32000R1784[1]

A Tanács 1784/2000/EK rendelete (2000. augusztus 11.) a Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó egyes temperöntvény csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes behozatali vám kivetéséről és az említett országokból származó behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok végleges beszedéséről

A Tanács 1784/2000/EK rendelete

(2000. augusztus 11.)

a Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó egyes temperöntvény csőillesztékekre, illetve csőszerelvényekre vonatkozó végleges dömpingellenes behozatali vám kivetéséről és az említett országokból származó behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vámok végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. cikkére, illetve 10. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal való egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

(1) A Bizottság a 449/2000/EK rendelettel [2] (az alábbiakban "ideiglenes rendelet") a Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó temperöntvény csőillesztékek, illetve csőszerelvények behozatalára ideiglenes dömpingellenes vámot állapított meg, ezzel szemben a Horvátországból, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból származó behozatalra nem állapított meg vámot, mert az említett országok piaci részesedését ideiglenesen minimális mennyiségűnek találták.

B. ÚJABB ELJÁRÁS

(2) A Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó behozatalra vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám megállapításának, ugyanakkor a Horvátországból, illetve a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból származó behozatal elleni intézkedések elvetésének alapjául szolgáló lényegi tények és elgondolások nyilvánosságra hozatalát követően számos azt kérelmező érdekelt fél számára biztosítottuk a Bizottság előtt történő meghallgatás lehetőségét. A felek ugyanakkor az ideiglenes ténymegállapításokra vonatkozó észrevételeiket írásban is benyújthatták.

(3) A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításhoz szükségesnek ítélt adatok összegyűjtését és ellenőrzését.

(4) A kérdőívre válaszoló alábbi importőr/kereskedő cégek telephelyein került sor továbbá ellenőrző látogatásokra:

- Jannone SA, Spanyolország,

- Nefit BV, Hollandia,

- Thisa SA, Spanyolország.

(5) Valamennyi felet tájékoztattuk azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján javasolni kívánta a végleges dömpingellenes vámok kivetését, illetve az ideiglenes vámmal fedezett összegek végleges beszedését. A feleknek bizonyos idő állt rendelkezésükre ahhoz, hogy a tájékoztatást követően megtegyék észrevételeiket.

(6) A szóban és írásban benyújtott észrevételeket fontolóra vettük, és a megfelelő esetekben módosítottuk az ideiglenes ténymegállapítást.

C. ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE

(7) Bizonyos érintett felek megismételték néhány harmadik ország, Bulgária, Lengyelország, Törökország, illetve az Amerikai Egyesült Államok a vizsgálatba való felvételére vonatkozó kérelmüket, és arra hivatkoztak, hogy az említett országok kizárása megkülönböztető jellegű, s így érvényteleníti az intézkedések megindítását.

(8) Erre vonatkozóan megerősítjük, hogy Bulgária és Lengyelország esetében nem lehet eljárást indítani, mivel a panaszos fél által a bolgár és lengyel termékek szokásos értékére és exportárára vonatkozóan a jelen vizsgálatban érintett többi országgal kapcsolatos adatokhoz hasonlóan benyújtott bizonyíték alapján nem állt fenn dömping. Az Amerikai Egyesült Államokra és Törökországra vonatkozóan a rendelkezésre álló adatok a behozatal minimális szintjét jelezték. Ezt a kérelmet ennek megfelelően el kell utasítani.

D. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(9) Az ideiglenes rendelet meghatározása szerint az érintett termék csavaros illesztőrendszerrel összeszerelt, az ex73071910 KN-kód alá tartozó temperöntvény csőilleszték, illetve csőszerelvény ("temperöntvény illeszték" vagy "szerelvény"). Ezt a meghatározást megerősítjük.

(10) Az ideiglenes ténymegállapítások kihirdetését követően egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy a 73071910 KN-kód mellett további KN-kódokat is be kellene vonni a vizsgálatba, mivel az érintett terméket ez utóbbi kódok alatt is behozzák a Közösségbe. Azt állította továbbá, hogy a vizsgálatot a nem csavarmenetes szerelvényekre is ki kell terjeszteni, mivel a Közösségbe ilyen szerelvényeket is behoztak, majd ezt követően azokat ott menettel ellátva értékesítették.

