházi látogatás és utazási költség, élelem-kiegészítés, közlekedési többletköltség, kísérőszemély díjazása, tisztítási többletköltség, kulturális többletköltség, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz vásárlás költsége, gondozás, kisegítés költsége, mezőgazdasági kár, keresetkiesés, valamint nem vagyoni kártérítésként 2.400.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.660/2004/109. számú ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen a felperesnek a baleset során viselt ruházatban bekövetkezett kár címén 240 forintot, kórházi kényszervásárlás címén 14.400 forintot, kórházi látogatás és utazási költség címén 21.360 forintot, élelem-kiegészítés címén 24.000 forintot, közlekedési többletköltség címén 29.600 forintot, tisztítási többletköltség címén 9.600 forintot, gyógyszerköltség címén 7.200 forintot, illetve gyógyászati segédeszköz címén 17.104 forintot, melyek kiszámításánál a megítélt összegeket a tényleges kár összegének 80%-os mértékében vette figyelembe. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesnek a kulturális többletköltség címén előterjesztett igényét, továbbá az otthon töltött idővel kapcsolatban felmerült többletköltség iránti igényét. A gyógycipő vásárlása folytán felmerült és 2007. január 1-jétől havi 1.069 forint járadék megfizetésére vonatkozó felperesi igényt a bíróság részben találta megalapozottnak, arra figyelemmel, hogy a gyógycipő árának 50%-át a társadalombiztosítás fizeti, míg a fennmaradó összeg 80%-ára jogosult a felperes. Az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta a gondozás, kisegítés címén előterjesztett igényt is a meghallgatott tanúvallomásokra figyelemmel, amely címen a bíróság a megállapítható 106.000 forint többletköltség 80%-ának megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet szerint a 2000. januárjától december végéig felmerült további 180.000 forint többletköltség 80%-a, azaz 144.000 forint lejárt vagyoni kártérítés megfizetéséért is az alperes helytállással tartozik.

A felperes mezőgazdasági kár jogcímén előterjesztett követelése vonatkozásában az elsőfokú bíróság szakértői véleményt szerzett be és tanúkat hallgatott meg, amely bizonyítékok értékelésével arra a következtetésre jutott, hogy a felperest 2.039.400 forint kár érte ezen a jogcímen, amelynek 80%-át, azaz 1.631.520 forintot köteles az alperes viselni. A szakértői vélemény alapján az elsőfokú bíróság 1999-től 2006-ig éves bontásban is meghatározta a felmerült kár összegét azzal, hogy a felperest 2007. január 1-jétől kezdődően havi 27.666 forint járadék is megilleti ezen a címen.

A keresetkiesésként előterjesztett követelésről az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szakértő által kimunkált harmadik változat fogadható el a kártérítés alapjául, és e szerint mindösszesen 4.773.258 forint és kamatainak megfizetésére kötelezte az alperest, kimondva, hogy 2007. január 1-jétől ezen a címen havi 116.364 forint megfizetésére köteles.

A nem vagyoni kártérítés összegének meghatározása során az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy a baleset maradandó sérüléseket okozott a felperesnek, mellyel 3.000.000 forint állna arányban, a 80%-os kárviselésre figyelemmel azonban 2.400.000 forint megtérítésére kötelezte az alperest.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, amellyel nem támadta az elsőfokú ítélet rendelkező részének a baleset során viselt ruházat, kórházi kényszervásárlás, kórházi látogatás és utazási költség, élelem-kiegészítés, közlekedési többletköltség, tisztítási többletköltség, gyógyszerköltség és gyógyászati segédeszköz címén alperest marasztaló rendelkezéseit.

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.117/2007/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, míg fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és a 2007. január 1-jétől minden év január 10. napjáig fizetendő 4.276 forint járadék összegét 1.282 forintra, a nettó 228.800 forint gondozás kisegítés jogcímén megítélt kártérítés összegét 68.640 forintra és kamatára, a lejárt mezőgazdasági járadék összegét 1999. május 27-étől december 31-éig 148.320 forintról 44.496 forintra és kamatára, a lejárt keresetveszteségi járadék összegét 2000. január 1-jétől 2000. december 31. napjáig terjedő időre 277.789 forintról 87.140 forintra, a 2001. január 1. napjától 2001. december 31. napjáig terjedő időre megállapított 344.933 forintról 66.744 forintra, 2002. január 1. napjától 2002. december 31-éig terjedő időre 509.623 forintról 101.537 forintra, 2003. január 1. napjától 2003. december 31-éig terjedő időre 766.601 forintról 138.066 forintra, 2004. január 1-jétől 2004. december 31-éig terjedő időre 826.760 forintról 144. 852 forintra, 2005. január 1-jétől 2005. december 31-éig terjedő időre 894.060 forintról 130.290 forintra, 2006. január 1-jétől 2006. december 31-éig terjedő időre 1.153.492 forintról 158.966 forintra és ezen összegek kamatára, míg a 2007. január 1-jétől fizetendő havi 116.364 forint keresetveszteségi járadék jogcímén megítélt összeget havi 14.755 forintra leszállította azzal, hogy a jövőben esedékes keresetveszteségi járadék összegét az alperes havonta és előre minden hó 10. napjáig köteles a felperesnek megfizetni. A másodfokú bíróság az alperest terhelő nem vagyoni kártérítés összegét 800.000 forintban határozta meg. A bíróság a felperes részére 2000. január 1-jétől 2006. december 31. napjáig terjedő időre megállapított lejárt, összesen 1.483.200 forint mezőgazdasági járadék, valamint a 2007. január 1-jétől megállapított havi 27.666 forint mezőgazdasági járadék megfizetésére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést megváltoztatta és e körben a keresetet elutasította.