BH 2001.10.489 I. A biztosíték célú engedmény elbírálásánál irányadó szempontok [Ptk. 328. § és 329. §-ai].

II. Felszámolási eljárásban a biztosíték célú engedmény osztozik a többi biztosíték jogi sorsában, így ha a hitelező az engedményen alapuló követelést a felszámolás kezdő időpontjáig nem szedte be a kötelezettől, azzal már nem rendelkezhet. Az adós által meghatározott célból nyújtott biztosíték a felszámolás körébe tartozó vagyon része lesz [Ptk. 200. § (1) bek., 263. § (1) bek., 328. § és 329. §-ai, az 1993. évi LXXXI. tv.-nyel módosított 1991. évi IL. tv. (a továbbiakban: mód. Cstv.) 47. § (1) bek., 57. § (1) bek.].

Az adós részvénytársaság a faktoringtevékenységének finanszírozására 1996. július 29-i hatállyal, közjegyzői okiratba foglaltan, három szerződést kötött a hitelező bankkal. A két kölcsönszerződés alapján a hitelező 100 000 000 Ft, valamint 750 000 000 Ft összegű kölcsönfolyósítást, a folyószámlahitel-szerződéssel pedig 150 000 000 Ft összeg erejéig folyószámlahitel-keretet biztosított az adós részvénytársaság számára.

A kölcsönszerződésekben a felek úgy állapodtak meg, hogy a hitelező a kölcsön összegét az adós részvénytársaság rendelkezésére tartja, amelyet az rulírozó módon vehet igénybe. Az adós tudomásul vette, hogy a kölcsönt csak a kölcsönszerződések elválaszthatatlan részét jelentő, a szerződő felek által cégszerűen aláírt engedményezési szerződés 1. számú függelékében, a lejáratig mind keretösszegében, mind összetételében változtatható faktoringszerződésekből eredő követelésvásárlások során felmerülő fizetési kötelezettségeinek teljesítésére fordíthatja.

A folyószámlahitel szerződés szerint a hitelező 150 000 000 Ft folyószámlahitel-keretet oly módon tartott az adós rendelkezésére az adós folyószámláján, hogy az adott napon igénybe vehető hitel összege nem haladhatta meg a szerződés 1. számú mellékletét képező engedményezési szerződés függelékében felsorolt faktoring-keretszerződések alapján megvásárolt követelések napi állományának 5 napon túl le nem járt összegét.

Mindhárom szerződésben kikötötték a felek, hogy a kölcsön, illetve a hitelkeret biztosítékául szolgáló fedezetet - egyéb biztosítékok mellett - a szerződések elválaszthatatlan részét jelentő engedményezési szerződések tartalmazzák. E szerződések értelmében az adós a tartozásai, valamint azok járulékai megfizetésének biztosítékául átruházza a hitelezőre a tételesen meghatározott faktoringszerződések alapján keletkező követeléseit. Az átruházás úgy történik, hogy a benyújtandó számlamásolatra az adós rávezeti a követelés átruházását és ezt a hitelező a kölcsön felhasználásának engedélyezésével mint ráutaló magatartással elfogadja. Amennyiben az engedményezett követelés kötelezettje a tartozását - a szerződésben megjelölt időpontig - nem fizeti meg, a hitelező jogosult közvetlenül az adóssal szemben érvényesíteni a követelését; e követelésekért az adós készfizető kezesként felel. Abban is megállapodtak a felek, hogy a hitelező jogosult az adós szerződés szerinti kötelezettségeinek nem teljesítése és a szerződés általa való rendkívüli felmondása esetén az adós egyidejű értesítése mellett az engedményezett követelések kötelezettjeit értesíteni az engedményezésről, és felszólítani őket a követeléseknek a hitelezőhöz történő teljesítésére.

A hitelező 1996. december 18-án mindhárom szerződést azonnali hatállyal felmondta, és felszólította az adóst 77 784 507 Ft, 45 823 086 Ft és 476 045 121 Ft, valamint ezek ügyleti kamatai megfizetésére.

Az ezt követő napon, 1996. december 19-én az adós felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz. A bíróság 1996. december 20-án kelt, december 23-án jogerőre emelkedett végzésével elrendelte az adós felszámolását, és kijelölte a felszámolót.