(11) Az első érvre vonatkozóan, a vizsgálat folyamán ellenőrzött temperöntvény szerelvények behozatala minden esetben a KN-kód 73071910 alatt történt, amely, az eljárás kezdeményezéséről szóló hirdetményben foglaltak értelmében meghatározza az érintett terméket. Következésképpen a jelen vizsgálatban felhasznált, a behozatalra vonatkozó adatokban az érintett termék pontosan jelenik meg. Amennyiben a temperöntvény szerelvényeket más KN-kód alatt hozzák be a Közösség területére, azt az esetet hibás osztályozásnak kell tekinteni, és arra fel kell hívni a vámhatóságok figyelmét.

(12) A második érvre vonatkozóan, a menet nélküli szerelvények nem tartoznak az érintett termék meghatározása alá. Ez a termék tulajdonképpen köztes termék, amely további gyártási szakaszokat igényel ahhoz, hogy az érintett termék egyik alapvető tulajdonsága (az illesztő szerkezet) létrejöjjön. Következésképpen a menet nélküli szerelvények nem versenytársai az érintett terméknek, és azzal nem felcserélhetők. A vizsgálat kimutatta, hogy a csavarmenettel történő ellátás a temperöntvény szerelvény hozzáadott többletértéke szempontjából a gyártási folyamat lényeges szakasza, különös tekintettel arra, hogy ez a szakasz igen munkaerő-igényes. Ennek megfelelően a nem menetes szerelvények nem tekinthetők a menetes szerelvényekkel azonos terméknek, vagyis érintett terméknek.

(13) A fentiek értelmében az érintett termékre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokat megerősítjük.

2. Hasonló termék

(14) Az ideiglenes rendelet (13) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a közösségi iparág által gyártott és a Közösség piacán értékesített temperöntvény szerelvények, illetve az érintett országokban gyártott és a Közösség területére behozott temperöntvény szerelvények hasonló termékek, mivel alapvető fizikai jellemzőik között, illetve a létező temperöntvény szerelvények különböző fajtáinak felhasználási módja között nem volt különbség.

(15) Az ideiglenes ténymegállapítások kihirdetését követően bizonyos érdekelt felek arra hivatkoztak, hogy a Közösségben gyártott temperöntvény szerelvény termékek nem hasonlók az érintett országokból behozott termékekhez, mivel a Közösségben előállított termékek anyaga általában fehér töretű, míg az érintett országokban előállított termékeké fekete töretű temperöntvény.

(16) A vizsgálat kimutatta, hogy a fehér, illetve a fekete töretű temperöntvény szerelvényeket eltérő hőkezelési eljárásnak vetik alá. A fehér töretű szerelvények esetén a folyamat 1100 fokos hőmérsékleten 80-120 órán át tart. A fekete töretű szerelvények esetében a folyamat 900 fokos hőmérsékleten 50-80 órán át tart. Az eltérő eljárás következtében a termékek széntartalma is eltérő, a fehér töretű szerelvények szinte alig tartalmaznak szenet, míg a fekete töretű szerelvények széntartalma valamivel magasabb. Ennek megfelelően a fehér töretű szerelvények jobban alakíthatók, ellenállóbbak és horganyzásuk is egyszerűbb, mint a fekete töretű szerelvényeké, amelyek viszont könnyebben menetezhetők, és megfelelőbbek olyan alkalmazásoknál, ahol fontos a szoros illeszkedés.

