A Kúria Pfv.20521/2014/4. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 7. §, 13. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Mészáros Mátyás, Pataki Árpád

A határozat elvi tartalma:

A jogerős ítélet az aggálytalan szakvélemény és a peradatok alapján az 1959. évi III. tv. 206. § (1) bekezdésének megfelelően állapította meg, hogy a bérlő szénmonoxid mérgezés miatt bekövetkezett halálát a nyílászárók szigetelése, a szükséges égési levegő beáramlásának hiánya és a gáz-vízmelegítő készülék karbantartásának elmaradása együttesen eredményezte, amiért a bérbeadók felelőssége fennáll. 1993. LXXVIII. Tv. 7. § (1), 1993. LXXVIII. Tv. 7. § (2), 1993. LXXVIII. Tv. 13. §, 1952. III. Tv. 206. §, 1994. XLI. Tv. 33. § (3)

***********

Pfv.IV.20.521/2014/4.szám

A Kúria a Pörzse Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pörzse Tamás ügyvéd) által képviselt II. rendű, III. rendű, IV. rendű, V. rendű, VI. rendű és VII. rendű felpereseknek a dr. Kalocsai Ferenc ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Veszprémi Törvényszék előtt 7.P.21.354/2011. számon megindított perében a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.031/2013/3. számú jogerős részítéletével befejezett perében az alperesek által 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja.

Ez ellen a részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős részítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az I.-II.r. felperesek fia, a III.-VII.r. felperesek testvére, néhai .. az alperesektől bérelt társasházi lakásban található gázkészülék által okozott szénmonoxid mérgezés következtében 2008. június 3-án elhunyt.

A felperesek személyhez fűződő joguk, a család integritásához való jog megsértésének megállapítását kérték. Emellett az I.-II.r. felperesek személyenként 2.000.000 forint, a III.-VII.r. felperesek személyenként 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az alpereseket.

Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a bérlőt terhelte a gázkészülék karbantartási kötelezettsége, ezért kártérítési felelősségük nem áll fenn.

Az I.r. felperes a per időtartama alatt elhunyt, ezért az elsőfokú bíróság az eljárás részleges félbeszakadását állapította meg.

Az elsőfokú bíróság részítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a II.r. felperesnek 500.000 forintot, a III.-VII.r. felpereseknek személyenként 100.000 forintot, és ennek 2008. június 3-tól a kifizetésig járó késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a II.-VII.r. felperesek keresetét elutasította.

A peres felek fellebbezése folytán eljáró ítélőtábla részítéletével az elsőfokú bíróság részítéletét a nem vagyoni kárpótlás iránti kereset vonatkozásában is részítéletnek tekintette, e körben azt részben megváltoztatta. Az alperesek által az elsőfokú ítéletben írt módon a II.r. felperesnek fizetendő nem vagyoni kárpótlás összegét 1.000.000 forintra és az elsőfokú ítéletben írt kamataira felemelte. A III.-VII.r. felperesek vonatkozásában a keresetet teljes egészében elutasította. Mellőzte az alpereseknek a felperesek javára összesen 110.073 forint elsőfokú költség megfizetésében való marasztalását, és a II.-VII.r. felpereseknek, valamint az alpereseknek az állam javára történő kereseti illeték megfizetésére való kötelezését.

Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette: az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a releváns tényállást. Az alperesek szerződésszegése és ahhoz kapcsolódóan a kártérítési felelősségük fennállta tekintetében helyes jogi következtetésre jutott. Ugyanakkor nem osztotta azt az álláspontot, hogy néhai .. vonatkozásában felróható kármegelőzési kötelezettség lenne megállapítható, továbbá, hogy a III.-VII.r. felperesek alappal léphetnének fel a hozzátartozó elvesztése kapcsán nem vagyoni kárigénnyel. Az aggálytalan szakvélemény alapján megállapította: az alperesek által bérbe adott lakást légtechnikai szempontból egyterű helyiségnek kell tekinteni. A szabálytalan állapot akkor következett be, amikor a külső nyílászárók szigetelése folytán megszűnt a szükséges égési levegő természetes utánpótlása. Ehhez kapcsolódott a készülék hőcserélőjének erős szennyezettsége, amely a sokéves karbantartási mulasztásra volt visszavezethető. Ezek együttes hatása vezetett a tragédiához. A szakvéleményből kitűnően a készülék szennyezettsége önmagában nem eredményezte volna a tragédiát, illetve az éves tisztítás megfelelő elvégzése esetén sem állítható, hogy nem következett volna be a baleset. A korábbi bérlők nyomozati eljárásban tett vallomása szerint a bérleti időszak alatt nem történt meg a gázkészülék tisztítása. A szakértő is megállapította, hogy a készülék szennyeződése lényegesen nagyobb fokú volt, mint ami egy év alatt keletkezhetett. Mindezekből megállapítható, hogy az ingatlan megvásárlása óta eltelt közel öt év szennyeződése vezetett a balesethez. Ebből következően a lakás a birtokba adásakor nem volt a lakások és helyiségek bérletére valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. E rendelkezésben a lakásberendezések üzemképességére vonatkozó előírás többet jelent, mint működőképességet, mert hasonló balesetek kizárólag működő kazán mellett következhetnek be. Az üzemképesség magában foglalja a gázbiztonság-technikai megfelelőséget is, ami a jelen esetben nem állt fenn. Néhai .. felróható közrehatása csak akkor lett volna megállapítható, ha az alperesek közlik vele, hogy az előírás szerinti rendszeres karbantartásra az elmúlt egy éves periódusban nem került sor a lakás átadása előtt. Hivatkozott a jogerős ítélet a bérbeadó szavatossági jogára, amelyből következően az ellentétes tájékoztatás, vagy az ismert alkalmatlan állapot szerződésszerű teljesítésként történő elfogadása hiányában rendeltetésszerű használatra alkalmatlan állapot fennállását a bérlőnek sem kell feltételeznie. Az átadást követően a bérlet folyamatában a karbantartási kötelezettség a lakásberendezések és ezen belül a melegvíz-ellátó berendezés tekintetében ugyan az Ltv. 13. §-a szerint a bérlőt terheli, azonban erre utaló egyértelmű jelek hiányában a bérlőnek nem kell arra gondolnia, hogy a bérbeadó az őt terhelő kötelezettségeit nem teljesítette, és azt neki kell pótolnia a Ptk. 340. § (1) bekezdése alapján őt terhelő kármegelőzési kötelezettség körében. Hangsúlyozottan értékelte az ítélőtábla e körben azt, hogy három hónap sem telt el a bérlő birtokba lépésétől halálának bekövetkezéséig. Szakismeret hiányában a lángkép színének elváltozása, illetve a hatásfok leromlása csak egy korábbi állapothoz viszonyítottan lehet figyelemfelhívó jellegű. Arra nézve nem merült fel adat, hogy a készülék burkolatán is megjelenő kormozódás szükségképpen a balesetet megelőzően kialakult és észlelhető lett volna.