A felszámolás kezdő napján, 1996. december 23-án az adós részvénytársaság felszámolója azonnali hatállyal felmondta az említett kölcsönszerződések és folyószámlahitel-szerződés biztosítékául kötött engedményezési szerződéseket. A faktoringkötelezetteket pedig arról tájékoztatta, hogy a továbbiakban a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek, annak számlájára, ne pedig a hitelezőnek fizessenek.

A hitelező a felszámoló intézkedései ellen kifogással élt. Az 1996. december 30-án kelt s az elsőfokú bírósághoz 1997. január 3-án érkezett beadványában sérelmezte az engedményezési szerződések felmondását és a faktoringkötelezetteknek küldött felhívást. Kérte annak megállapítását, hogy a felszámoló felmondása jogszabálysértő, mert az engedményezésre vonatkozó szerződés a megkötésével egyidejűleg teljesedésbe ment, így annak felmondása kizárt. Kérte továbbá a felszámoló kötelezését arra, hogy értesítse a faktoringkötelezetteket a hitelező részére történő fizetésről, mert az engedményezett követelések nem tartoznak a felszámolási vagyonba, azok jogosultja a hitelező.

A felszámoló a kifogás elutasítását, és a hitelezőnek arra való kötelezését kérte, hogy az 1996. december 23-a óta jogellenesen leemelt összeget utalja vissza az adós számlájára. Ellenkérelme indokolásául arra hivatkozott, hogy a kölcsön- és folyószámlahitel-szerződések mellékletét adó engedményezések tulajdonképpen nem engedményezési szerződések, hanem szerződést biztosító mellékkötelezettségek. A kölcsönszerződések vonatkozásában az engedményezési szerződést bankhitelt biztosító zálogszerződésnek, a folyószámlahitel-szerződés esetében pedig a Ptk. 263. §-ának (1) bekezdése szerinti zálogszerződésnek kell tekinteni. Véleménye szerint a felszámoló jogosult volt az engedményezést tartalmazó szerződések felmondására, mert azok nem mentek teljesedésbe. Úgy vélte, hogy a kötelezetteknek az engedményezésről való értesítése hiányában az engedményezés érvényesen nem történt meg. Azzal is érvelt, hogy az engedményezés jövőbeli követelésekre vonatkozik, amelyek nem lehetnek tárgyai az engedményezési szerződésnek.

A bíróság végzésével a hitelező kifogásának részben helyt adott, s kötelezte a felszámolót, hogy - a hitelezővel 15 napon belül tartott egyeztetés után - az adós által az 1996. július 29-én közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződések és folyószámlahitel-szerződés biztosítékául engedményezett számlakövetelések kötelezettjeit értesítse arról: tartozásaikat a hitelező részére fizessék meg. A hitelező ezt meghaladó kifogását az elsőfokú bíróság elutasította.

A határozat indokolása szerint bár a kifogás megjelölt tárgya a felszámoló engedményezési szerződéseket felmondó, valamint a faktoringkötelezettek értesítésére vonatkozó intézkedése volt, a bíróságnak valójában azt kellett eldöntenie, hogy az adós és a hitelező között létrejött szerződések biztosítékául kikötött követelések a felszámolás hatálya alá tartozó vagyoni körbe vonhatóak-e, avagy ezeket illetően megtörtént az engedményezés. Az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a felek - a felszámoló véleményétől eltérően - a kölcsönszerződések és a folyószámlahitel szerződés mellékletében nem bankhitelt biztosító zálogjogot, illetve zálogjogot alapítottak, hanem engedményezési szerződéseket kötöttek. E szerződésekkel a felek a faktoringtevékenységből eredő jövőbeli követelések engedményezésében állapodtak meg, amely az adós egyedi számlavásárlásaival konkretizálódott, s az adós az engedményezési szerződésen felül, egyenként, engedményező nyilatkozatokat is felvezetett a számlákra. Azokat a hitelező kifejezett nyilatkozattal vagy ráutaló magatartással fogadta el. Az engedményezés azonban nem az elfogadással, hanem az adós jogosulttá válásával történt meg.