A Kúria Pfv.20753/2011/7. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 318. §, 339. §, 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 15. §, 18. §] Bírók: Almásy Mária, Erményi Lajos, Havasi Péter

A határozat elvi tartalma:

Szerződésen alapuló orvosi beavatkozással okozott kártérítési igény elbírálásának szempontjai.

***********

Pfv.III.20.753/2011/7.szám

A Kúria a Budapesti 384. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.Simon D. Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a Dr.Szász I. Attila Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr.Szász I. Attila ügyvéd) által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságon 32.P/P.III.27.272/2009. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.21.353/2010/3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által 19. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem és a felperes által Pfv.4. sorszám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán a 2012. április 18-án megtartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felek a felülvizsgálati költségeiket maguk viselik. Kötelezi az alperest, hogy térítsen meg az államnak külön felhívásra 210.000 (Kettőszáztízezer) forint felülvizsgálati illetéket, míg a csatlakozó felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a felperes és az alperes között szerződés jött létre szemérem táji plasztikai műtét elvégzésére. Az egészségügyi beavatkozás arra irányult, hogy az alperes a felperes kisajkaiban pigmentálódott lelógó részeket eltávolítja azzal, hogy a kisajkak alsó része kisebb lesz, felső részeit azonban a beavatkozás nem fogja érinteni. Az alperes a műtét során a baloldali kisajkat teljesen eltávolította, míg a jobboldalit részlegesen csonkolta. A műtét következtében a kisajkak területén asszimmetria alakult ki, a húgycsőnyílás és a hüvelybemenet részlegesen fedetlenné vált. A szeméremtáji területen érzészavar alakult ki, esztétikai és funkcionális zavart okozó károsodás következett be. A kialakult állapot hátráltatja a felperesnek a szexuális szórakoztató iparban való munkavégzését, magánélete is károsodott, tönkrement. A műtét és az azzal összefüggő nőiességi érzés megélt változása, a jelenlegi fizikai állapot a fennálló pszichés problémákat felerősítette és pszichiátriai kezelést tenne indokolttá.

A bíróság álláspontja szerint az alperes az orvosi beavatkozás során nem tett eleget az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 77. § (3) bekezdésében előírt gondossági követelményeknek azzal, hogy a műtétet a felek megállapodásán túlmenően, orvosi indikáció nélkül kiterjesztette. Ezáltal megsértette a felperesnek az Eütv. 15. § (2) és (5) bekezdésében, továbbá 18. § -ának (1) bekezdésében biztosított önrendelkezési jogát. Nem tett eleget a törvény 13. §-ának (2) bekezdésében, valamint 135. §-ának (2) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségének sem. A tájékoztatás nem terjedt ki a fizikális következményeken túl arra sem, hogy a műtéti területen érzészavar alakulhat ki, ami hozzájárulhat szexuális problémák keletkezéséhez.

Az elsőfokú bíróság a felperes 7.000.000 forintos összegben előterjesztett nem vagyoni kártérítési igényét részben ítélte alaposnak, az alperest 5.000.000 forint és késedelmi kamata, továbbá 1.327.400 forint perköltség megfizetésére kötelezte. A kártérítés mértékének mérlegelése során figyelembe vette a fizikai károsodást, annak a szexuális szolgáltató ipar gyakorlásában megnyilvánuló hátrányos hatásait, továbbá a felperes pszichés állapotára hátrányosan ható, a szakértői véleményben megállapított következményeket.

Az alperes elsődlegesen a kereset elutasítására, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére és újabb elsőfokú eljárás elrendelésére irányuló fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett részét részben megváltoztatva a kártérítés összegét 3.500.000 forintra, a perköltség összegét pedig 350.000 forint + áfa összegre leszállította. A jogerős ítélet indokolása szerint az elsőfokú bíróság a jogvita elbírálásához szükséges körben a bizonyítást lefolytatta, megalapozott tényállásból kiindulva helytállóan döntött az alperes kártérítési felelősségének fennállásáról. Egyetértett azzal, hogy az alperes az elsőfokú ítéletben megjelölt jogszabályokat felróhatóan megsértette, amelyért a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében kártérítési felelősséggel tartozik. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság mindazokat a körülményeket, amelyek a nem vagyoni kártérítést megalapozzák, figyelemmel azonban a káresemény időpontjában érvényesülő ár- és értékviszonyokra a megítélt összeg eltúlzott, annak 3.500.000 forintra való mérséklése indokolt.