A Szegedi Ítélőtábla Gf.30253/2013/2. számú határozata szavatossági igény érvényesítése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 248. §, 305. §, 306. §] Bírók: Bálind Attila, Bánfalvi-Bottyán Csilla, Kiss Gabriella

éíííííööáóÉő

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Gf.I.30.253/2013/2. szám

A Szegedi Ítélőtábla a Kócsó Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kócsó Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek - a dr. Tóth Roland ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti székhelyű alperes ellen szavatossági igény iránt indított perben - melybe a dr. Ékes Edvárd ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó neve (címe) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott - a Kecskeméti Törvényszék 2013. május 7. napján kelt 9.G.40.054/2012/52. sorszámú ítéletével szemben a felperes részéről 53. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy az (X) forgalmi rendszámú (Y) típusú, (Z) motorszámú, (V) alvázszámú gépárművet azonos típusú, felszereltségű és színű új gépjárműre cserélje ki 90 napon belül, a jelenlegi egyedi rendszám megtartása mellett.

Mellőzi a felperest elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezést és az alperest 2.879.000,- (Kettőmillió-nyolcszázhetvenkilencezer) Ft, az alperesi beavatkozót 300.000,- (Háromszázezer) Ft első- és másodfokú eljárási költség 15 napon belüli megfizetésére kötelezi a felperes részére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S :

A felperes a 2009. július 13. napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta az alperestől az (X) forgalmi rendszámú, (Y) típusú, extrákkal felszerelt gépjárművet 16.310.480,- Ft-os vételáron. A gépkocsira a gyártó két éves garanciát vállalt, melyet a peres felek - 2011. július 5-én kelt megállapodásukkal - további két évre meghosszabbítottak 2011. június 29. napjától. A forgalomba helyezés 2009 augusztusában történt. A felperes a gépkocsit rendeltetésszerűen használta, a kötelező szervizelést elvégeztette. 2011. május 27-én azzal vitte az alperes szervizébe a járművet, hogy 100 km/óra sebesség felett a kormány szitál, illetve 60-115 km/óra sebességtartományban a kormány, az ülések, a padlólemez a növekvő sebességgel arányosan felerősödve rezonál, remeg. Az első javítási kísérletre 5197 km óraállásnál került sor, ekkor alkatrészcserét, futóműbeállítást, illetve az első kerekek centrírozását végezték el az alperes alkalmazottai, és rögzítették, hogy a hibák megszűntek. Ezt követően - mivel a korábban észlelt hibák továbbra is fennálltak - 2011. június 29-én, július 27-én, augusztus 3-án, majd szeptember 1-jén kísérelte meg írásban is dokumentáltan az alperes a kijavítást. Ebben az időszakban a felperes a gépkocsit fokozott mértékben használta. A felperes a 2011. szeptember 1-jei szerviz alkalmával írásban jelezte az alperesnek, amennyiben a javítással a hibák nem hárulnak el, kéri a gépjármű cseréjét. Ezt az igényét 2011. szeptember 14-én e-mail, szeptember 19-én pedig levél formájában írásban is megerősítette. A kicserélés iránti kérelem előterjesztéséig az alperes a hibajelenséget nem tudta megszüntetni, a kicseréléstől elzárkózott. 2011. októberében az (autómárka neve) gyár mérnöke a gépkocsit megvizsgálta, megállapította, hogy a hátsó kardántengely keresztcsuklója szorul, illetőleg a lengőkar csapágy régifajta és megjelölte a szükséges javítási feladatokat is. A vizsgálati eredmény alapján az alperes a kicserélési igénytől továbbra is elzárkózott, a gépjármű jelenleg az alperesi márkaszervizben van.

A felperes keresetében jótállásra alapítottan kérte kötelezni az alperest, hogy a perbeli gépjárművet azonos típusú, felszereltségű és színű újra cserélje ki az egyedi rendszám megtartása mellett. Előadta, az első javítási kísérlet időpontjában észlelt hibajelenségek többszöri próbálkozás, javítás ellenére sem szűntek meg, kiváltó okukat az alperes nem tudta azonosítani. Vitatta, hogy a gépkocsi jelenleg hibátlan állapotban lenne.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmében hivatkozott arra, hogy a hibajelenség a nem megfelelő üzemeltetésből, vezetéstechnikából adódó futómű elállítódás következménye, ugyanakkor a kormánykerék rezgése sportvázas jármű esetében természetes állapot. A csereigény az (autómárka neve) gyár mérnökei által lefolytatott vizsgálat alapján is alaptalan, mivel a korábban észlelt hibák kijavításra kerültek, a jelenleg még fennálló hibákat pedig az elöregedett gumiabroncsok okozzák.

Az alperesi beavatkozó szintén a kereset elutasítását kérte, azonos indokok alapján.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában rámutatott, a Ptk. 248. § (1) bekezdés alapján a jótállási idő alatt észlelt hiba esetén törvényi vélelem, hogy az már a teljesítés időpontjában megvolt, ezért az alperest terhelte a bizonyítási kötelezettség atekintetben, hogy a hibajelenségek oka a gépjármű átadását követően keletkezett. A perben beszerzett igazságügyi szakértői alap- és kiegészítő szakvélemény alapján megállapította, hogy az alperes ezt ugyan nem tudta kétséget kizáróan igazolni, azonban a hajtásláncban esetleg fennálló kiegyensúlyozatlanságot - mint a jótállási kötelezettséget megalapozó hibát - megszüntette, kijavította. Megállapította továbbá, hogy a kifogásolt jelenségeket a jármű saját abroncsaival történő közlekedés esetén jelenleg is mutatja, ennek oka az, hogy a gumiabroncsok elöregedtek, tárolásuk nem volt megfelelő, figyelemmel - a álláspontja szerint - az alperes felelősségét eredményesen kimentette, ezért a kicserélés iránti szavatossági igényt alaptalannak találta.

Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és az alperes kereset szerinti marasztalását kérte. Érvelése szerint az alperes az eljárás során nem bizonyította, hogy a tapasztalt hibajelenségek a gépjármű átadását követően keletkeztek, ezért a fordított bizonyítási teherre tekintettel jótállási kötelezettsége fennáll. A kicserélési igény kapcsán arra hivatkozott, hogy munkalapon rögzítve hat, ezen kívül pedig további két alkalommal kísérelték meg 2011. május 27. és szeptember 1. között a javítást eredménytelenül, tehát az igény az előterjesztésekor - amikorra vonatkoztatva azt el kell bírálni - megalapozott volt. Vitatta a gépjármű kijavításának tényét. Ezzel kapcsolatosan kiemelte, a kiegészítő szakvélemény 10. pontjában a szakértő rögzíti, hogy megfelelő gumiabroncsokkal is érezhető enyhe remegés a kormánykeréken. Ezen túlmenően az alperes nem igazolta, hogy az (autómárka neve) gyári szakértő által előírt javításokat és alkatrészcseréket elvégezte. Hangsúlyozta, az sem bizonyítható egyértelműen, hogy a gumiabroncsok a felperes használati ideje alatt az üzemeltetés hiányosságaiból kifolyólag mentek tönkre.

Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Hivatkozása szerint bizonyított, hogy a hiba oka a gumiabroncsok nem megfelelő állapota, amely legfeljebb szavatossági igényt alapozna meg, mivel arra a gyártó csupán egy éves jótállást vállalt. Szavatossági igény érvényesítése esetén pedig a bizonyítási teher fordított a jótálláshoz képest. Kiemelte, bár a gumiabroncsok hibája nem az alperes hibás szolgáltatásával áll összefüggésben, cseréjüket vállalta.