A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21353/2010/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 355. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 13. §, 15. §, 135. §] Bírók: Kincses Attila, Sághy Mária, Varga Edit

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.21.353/2010/3.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti 384. sz. Ügyvédi Iroda tagjaként eljáró dr. Simon D. Gábor ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Szász I. Attila Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szász I. Attila ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2010. június 15. napján kelt 32.P/P.III.27.272/2009/13. számú ítélete ellen az alperes részéről 14. sorszám alatt előterjesztett és 15. sorszám alatt megindokolt fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperesnek járó nem vagyoni kártérítés összegét 3.500.000 (Hárommillió-ötszázezer) forintra, az alperes perköltségfizetési kötelezettségét 350.000 (Háromszázötvenezer) forint plusz áfa összegre, az alperes illetékfizetési kötelezettségét 210.000 (Kettőszáztízezer) forintra leszállítja; míg az állam által viselt kereseti illeték összegét 210.000 (Kettőszáztízezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg - 15 napon belül - a felperesnek 60.000 (Hatvanezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 300.000 (Háromszázezer) forint fellebbezési eljárási illetékből az alperes 210.000 (Kettőszáztízezer) forintot köteles - felhívásra - az államnak megtéríteni, míg 90.000 (Kilencvenezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A felperes 2004. évet megelőzően emlőplasztikai, illetőleg több fül-, orr-, és arcplasztikai műtéten esett át. A felperes a hátán és a hasi részen, valamint a far- és combtájékon zsírleszívás, tovább mindkét lábszárnál implantátum behelyezése mellett a kisajkait érintő szeméremtájéki műtét elvégzését azért kérte az alperestől, mivel annak elszíneződött, megnyúlt részei zavarták erotikus szórakoztatóipari munkavégzésében, illetőleg a vizelésben. A kezelőorvos a műtétet megelőzően a felperest - a felperesen egyidejűleg végzett egyéb plasztikai beavatkozásokra is tekintettel - általánosságban a beavatkozásról, illetőleg a műtét altatással kapcsolatos következményeiről tájékoztatta, közölte, hogy az alsó elszíneződött kisajak részeket, és a lelógó részt eltávolítják, a kisajkak felső részéhez nem nyúlnak hozzá. A felperes a kezelőorvos tájékoztatását követően egy általános, valamennyi plasztikai sebészeti beavatkozásra vonatkozó előírásokat tartalmazó, továbbá a zsírleszívás műtétről tájékoztató, valamint egy az érzéstelenítésbe, altatásba és intenzív kezelésbe való beleegyezést dokumentáló iratot írt alá. Az alperes a 2004. július 22-én elvégzett műtét során a bal oldali kisajak teljes, míg a jobb oldali részleges rezekcióját végezte el, ezáltal a felperes húgycső nyílása és hüvelybemenete - fiziológiás fedése - nyitottá vált, a felperes nemi szervén a hegvonal bal oldalon a csiklóig ér, jobb oldalt a csiklót övező maradék bőrredőben végződik. A felperest a szeméremtájékon kialakult aszimmetria, a hüvely részben fedetlen volta, és az esztétikai eltérések hátráltatják az erotikus szórakoztatóiparban való munkavégzésében, magánélete és nemi élete is károsodott. A szeméremtájék területén kialakult állapot kisajak pótló műtéttel korrigálható, annak eredménye azonban igen kétséges. A műtét és az azzal összefüggő nőiesség érzés megélt változása a felperes fennálló pszichés problémáinak nem közvetlen és kizárólagos oka, de azok felerősödéséhez hozzájárult.

