BH 1993.6.364 Az egyezség jóváhagyása előtt vizsgálni kell a jóváhagyás feltételeit, beleértve a végrehajtási lehetőségeket is [Pp. 148. § (2) bek.].

A felperesek G. I. örökhagyó első házasságából származó gyermekei, az alperes pedig az örökhagyó második házastársa volt. Az örökhagyó az 1983. október 10-én kelt írásbeli magánvégrendeletében az alperessel közösen vásárolt öröklakásának az ő tulajdonában álló 1/2 részét az alperesre hagyta. A végrendelet rögzíteni, hogy a lakásban levő ingóságok is az alperest "illetik", mert azokat a szüleitől kapta.

Az örökhagyó 1990. március 10-én meghalt. A becsatolt és 1990. május 7-én készült adó- és értékbizonyítvány az öröklakás 1/2 részének forgalmi értékét 712 500 Ft-ban állapította meg. A közjegyző (a periratokból kitűnően) a hagyatékot - benne az öröklakás 1/2 illetőségét - a végrendelet alapján az alperesnek adta át.

A jogi képviselővel eljáró felperesek elsődleges kereseti kérelme a végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányult; arra hivatkoztak, hogy a végrendeleten levő aláírás nem az örökhagyótól származik. Másodlagosan - összegszerűség megjelölése nélkül - kötelesrészük kiadására kérték az alperest kötelezni. A pertárgy értéket 356 000 Ft-ban jelölték meg.

Az ugyancsak jogi képviselővel eljáró alperes az elsődleges kereseti kérelem elutasítását kérte, a felperesek kötelesrészre való jogosultságát azonban elismerte, és úgy nyilatkozott, hogy azt pénzben hajlandó kiadni; az összegszerűséget azonban az alperes sem jelölte meg.

A bíróság írásszakértőt rendelt ki, aki megállapította, hogy a végrendeleten levő aláírás kétséget kizáróan az örökhagyótól származik.

A felperesek az 1991. november 11-én megtartott tárgyaláson az elsődleges kereseti kérelemtől elálltak, kötelesrész iránti igényüket azonban fenntartották, és annak megfizetésére kérték az alperest kötelezni. A jegyzőkönyv szerint a kötelesrész címén igényelt összeget továbbra sem jelölték meg.

A tárgyaláson az alperes személyesen nem volt jelen, jogi képviselője azonban úgy nyilatkozott, hogy "az alperes kész a teljesítésre, kész a 71 116 Ft megfizetésére, amit készpénzben teljesíteni tud 60, de akár 30 napos teljesítési határidővel is, figyelemmel arra, hogy az ingatlant az alperes értékesíteni kívánja". A jegyzőkönyv a továbbiakban rögzíti, hogy az alperes "is" kész az egyezség megkötésére, de kéri, hogy a bíróság a jogi képviselő költségét az egyezséget jóváhagyó végzésben állapítsa meg.

Ezt követően a bíróság az egyezség tartalmát akként foglalta jegyzőkönyvbe, hogy "az alperes megfizet a felpereseknek fejenként 71 116 Ft-ot kötelesrész címén. A peres felek egyezően kijelentik, hogy az 1990. március 10-én elhunyt G. I. hagyatékával szemben minden igényüket a fenti egyezséggel elszámoltnak tekintik. " A bíróság 8. sorszámú végzésével az egyezséget jóváhagyta. Megállapította, hogy a felperesek személyes költségmentessége folytán le nem rótt 33 936 Ft eljárási illetéket a magyar állam viseli. A bíróság egyetemlegesen kötelezte a felpereseket, hogy 60 nap alatt fizessenek meg az alperesnek 14 000 Ft perköltséget.

A végzés kihirdetése után a felek a fellebbezési jogról lemondtak, így a végzés nyomban jogerőre emelkedett.