A Legfelsőbb Bíróság Bfv.566/2009/5. számú határozata közérdekű üzem működésének megzavarása bűntett tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 16. §, 260. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §, 420. §, 425. §] Bírók: Csere Katalin, Kiss Sándor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.80016/2007/33., Fővárosi Törvényszék Bf.9094/2008/4., *Kúria Bfv.566/2009/5.* (BH 2011.2.32)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.566/2009/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év december hó 3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A közérdekű üzem működésének megzavarása bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és a IV. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.80.016/2007/33. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 27.Bf.9094/2008/4. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I/A.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2008. év június hó 16. napján kihirdetett 2.B.8016/2007/33. számú ítéletében az I. rendű és a IV. rendű terheltek bűnösségét társtettesként elkövetett közérdekű üzem működése megzavarása bűntettének kísérletében (Btk. 260. § (1) bekezdése és Btk. 16. §) állapította meg és ezért mindkét terheltet 30 napi közérdekű munka büntetésre ítélte, mely büntetést fizikai munkakörben kell elvégezni.

Az ítéletben rögzített tényállás szerint az I. rendű, a IV. rendű, továbbá a felülvizsgálattal nem érintett II. rendű, III. rendű, V. rendű és VI. rendű terheltek hat személygépkocsival a két városrészt összekötő híd közúti forgalmát elzárták. A terheltek gépkocsijaikkal a híd 3x3 sávos közútján oly módon helyezkedtek el, hogy minden sávban egy-egy gépkocsi állt le. A gépkocsikat lezárták és a helyszíntől eltávolodtak. Szándékuk politikai célok elérésére irányult, de tudatában voltak annak is, hogy a fő közlekedési útvonalnak számító híd ilyen módon történő lezárásával közlekedési káosz idézhető elő. Nemcsak a magánszemélyek által vezetett gépjárművek forgalmát korlátozzák, hanem a közérdekű üzemként működő közlekedési vállalat utasokat szállító autóbuszainak közlekedését is megakadályozzák.

A terheltek a kb. 8 óra 30 perc után helyszínre érkező rendőrök felszólítása ellenére sem szüntették meg a forgalmi akadályt. 9 óra után a hídon már tömeg gyűlt össze. A helyszínre érkezett a rendőrkapitányság egyik vezetője, majd a rendőr-főkapitány, végül a főpolgármester. A rendőrség intézkedése nyomán a forgalmi akadályt képező gépkocsik elszállítására csupán 11 óra után került sor, ennek eredményeként a hídon a forgalom kb. 12 órakor indult el ismét.

A terheltek magatartásának következtében kialakult rendkívüli forgalmi helyzetben a híd felé haladó forgalomban jelentős zavar keletkezett, s ez a közlekedési vállalat 29 felszíni viszonylatában idézett elő menetkimaradást és útvonal-változtatást. A híd forgalmát érintően összesen 642 járat nem teljesült. A közút eltorlaszolása és a rendőri intézkedés kezdetének időpontja, vagyis kb. 9 óra között a hídi forgalomkorlátozás kb. 6 000 utast, 12 óráig közvetlenül összesen kb. 23 000 utast érintett. A meghiúsult utazásokkal -, melyeknek száma kb. 17 500-ra tehető - a közlekedési vállalat rt-t 278 000 forint +/- 15 % kár érte. A rendkívüli forgalmi helyzet egyéb kedvezőtlen hatásai kb. 400 000 - 800 000 forint kárt okoztak az rt-nek.

A terheltek cselekményének következtében a környékbeli - minden járműre vonatkozó - felszíni közlekedésben jelentős zavar keletkezett, mely a közlekedési vállalat által egész városban közlekedtetett járműveinek csak kisebb részét érintette.

- - -

A Btk. 260. § (1) bekezdése értelmében: aki a közérdekű üzem működését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentősen megzavarja, bűntettet követ el és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kerületi bíróság döntése jogi indokolása körében a terhelteknek a vádban felrótt cselekményét a Btk. 260. §-ában foglalt közérdekű üzem megzavarásának bűntette törvényi tényállásával összevetve rögzítette, hogy a közlekedési vállalat közérdekű üzem, a terheltek pedig gépjárműveik hídon történő leállításával e közérdekű üzem rendeltetésszerű működését szándékegységben végbevitt cselekményükkel zavarták meg. Az elsőfokú bíróság az útlezárásnak a közlekedési vállalat járatait és utasait érintő következményeit csak a rendőrök helyszínre érkezéséig terjedő időszakot tekintve rótta fel a terhelteknek, és a 9 óráig terjedő időszakra vonatkozóan azt nem tekintette jelentős mértékűnek. Okfejtése szerint a rendőrség azonnali intézkedési kötelezettségének beálltától kezdődően a cselekmény következményeiért (vagyis a kialakult közlekedési helyzetért) a terheltek büntetőjogilag nem felelnek. Ezért - jogi álláspontja szerint - a terheltek cselekménye kísérleti szakban maradt.

Egyebekben a kerületi bíróság nem fogadta el azt a védelmi hivatkozást, amely szerint a terheltek csupán politikai sérelmeik orvoslása érdekében léptek fel és gyülekezési jogukkal éltek. Ezzel összefüggésben a bíróság nem látta alkalmazhatónak az Európai Bíróság által, a Brenner-autópályán tartott békés demonstrációval kapcsolatban kifejtetteket. Az EK Bíróság C-112/00. számú határozatában érintett esemény során a demonstrálók gyülekezési jogukat a jogszabályok keretei között, az osztrák hatóságokkal előre egyeztetett módon gyakorolták. Nem látta alkalmazandónak a védelem által felhívott, az Alkotmánybíróság 561/B/2002. számú AB határozatában kifejtetteket sem, miután e döntés az előre be nem jelentett gyülekezések jogi megítélésével, és nem a gyülekezési joggal összefüggésben elkövetett rendbontások, bűncselekmények megítélését érinti. A bíróság utalt egyébként arra, hogy a hatóságoknak történő bejelentés nélkül megszervezett vagy spontán kialakuló gyülekezéseknek csupán a gyűlésre okot adó eseménnyel időben közelálló demonstrációk tekinthetők, amikor a hatósági bejelentés és eljárás a politikai célokkal össze nem egyeztethető késedelemmel járhat, a terheltek időben távolabbi politikai céljai azonban jelen esetben a bejelentés elmulasztását sem tették jogszerűvé.

Ugyancsak a terheltek esetétől eltérőnek tekintette az Emberi Jogok Európai Bírósága által Bukta és társai kontra Magyarország EJEB. 2007.25691/04. számú ügyben hozott határozat alapjául szolgáló tényeket is.

I/B.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság a 2008. év november hó 28. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 27.Bf.9094/2008/4. számú végzésében a kerületi bíróság ítéletét az I. rendű és a IV. rendű terheltek tekintetében helybenhagyta.

A kerületi bíróság ítéletének tényállását pontosította: rögzítette, hogy a terheltek által használt egyes gépkocsik cégek tulajdonában álltak. A gépkocsik közül a híd közepén először három gépjármű jelent meg, és később csatlakozott ezekhez másik három gépkocsi a forgalom elzárása érdekében.