A Kúria Bfv.1257/2017/6. számú precedensképes határozata emberölés bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 21. §, 215. §] Bírók: Mészár Róza, Soós László, Vaskuti András

A határozat elvi tartalma:

A törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a Be. 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró a 2016. november 30-a után indult büntetőeljárás esetében minősül kizártnak.

***********

Kúria

Bfv.I.1257/2017/6. szám

A Kúria Budapesten, a 2017. év október hó 17. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

Az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szombathelyi Törvényszék 6.B.200/2011/237. számú és a Győri Ítélőtábla Bf.99/2012/55. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Szombathelyi Törvényszék a 2012. július 20-án kihirdetett 6.B.200/2011/237. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [1978. évi IV. törvény 166. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és b) pont], rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont], 6 rendbeli - egy esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként elkövetett - rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés (4) bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett rablás bűntettében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés, (3) bekezdés c) pont], rablás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 321. § (1) bekezdés, (4) bekezdés a) pont], visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntettében [1978. évi IV. törvény 263/A. § (1) bekezdés a) pont], társtettesként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettében [1978. évi IV. törvény 277/A. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés b) pont], 6 rendbeli - egy esetben társtettesként elkövetett - visszaélés okirattal vétségében [1978. évi IV. törvény 277. § (1) bekezdés], 2 rendbeli testi sértés bűntettében [1978. évi IV. törvény 170. § (1) bekezdés, (2) bekezdés], társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [1978. évi IV. törvény 175. § (1) bekezdés], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett rongálás vétségében [1978. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont], felbujtóként elkövetett rongálás vétségében [1978. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont], ezért mint többszörös visszaesőt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját harminc évben határozta meg, továbbá rendelkezett a járulékos kérdésekről is.

A másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2013. október 2-án meghozott Bf.99/2012/55. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, az általa elkövetett közbiztonság elleni bűncselekményt folytatólagosan elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének (1978. évi IV. törvény Btk.263/A. § (1) bekezdés a) pont) minősítette, ezért és a terhére még megállapított bűncselekmények miatt halmazati büntetésül mint többszörös visszaesőt az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetésre ítélte, továbbá vele szemben egymillió forint összegre vagyonelkobzást rendelt el.

A jogerős ügydöntő határozat ellen az I. rendű terhelt védője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt nyújtott be. Ebben a Be. 373. § (1) bekezdés II. b) pontjában meghatározott kizárási okra azért hivatkozott, mert az ügyben I.bíró tanácsvezető bíró járt el első fokon és hozott ügydöntő határozatot úgy, hogy a nyomozási bíró határozatával szemben előterjesztett jogorvoslati eljárásokban - a felülvizsgálati indítványban dátummal és az ügy tárgya szerint megjelölt esetekben - eljárt, így az Alkotmánybíróság 21/2016. számú határozatainak megfelelően mint az eljárásból kizárt bíró nem járhatott volna el.

A Legfőbb Ügyészség megítélése szerint az indítvány alaptalan. I.bíró tanácsvezető bíró az indítványban hivatkozott esetekben a Vas Megyei Bíróság másodfokú tanácsának bírájaként a zár alá vételt elrendelő és az I. rendű terhelt előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról rendelkező határozatok elleni jogorvoslatokat elbíráló tanács tagjaként járt el, és ugyan a 21/2016. (XI.30.) AB határozat megállapította, hogy a nyomozási bíróra vonatkozó kizárási ok alkalmazásakor alkotmányos követelmény, hogy a büntető ügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki a nyomozás során bíróként eljárt, ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem fogalmazott meg olyan megkötést, hogy az alkotmányos követelményt a határozat közzétételét követően indult büntető eljárásokban kell csak alkalmazni, így kérdésessé vált a követelmény érvényesítésének időbelisége. Megítélése szerint azonban ezt a kérdést a jogalkotó eldöntötte azzal, hogy a Be. 2017. évi XXIX. törvénnyel beiktatott 606/B. § (1) bekezdés b) pontja szerint a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként ekként eljáró bíró a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében a 2016. november 30. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak. Miután az I. rendű terhelttel szemben a büntetőeljárás 2013. október 2. napján jogerősen befejeződött, álláspontja szerint az eljárásban az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott követelmény nem érvényesíthető az ítélet hatályon kívül helyezésével járó igénnyel.

Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn (BF.1201/2017.).

A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében kifejtette, hogy mivel az Alkotmánybíróság határozata Magyarország összes személyére és hatóságára - ideértve a törvénykezési és törvényhozó testületeket is - kivétel nélkül kötelező, és azt törvénykezési vagy jogalkotói aktussal sem lehet megkérdőjelezni, vagy lerontani. Ezért álláspontja szerint a 2017. évi XXIX. törvénynek a Be. 21. § (3) bekezdését módosító rendelkezése, illetve az azzal beiktatott 606/B. § (1) bekezdés b) pontja nem értelmezhető úgy, hogy az az Alkotmánybíróság által megfogalmazott alkotmányossági követelmény érvényesítését bárminemű - így különösen önkényes, illetve tetszőleges - időkorláthoz kötné, és a legfőbb ügyész által felvetett időbeli korlátot kizárja ezen túlmenően az, hogy az adott alkotmánybírósági határozat alapjául szolgáló alkotmányjogi panasz benyújtása korábbi, mint a Be.-t módosító törvényben meghatározott 2016. 11. 30-i időpont, továbbá az, hogy az Alkotmánybíróság által felhívott alkotmányos alapelvek a Be. 2004. 07. 01. hatályba lépése óta nem változtak.

.-.-.

A Kúria a megtámadott határozatokat - a Be. 424. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen eljárva - a Be. 423. § (4) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében vizsgálta felül.