BH+ 2005.3.120 Ha a védjegyjogosultság elbírálása iránt külföldi bíróság kizárólagos joghatóságába tartozó per van folyamatban, a magát a védjegy jogosultjának állító felperes kereshetőségi joga az általa a védjegy átruházása érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben nem vizsgálható, és a per felfüggesztésének sincs helye a külföldi bíróság jogerős döntéséig [Pp. 130. §, 152. §, 157. §, 1979. évi 13. tvr.].

Az elsőfokú bíróság végzésével a per tárgyalását a bécsi bíróságon folyamatban levő per jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Megállapította, hogy a felperes módosított keresetével annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között 1998. november 16-án a 218017. lajstromszámú nemzetközi T. védjegy jogosultságának átadásáról létrejött szerződés érvénytelen. Kérte az alperesek között 1995. július 1-jén a fenti védjegy magyarországi használata tárgyában kötött szerződés semmisségének a megállapítását és ebben a körben az eredeti állapot helyreállítását is. Az eredeti állapot helyreállítása körében arra hivatkozott, hogy a II. r. alperes jogelődjével 1993. március 3-án kötött szerződés alapján ő szerzett jogosultságot a T. védjegyre. E szerződés 10. pontjában az osztrák jogot és a vitás kérdések elbírálására a Bécsi Kereskedelmi Bíróság illetékességét kötötték ki.

A felperes és az érdekkörébe tartozó két másik társaság a Bécsi Bíróság előtt pert indított a jelen per II. r. alperese ellen, melyben a perbeli védjegy átírását kérték az ottani felperesek egyikére, mint új védjegy-tulajdonosra. Egyben a II. r. alperes eltiltását kérték minden olyan magatartástól, mely a védjegy törléséhez vezethet.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint a felperesnek a jelen perre vonatkozó perlési jogosultsága abban az esetben állapítható meg, ha a Bécsi Kereskedelmi Bíróság előtt folyamatban lévő perben a keresetének helytadó ítélet születik. Azt a kérdést, hogy az 1993. március 3-án kötött szerződés érvényesen létrejött, illetve nem szűnt meg az eladó részéről történt felmondás folytán, csak a Bécsi Kereskedelmi Bíróság jogosult elbírálni az 1993. évi március 3-i szerződés 10. pontja alapján. A fenti előkérdésre tekintettel a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján a jelen per tárgyalása felfüggesztésének volt helye. Az elsőfokú bíróság nem találta alaposnak azt a felperesi jogi álláspontot, amely szerint felfüggesztésnek csak a hazai bíróság eljárása esetén van helye, ezen álláspont elfogadása esetén a Kereskedelmi Bíróság illetve a jelen per bírósága akár eltérő döntést is hozhat ugyanabban a jogkérdésben.

A végzés ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő annak megváltoztatása és a felfüggesztés mellőzése érdekében.

Fellebbezésében előadta, hogy az alperesek joghatósági kifogása a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. 62/C. § f) pontja alapján alaptalan. A jelen per tárgya a külföldi országot érintő védjegyoltalom átruházása, melynek tárgyában a magyar bíróság eljárhat. A Pp. 152. § (2) bekezdésének rendelkezése csak a Pp. szabályai alapján, tehát magyar bíróság előtt folyamatban lévő eljárásokra vonatkozik. A felperes arra is utalt, hogy a Bécsi Kereskedelmi Bíróság előtt folyamatban lévő per peres felei nem azonosak a jelen perben szereplő felekkel. A két per tárgya sem egyezik meg. A jelen per tárgyát az alperesek által 1998. november 16-án kötött védjegy-átruházási szerződés érvénytelensége képezi, az érvénytelenség megállapításának a bécsi per eredménye nem jelenti az előfeltételét. Az 1993. március 3-án kötött szerződés érvényessége vitathatatlan, ezért a felperes perindítási joga nem vonható kétségbe.

Egyben ideiglenes intézkedéssel kérte az I. r. alperes eltiltását a T. védjegy további értékesítésétől.