A Győri Ítélőtábla Pf.20031/2013/3. számú határozata kártérítés tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 15. §, 70/B. § (1) bek., (1) bek., 1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 340. §] Bírók: Lezsák József, Mészáros Zsolt, Vass Mária

Győri ítélőtábla

Pf.I.20.031/2013/3. szám

A Győri Ítélőtábla a Pörzse Ügyvédi Iroda által képviselt II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r. és VII.r. felpereseknek a dr. Kalocsai Ferenc ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Veszprémi Törvényszék 2012. november 28. napján kelt 7.P.21.354/2011/20-II. számú részítélete ellen az alperesek által 21., a felperesek által 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyalás alapján - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét a nem vagyoni kárpótlás iránti kereset vonatkozásában is részítéletnek tekinti, e körben azt részben megváltoztatja, az alperesek által az elsőfokú ítéletben írt módon a II.r. felperesnek fizetendő nem vagyoni kárpótlás összegét 1.000.000 (Egymillió) Ft-ra és annak az elsőfokú ítéletben írt kamataira felemeli.

A III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r. felperesek vonatkozásában a keresetet teljes egészében elutasítja.

Mellőzi az alpereseknek a felperesek javára összesen 110.073 (Egyszáztízezer-hetvenhárom) Ft elsőfokú perköltség megfizetésében történő marasztalását.

Mellőzi a II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r. felpereseknek az állam javára 360.000 (Háromszázhatvanezer) Ft, valamint az alpereseknek szintén az állam javára 60.000 (Hatvanezer) Ft feljegyzett kereseti illeték megfizetésében történő elsőfokú részítéleti marasztalását.

Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság részítéletét helybenhagyja.

A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Hozzátartozó elvesztésére alapítottan a felperesek személyiségi jogaik megsértésének megállapítása iránt terjesztettek elő keresetet, továbbá az I.r.-II.r. felperes személyenként 2.000.000 Ft, a III.r.-VII.r. felperes személyenként 1.000.000 Ft nem vagyoni kártérítés és annak 2008. június hó 3. napjától számított törvényes kamata, valamint a megítélt marasztalási összeg 25 %-ának megfelelő Áfa-val növelt ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére kérte kötelezni egyetemlegesen az I.r.-II.r. alperest.

Keresetüket arra alapították, hogy a hozzátartozójuk - néhai "A" által az alperesektől bérelt társasházi lakásban található gázkészülék nem felelt meg az irányadó jogszabályi előírásoknak, ez okozta szénmonoxid mérgezés folytán a bérlő halálát.

A felperesek hátrányként jelölték meg a család integritásához való jog sérelmét, azt hogy elveszítették az elhalt személyiségéből és aktív közreműködéséből a jövőben várható többletet. "A" anyagilag is támogathatta volna idős szüleit, unokákkal ajándékozhatta volna meg őket. A III.r.-VII.r. felperes nélkülözi a testvéri segítséget, a korábbi felkérés ellenére nem válhatott a IV.r. felperes gyermekének keresztapjává, a keresztelés is elmaradt, s a haláleset miatt a VI.r. felperes már tervbe vett esküvőjét is 1-1,5 évvel elhalasztották.

Alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a Lakástörvény 13. § /4/ bekezdése szerinti karbantartási kötelezettség a bérlőt terhelte és az ágazati jogszabályokban meghatározott üzemeltető fogalma alatt sem az ingatlan tulajdonosa, hanem annak használója értendő. Álláspontjuk szerint a bérlő nem tett eleget kármegelőzési kötelezettségének, a tragédiát rendszeres szellőztetéssel megelőzhette volna, és a gázkészülék hibáját köteles lett volna a bérbeadónak jelezni.

