A Fővárosi Törvényszék K.31778/2011/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 95. §] Bíró: Réthy Edit

Fővárosi Törvényszék

18.K. 31.778/2011/14.

A bíróság dr. Mester Csaba Ügyvédi Iroda, eljáró ügyvéd: dr. Mester Csaba( cím) által képviselt I.rendű felperes(cím), II.rendű felperes(cím) és III.rendű felperes(címe), dr. Jankovich Béla ügyvéd (cím) által képviselt Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat (cím) alperes ellen, közterület-használati ügyben hozott közigazgatási határozat(ok) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság I-III.r. felperesek kereseteit elutasítja.

Kötelezi a bíróság felpereseket egyetemlegesen arra, hogy fizessenek meg alperesnek - 15 napon belül - 45.000 (negyvenötezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s:

Az alperesi önkormányzat tulajdonában álló ...hrsz-ú, közterület besorolású földrészleten amely természetben a ...kerület, ... utcai csomópont pavilonsor helyezkedik el, melynek egyes egységeiben különböző vállalkozások kereskedelmi-szolgáltató tevékenységet végeznek, az önkormányzat által biztosított közterület használat alapján.

I.r. felperes az 1983. március 4-én kelt IV/1207/1983. számú, II. rendű felperes az ugyanezen a napon kelt IV/1206/1983. számú ( korábban Személy1 nevére szóló), III. rendű felperes az 1987. július 27-én kelt 43097/1987. számú, a Budapest Főváros XX.kerületi Tanács VB Műszaki Osztályának (jogelőd elsőfokú hatóság) határozatával kapott közterület-használati és építési engedélyt ideiglenes jelleggel. A határozatok tartalmazták, hogy a felépítmények ideiglenesek, eltávolításukat, a közterület-használat megszüntetését és eredeti állapotának helyreállítását minden kártalanítási igény nélkül a hatósági felszólítást követően kötelesek az engedélyesek elvégezni. A felépítményben I. rendű felperes 17 nm vendéglátóipari (büfé) üzletkör nyilvántartású és 39 nm vegyes élelmiszerkereskedés funkciójú, II.r. Felperes 68 nm-es cukrászda üzletkör besorolású, III.r. felperes pedig 56 nm alapterületű vegyes élelmiszerkereskedés funkciójú pavilonrész üzemeltet (perbeli pavilonok).

Az ideiglenes engedély kiadását követően a jogelőd elsőfokú hatóság, valamint az önkormányzatok létrejötte után a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) a közterület használatára vonatkozóan évente megállapodásokat kötött felperesekkel, melyben a közterület-használati díj mértékén túl rendelkezett a kártalanítási kötelezettség nélküli, saját költségen történő helyreállítási kötelezettségről, amennyiben a közterület-használati hozzájárulás megszűnik, vagy a további kérelmek elutasításra kerülnek. Legutóbb a 2008. december 12-én kiadott VA-28340/10/2008., a VA-18033/12/2008., illetve a VA 28335/6/2008. számú határozatokkal a perbeli pavilonokhoz tartozó közterület használatát engedélyezte a 2009. január 1. és 2010. december 31-e közötti időszakra vonatkozóan, közterület-használati díj ellenében azzal, hogy a határozatok tartalmazták a kártalanítási igény nélküli, saját költségen történő helyreállítást a további közterület-használati kérelem elutasítása, vagy az engedély lejárta esetén. A soron következő évre vonatkozó kérelmeket felperesek előterjesztették, a döntésre jogosult Bizottság a közterület további használatához nem járult hozzá, a bizottsági döntés alapján hozott alakszerű határozattal a kérelmeket elutasította, egyidejűleg arra kötelezte felpereseket, hogy a közterület eredeti állapotának helyreállítását - közműcsatlakozások megszüntetése, felépítmény elbontása az alapokkal együtt, az alapok helyének feltöltése tereprendezéssel, a bontási és a haszonanyagok elszállítása, stb., - kártalanítási igény nélkül legkésőbb 2011. május 31-ig végezzék el.

A fellebbezések folytán eljárt alperes a 2011. február 24-i képviselő-testületi ülésén a fellebbezéseket a 053/2011.(II.24.), a 0542011.(II.24.) és a 051/2011.(II.24.) Ök. számú határozataival elutasította, erről a felpereseket a 2011. március 11-én kelt VG-13018/3/2011., VG-13021/3/2011. és a VG-13020/2011.számú alakszerű határozatokkal értesítette. Azonos tartalommal meghozott határozataiban utalt arra, hogy az első fokú határozatokat azért hagyta helyben, mert az önkormányzat a területet más célra kívánja hasznosítani. Kifejtette, hogy a korábbi engedélyek ideiglenes hatályúak voltak, határozataiban akár a közterület-használatot, akár a felépítményt érintette, rendelkezett arról, hogy a közterület-használat megszűnését követően az eredeti állapotot kártalanítási igény nélkül köteles az engedélyes helyreállítani. Hivatkozott a fővárosi közterületek használatáról és közterületek rendjéről szóló többször módosított 59/1995.(X.20.) Fővárosi Közgyűlési rendelet (a továbbiakban: Főv.Kgy. rendelet) 4.§ (1) , 6.§ és 12.§-ban foglaltakra, továbbá az alperesi önkormányzatnak a közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló, 2007. november 1-től hatályos 31/2007.(X.09.) Ök. rendelettel módosított 47/2004.(VII.29.) Önkormányzati rendelet (Ör.). 2.§ és 7/A§- nak rendelkezéseire A fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 95.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján, valamint a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a közterületre állított pavilon a földterületre való mechanikus bekapcsolása ellenére is megtartja ingó jellegét, nem tekinthető alkotórésznek. Utalt továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 2.§ 13. pontjára a közterület fogalmával, valamint a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 79.§ és 80.§-ában foglaltakra a közterület forgalomképtelenségével, továbbá a helyi önkormányzat tulajdonosi minőségéből eredő jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban.