A felperes keresetében 7.000.000 forint nem vagyoni kára kamatokkal történő megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állítása szerint a műtéti beleegyező nyilatkozaton szereplő aláírás nem tőle származott. Ezen túlmenően hivatkozott arra is, hogy az alperes egyáltalán nem tájékoztatta arról: a csiklóját teljesen amputálni fogja, kisajkait megkisebbíti, és így hozzá fogja varrni a nagyajkaihoz, hüvelye ezáltal teljesen nyitottá válik, továbbá a szexuális élvezet csökkenéséről sem tájékoztatta. A felperes a műtét lehetséges kockázatával és szövődményeivel nem volt tisztában, így nem volt abban a helyzetben, hogy eldöntse: hozzájárul-e a műtéti beavatkozáshoz.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy a felperes szeméremtájéki műtétjének egészségügyi indikációja volt, az alperes a felperes részére a szükséges tájékoztatást a műtétet megelőzően megadta. Érvelése szerint az alperes a műtéti beavatkozás során az orvosi szakma szabályai szerint járt el, felróhatóság nem terheli a műtéti beavatkozással összefüggésben. Hangsúlyozta: a felperes jelenlegi pszichés állapota gyermekkorától fennálló okokra vezethető vissza, nem az alperes által végzett műtéti beavatkozás eredménye és következménye. Álláspontja szerint a perben készült több szakértői vélemény közül ... igazságügyi szakértő alapszakértői véleményét lehet figyelembe venni. Hivatkozott arra is, hogy a felperes keresetének összegszerűsége eltúlzott, vitatta, hogy a felperes a szexuális szórakoztatóiparban dolgozna. Érvelése szerint alaptalan a felperesnek a késedelmi kamat megfizetésére irányuló igénye is, ugyanis a per elhúzódása elsősorban a felperes magatartására vezethető vissza.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 5.000.000 forintot és ennek 2004. július 23-tól a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamatát, továbbá 1.327.400 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezése szerint a felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 120.000 forint eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte az alperest, hogy - felhívásra - az állam javára fizessen meg 300.000 forint eljárási illetéket. Kötelezte továbbá az alperest, hogy a felperes teljes személyes költségmentessége folytán az állam által előlegezett 49.688 forint szakértői díjat - felhívásra - fizesse meg az állam javára. Megállapította, hogy a peres felek egyéb költségeiket maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt írásszakértő véleménye alapján megállapította, hogy a vitatott beleegyező nyilatkozatokon szereplő aláírás egyértelműen a névtulajdonostól, azaz a felperestől származik. Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeképpen megállapította, hogy a felperes és az alperes a szeméremtájéki műtéttel összefüggésben abban állapodott meg, hogy az alperes a felperes kisajkainak elszíneződött területét eltávolítja, de a kisajkak felső részére a műtét nem fog kiterjedni. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy bár a műtét indikációjának megfelelő dokumentálás az alperes kötelezettsége volt, az alperes sem a kórelőzmény felvételekor, sem a műtét orvosi indikációjának rögzítésekor nem készített fényképfelvételt, illetőleg egyéb rajzot a műtéti területről, a kimetszendő rész nagysága sem került dokumentálásra, így a dokumentáció hiányosságából adódó bizonyítatlanságot az alperes terhére értékelte. Megállapította, hogy az alperes nem az egészségügyi törvényről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdésében írt elvárható gondosság szerint járt el, a műtétet a felperes beleegyezése nélkül terjesztette ki, amely kiterjesztés orvosi indikációját nem bizonyította, ily módon megsértette a felperes önrendelkezési jogát. További megállapítása szerint az alperes a felperest nem tájékoztatta a műtét esztétikai, a felperes egészségére, illetőleg szexuális életére kiható következményeiről. A felperes nem vagyoni kárának összegszerűsége kapcsán értékelte a felperes káreset előtti egészségi állapotát, munkaképességét, a műtéttel összefüggésben bekövetkezett fizikai károsodását, figyelemmel volt továbbá arra, hogy a felperes állapota a szeméremtájékon végleges jellegűnek tekinthető, mérlegelte a felperes életkorát, valamint azt, hogy a szexuális szórakoztatóiparban végzett szolgáltatás ellátását a kialakult esztétikai hiányosság hátráltatja. A perben beszerzett igazságügyi pszichológus szakértői vélemény alapján a mérlegelés körébe vonta a felperes nőiesség érzésének megélt változását, és a pszichés problémáit. Utalt arra, hogy a felperes által előterjesztett magánszakvélemények a bizonyítási eljárás során beszerzett szakvéleményekkel nem kerültek ellentmondásba, a további bizonyítás szükségességét nem vetették fel. Az elsőfokú bíróság a kár bekövetkezésétől, azaz a műtéti beavatkozás napjától számítottan kötelezte az alperest késedelmi kamat fizetésre, ugyanis a felperes mint jogosult nem esett késedelembe, e körben a felperest semmilyen mulasztás nem terheli, így az alperesnek a kamatfizetésre vonatkozó kötelezettsége fennáll. Az elsőfokú bíróság a marasztalási összeget is figyelembe véve kötelezte az alperest a pertárgyérték 20%-ának megfelelő mértékű ügyvédi munkadíj megfizetésére, az alperes hivatkozása ellenére a munkadíj mérséklésére alapos indokot nem talált. Az elsőfokú bíróság az igazságügyi írásszakértő kirendelésével felmerült szakértői díjnak, valamint a Szegedi Tudományegyetem Igazságügyi Orvosszakértői Intézetének 85.900 forint díjának megfizetésére a felperest kötelezte, tekintettel arra, hogy a felperes a szakértői vizsgálaton nem jelent meg, illetőleg az írásszakértő véleményével bizonyítani kívánt tény valótlannak bizonyult.