A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20458/2007/8. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 148. §, 207. §, 238. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.458/2007/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Vajk Kálmán ügyvéd (képviselő címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve II. rendű és III.rendű felperes neve III. rendű (mindketten II-III. rendű felperes címe) felpereseknek, a dr. Selyeby Judit ügyvéd (képviselő címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, a dr. Fintha-Nagy Ádám ügyvéd (képviselő címe) által képviselt II. rendű alperes (II. rendű alperes címe) II. rendű, a személyesen eljáró III. rendű alperes (III. rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2006. december 8. napján meghozott, 10.P.28.138/2004/40. számú ítélete ellen, az I-III. rendű felperes részéről 41. és 42. sorszámok alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

k ö z b e n s ő - é s r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a jogalap tekintetében megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperesek és az I. rendű alperes között 2002. március 14. napján létrejött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelen.

Az első fokú ítéletnek a II. és III. rendű alperesek elleni keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezi, a felperesek és az I. rendű alperes közötti szerződés érvénytelenségéből származó jogkövetkezmények levonása tekintetében az elsőfokú bíróságot további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítja.

A közbenső- és részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. rendű felperes és az I. rendű alperes a III. rendű felperes unokái, a II. rendű felperes a III. rendű felperes gyermeke.

Az I. és II. rendű felperesek, valamint az I. rendű alperes egyenlő arányban tulajdonosai a ... helyrajzi számú társasházi lakásnak; a tulajdoni illetőségeiket a III. rendű felperes haszonélvezeti joga terheli.

Az I. rendű alperes és a II. rendű alperes 2002. ...-én kölcsönszerződést kötöttek. A II. rendű alperes a szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy az I. és II. rendű felperesek tulajdoni illetőségeinek megváltási árára 12.500.000 forint kölcsönt nyújt az I. rendű alperesnek. A kölcsön folyósításának a feltétele az volt, hogy az I. rendű alperes javára az ingatlan egészének tehermentes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásban be legyen jegyezve azért, hogy a kölcsön visszafizetésének biztosítására az ingatlant önálló jelzálogjoggal lehessen megterhelni, és arra a II. rendű alperes vételi jogot is szerezhessen.

A felperesek és az I. rendű alperes 2002. ...-én adásvételi szerződésnek címzett szerződést kötöttek. Ezzel az I. rendű alperes 20.900.000 forint megváltási ár ellenében magához váltotta az I-II. rendű felperesek tulajdoni illetőségét. A szerződésben a III. rendű felperes a haszonélvezeti jogáról lemondott. A szerződés szerint az I. rendű alperes a szerződésről kiállított okirat aláírásával egyidejűleg 9.760.000 forintot a felpereseknek megfizetett, további 11.140.000 forintot a II. rendű alperes által folyósított kölcsönből a II. rendű alperes fog a felperesek által megjelölt bankszámlára, legkésőbb 2002. április 12-ig átutalni. A felperesek ebbe az okiratba foglalva a tulajdonosváltozás bekebelezéséhez az engedélyt is megadták. A felperesek a szerződésben arra is kötelezettséget vállaltak, hogy 2002. április 12-ig a lakást elhagyják és azt az I. rendű alperes birtokába adják.

2002. március 25-én az I. rendű alperes és a II. rendű alperes, a II. rendű alperes javára önálló zálogjogot alapító szerződést kötöttek a perbeli lakásra. Az I. rendű alperes külön okiratban vételi jogot is engedélyezett a II. rendű alperesnek. A vételi jogot alapító szerződésben az egész ingatlan vételárát a kölcsönnel azonos összegben, 12.540.000 forintban jelölték meg. A II. rendű alperes az önálló jelzálogjogát átruházta a III. rendű alperesre.

2002. március 6-án az I. rendű felperes és az I. rendű alperes biztosítékszolgáltatási szerződésnek címzett szerződést kötöttek. A keltezésével ellentétben, a szövegéből kitűnően még a közös tulajdon megszüntetése tárgyában kötött szerződést megelőzően kiállított okirat egyebek mellett a következőket tartalmazza:

" I.rendű alperes (I. rendű alperes) 12.000.000 forint összegű hitelt kíván felvenni, amelynek biztosítékaként 1. pont alatt részletezett lakást ajánlaná fel, amelyhez azonban szükséges, hogy tulajdonjogát 1/1 arányban igazolja a bank felé. Amennyiben I.rendű felperes (I. rendű felperes) tulajdoni hányadának időleges átruházásához a hitel felvehetősége érdekében hozzájárul, úgy (az I. rendű alperes) kötelezettséget vállal az alábbiakra: a felvett hitelt 6 hónap alatt visszafizeti, amelyre vonatkozóan pénzügyi teljesítőképességét szavatolja. Tudomásul veszi, hogy I.rendű felperes ezen kifejezett ígéret tudatában írja alá a jelen szerződést, ezért amennyiben a hitel visszafizetés 6 hónapon belül nem történik meg, úgy tévedésbe ejtés és károkozás miatt csalás bűncselekményét követi el. A hitel visszafizetését követően azonnal újabb adásvételi szerződést köt I.rendű felperessel a tulajdonjogának visszaállítása érdekében. A jelen szerződés alapján felvett 12.000.000 forint hitelösszegből 4.000.000 forintot ügyvédi letétbe helyez a jelen okiratot szerkesztő ügyvédnél, hogy ezen összeg 5 munkanapos előtejesítéssel akkor szabadul fel, ha I.rendű felperes 1/3-ad tulajdoni hányada a tulajdoni lap széljegyére visszakerül. Az ügyvédi letét nem teljesítése szintén a csalás büntető tényállását megvalósító cselekménynek minősül. I.rendű felperes a fentieknek megfelelően I.rendű alperes költségére történő visszavásárlási joggal járul hozzá ahhoz, hogy közöttük olyan adásvételi szerződés jöjjön létre, amely biztosítja a nevezett 1/1 arányú tehermentes tulajdonjogát, azonban ezen mögöttes szerződés ennek időtartamát csupán 6 hónapi átmeneti időre és biztosítékadás céljából teszi lehetővé. Amennyiben a fentieket nem teljesíti, úgy kötelezettséget vállal arra, hogy I.rendű felperes tulajdonrésze fejében 10.000.000 forintot kifizet, egyben ennek biztosítékaként ezen ingatlanra jelzálogjogot enged."

A felperesek keresetükben a közös tulajdont megszüntető adásvételi szerződésnek címzett szerződés érvénytelenségének megállapítását, az I. rendű alperes tulajdonjog-bejegyzési kérelme, a II. rendű alperes önálló jelzálogjog és vételi jog bejegyzési-, valamint a III. rendű alperes önálló jelzálogjog bejegyzési kérelmeivel kapcsolatos széljegyek törlését kérték.

Előadták, hogy a szerződést kizárólag azért kötötték meg, hogy az I. rendű alperes a lakást kölcsön visszafizetésének biztosítására jelzálogjoggal terhelhesse meg. Az I. rendű alperes a kölcsönt a banknak nem fizette vissza, nem tett meg mindent a tulajdonjoguk visszaállítása érdekében és ezért a szerződés a jó erkölcs ütközik és semmis. Az I. rendű alperes a szerződés megkötésére megtévesztéssel vette rá őket, ezért a szerződést meg is támadták. A III. rendű felperes megtámadási okként arra is hivatkozott, hogy a haszonélvezeti jogáról kényszer hatására mondott le.