Felperesek - azonos tartalommal benyújtott keresetükben - elsődlegesen az alperesi határozatok hatályon kívül helyezését, valamint a hatóság új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérték Másodlagos kereseti kérelemként a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 121.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a határozatnak a közterület eredeti állapotának kártalanítási igény nélküli helyreállítását elrendelő rész első fokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését, valamint perköltséget. Arra hivatkoztak, hogy a "pavilon" ingatlannak, alkotórésznek minősül a földterülettel való összefüggésére tekintettel. minősül. E körben idézték a Pkt. 95.§ (1) bekezdését (alkotórész törvényi meghatározása), továbbá a Ptk. kommentárjában foglaltakat. Idézték továbbá a Legfelsőbb Bíróság álláspontját is a közterületre állított pavilonnal kapcsolatban, amely szerint a pavilon a földterületbe való mechanikus bekapcsolás ellenére is megtartja ingó jellegét, és így tartozéki minőségét, feltéve, hogy az ingatlanba való beolvasztás nyilvánvalóan ideiglenes célzatú. Ez utóbbi mondatrész kiemelésével rámutattak a felépítmény tartós jellegére, utalva azokra az építési jellemzőkre (betonalap, mélység, aljzat, burkolat), amelyekből azt a következtetést vonták le, hogy a felperesek tulajdonában álló, pavilonnak nevezett felépítmény azért minősül ingatlannak, mert olyképpen van egyesítve a földdel (és ez a meghatározó körülmény) hogy nem lehet elválasztani anélkül, hogy maga a felépítmény el ne pusztulna. A tartós jelleget mutatja, hogy a pavilonok1987 óta ugyanazon a helyen és ugyanúgy állnak, állagsérelem nélkül nem bonthatók le és nem szállíthatók el, később nem lehet rendeltetésszerűen használni. Jogszabálysértőnek minősítették a kártalanítási igény nélküli helyreállításra történő kötelezést. Előadták, hogy az építmény bontására történő kötelezés a terület elhagyása és kiürítése jelentős jog- és érdeksérelmet jelent felperesek részére, valamint vagyoni kárt is okoz, és sérti felperesek önálló ingatlantulajdonhoz való jogát. Ezzel kapcsolatban hivatkoztak a Magyar Köztársaság Alkotmányára, azon belül a 13.§ (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való alapjogra, amelytől alperes azzal kívánja felpereseket megfosztani, hogy kártalanítási igény kizárásával kötelezi őket a bontásra. A bontásra kötelezettséggel felperesek tulajdonjoga lényeges tartalmában szenved korlátozást, mely korlátozást kizárólag törvény állapíthat meg az Alkotmány 8.§ (2) bekezdése értelmében, ez is tilthatja azonban az alapvető jog lényeges tartalmának korlátozását. Ennek értelmében a Főv.Kgy. rendelet 12.§ (1) bekezdésére történő hivatkozás jogszerűtlen, mert ellentétes az Alkotmány hivatkozott 13.§ (1) bekezdésével. Utaltak arra is, hogy a Városfejlesztési Bizottság VA-28335/6/2008. számú, 2008. december 12-én kelt határozatában - amely a közterület-használatot 2009-2010-re engedélyezte, azt rögzítette, hogy "az elmúlt fél évben tisztázódott, hogy az 1Kft. Pesterzsébet területére vonatkozó forgalomtechnikai tanulmányterve szerint a ... utcai csomópont körforgalmúvá történő átépítése a pavilon nem érinti, lebontása az új forgalmi rend kialakításához nem szükséges". Hivatkoztak e körben arra, hogy a határozat a terület más célra történő hasznosítását jelölte meg, ezt a más célt azonban nem ismertette, döntése tehát a Pp. 339/B § alapján jogsértő, mert a mérlegelési jogkörben hozott határozat tekintetében a mérlegelés szempontjai nem voltak megállapíthatóak. Előadták továbbá, hogy az eltelt időben a felperesek üzemeltetésével kapcsolatban panasz, észrevétel nem merült fel, a lakosság támogatja a fennmaradásukat. Másodlagos kereseti kérelmükben arra hivatkoztak, hogy az Étv. 34.§ (1) és (2) bekezdés d) pontja szerint a bontás az építésügyi hatósági eljárásfajta, mely hatósági feladat az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, tehát a Ket. 20.§, valamint 121.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az alperes által meghozott határozat semmis, mert nem tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe vagy illetékességébe.