Az eljárás folyamán elhalálozott I.r. felperes tekintetében az elsőfokú bíróság 13/I. számú jogerős végzésével megállapította az eljárás részleges félbeszakadását. Részítéletével kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessen meg a II.r. felperesnek 500.000 Ft, a III.r.-VII.r. felpereseknek személyenként 100.000 Ft tőkét és annak 2008. június 3-tól számított késedelmi kamatát, valamint 110.073 Ft perköltséget, ezt meghaladóan a II.r.-VII.r. felperes keresetét elutasította. Kötelezte a II.r.-VII.r. felperest 360.000 Ft, az alpereseket 60.000 Ft illeték külön felhívás alapján az állam javára történő megfizetésére.

Ítéletében tényállásként állapította meg, hogy az alperesek a közös tulajdonukat képező társasházi lakást 2003. évben vásárolták, ezt követően kizárólag bérbeadás útján hasznosították, azt néhai "A" 2008. március 2-án vette bérbe.

Még az alperesek jogelődje által a lakás fürdőszobájába egy ... típusú, átfolyós rendszerű, vízmelegítő gázkészülék került beépítésre a vonatkozó építésügyi és gázbiztonság technikai szabályoknak megfelelően. Az ingatlan korábbi tulajdonosa a lakás külső nyílászáróit szigetelőcsíkkal látta el, emiatt jelentősen csökkent a gázkészülék megfelelő működéséhez szükséges égési levegő utánpótlása, s a fürdőszobából nyíló mellékhelységben működő elszívó ventilátor hatása is hozzájárult az elégtelen légellátás miatti tökéletlen égéshez, mely a kazán kormozódását okozta, illetve a gázkészülék hőcserélő lamelláinak eltömődéséhez vezetett.

A bérleti szerződésben a felek kikötötték, hogy a bérlő kötelezettséget vállal a bérlemény használatával kapcsolatos tűzrendészeti, rendőrhatósági, balesetvédelmi és egészségügyi szabályok maradéktalan betartására, és amennyiben a bérlemény szerelvényeiben hibát észlel, azt köteles a bérbeadónak azonnal bejelenteni. A szerződéskötéskor az I. r. alperes és a bérlő meggyőződtek a fürdőszobai vízmelegítő készülék működőképességéről.

"A" a gázkészüléket mintegy három hónapon keresztül napi rendszerességgel használta, azonban 2008. június hó 3. napján a III. r. alperes a bérlemény fürdőszobájában holtan találta őt. Halálának oka szénmonoxid mérgezés volt, mely a gázkészülék lamelláinak elszennyeződésére és eltömődésére volt visszavezethető, mivel a meghibásodás miatt az égéstermék visszajutott a lakás légterébe.

I.-II.r. felperesek néhai "A" szülei, a III.r.-VII.r. felperesek a testvérei, akik a néhaival nem éltek közös háztartásban. A család összetartó volt, a hozzátartozó elvesztése a felpereseket lelkileg megviselte, a családi események, ünnepek hangulatát negatívan befolyásolta.

Ítélete jogi indokolásában az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy a tragédia folytán az Alkotmány 15. § és 70/B. § /1/ bekezdéséből levezethető, a család integritásához való személyhez fűződő jog sérült.

Vizsgálta, hogy az alperesek és néhai "A" között létrejött bérleti jogviszony, illetve az ágazati jogszabályi rendelkezések alapján milyen kötelezettség terhelte a bérlőt, illetve az alpereseket a gázkészülék üzemképességének fenntartása, karbantartása körében. Ennek keretében utalt arra, hogy az 1993. évi LXXVIII. törvény - a továbbiakban Lakástörvény - értelmező rendelkezései szerint lakásberendezésnek minősülő gáz-vízmelegítő készüléket az alperes tartoztak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni a bérlő részére. A perben eljárt szakértő aggálytalannak elfogadott véleménye szerint a gázkészülék tágabb műszaki értelemben nem volt üzemképes, mivel az üzemképesség nem csupán a működőképességet, hanem a gázbiztonság technikai megfelelőséget is jelenti. A készülék ugyan a biztonságtechnikai előírásoknak megfelelően került telepítésre, a lakás külső nyílászáróinak leszigetelésével azonban szabálytalan állapot alakult ki, elindítva a készülék meghibásodásához, végül a halálesethez vezető folyamatot.