(17) A vizsgálat mindezek ellenére azt mutatta ki, hogy a fehér, illetve fekete töretű szerelvények piaci megítélésében nincsen számottevő különbség, mivel a széntartalomtól eltekintve a két típus minden tekintetben hasonló jellemzőkkel bír, felhasználásuk azonos, és emiatt felcserélhetők. Ezt erősítette meg az a tény is, hogy az érintett országokból fekete töretű temperöntvény szerelvényeket, illetve a közösségi iparág által gyártott fehér töretű temperöntvény szerelvényeket egyaránt beszerző importőrök/kereskedők a két anyag közötti különbségre való tekintet nélkül értékesítik ügyfeleik számára az említett terméket. Az érintett termék felhasználóinak szempontjából pedig a vizsgálat azt mutatta ki, hogy azok nem tesznek különbséget a fehér, illetve fekete töretű szerelvények között.

(18) A fentieket bizonyítja az is, hogy a fehér és a fekete töretű szerelvények egyaránt a temperöntvény szerelvények konstrukciójára, illetve teljesítményére vonatkozó előírásokról szóló EN 10242 európai, illetve ISO 49 nemzetközi szabvány alá tartoznak. A felhasználható anyagok besorolását illetően különösen, a fehér és a fekete töretű temperöntvény egyaránt elfogadott.

(19) A fentiek értelmében, és mivel nem áll rendelkezésre megfelelő bizonyíték, a termékre vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokat megerősítjük.

E. A HORVÁTORSZÁGRA ÉS A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGRA VONATKOZÓ TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSOK

(20) Horvátországra és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságra vonatkozóan megerősítjük, hogy a fenti két országból származó behozatal mennyisége a teljes közösségi fogyasztás 0,4, illetve 0,3 %-át képezi. Mivel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: az "alaprendelet") 9. cikke (3) bekezdésének értelmében a behozatal mennyisége elhanyagolható, az említett országokból származó behozatalra vonatkozó eljárást meg kell szüntetni.

F. DÖMPING

1. Piacgazdasággal rendelkező országok

1.1. Szokásos érték

1.1.1. Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

(21) Az ideiglenes rendelet 3.4. részében foglaltaknak megfelelően egyetlen japán cég és kapcsolódó importőre válaszoltak az exportáló gyártók részére kiküldött közösségi kérdőívre. A japán cég által rendelkezésre bocsátott adatok azonban hiányosak, néhol helytelenek, pontatlanok voltak, és az alaprendelet 18. cikke értelmében ténymegállapításra volt szükség. Az ideiglenes intézkedések elfogadását követően felülvizsgálták ezeket a ténymegállapításokat. Ez a szokásos érték jelentősen módosított értékeléséhez vezetett, amelyet ideiglenes jelleggel állapítottunk meg.

(22) Az a thaiföldi exportáló gyártó, amelyre nézve a szokásos értéket az alaprendelet 18. cikkének megfelelően állapították meg (lásd az ideiglenes rendelet (96) preambulumbekezdését), azt az igényét jelentette be, hogy a Bizottság úgy vizsgálja felül határozatát, hogy a rendelkezésre álló tények között az említett exportőr által lebonyolított ügyletek esetén megállapított legmagasabb dömping árkülönbözetet használja olyan esetben, amikor más thaiföldi cégre vonatkozó szokásos érték nem állt rendelkezésre.

(23) Ezt az érvet elutasítottuk. Az alaprendelet 18. cikkének a jelen esetben való alkalmazását helyesnek, illetve szükségesnek ítéltük annak érdekében, hogy elkerüljük annak lehetőségét, hogy az együttműködést elutasító felek számára kedvezőbb feltételeket teremtsünk, így biztosítva a vizsgálatban teljes mértékben együttműködő többi féllel szembeni méltányos eljárást.

1.1.2. A szokásos érték meghatározása a belföldi értékesítés alapján

(24) A brazil exportáló gyártó azzal érvelt, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése arra kötelezi a Bizottságot, hogy megvizsgálja, hogy a Közösségbe kivitt mennyiség 5 %-a alatti mennyiségben a belföldi piacon értékesített termék ára reprezentatív-e a brazil piacon. Továbbá arra hivatkozott, hogy mivel az említett értékesítésnél alkalmazott átlagos haszonkulcs megfelelően magas, az ilyen eladások ára reprezentatív, és a szokásos érték megállapításánál ezt kellett volna használni.

(25) A közösségi intézmények következetes gyakorlata, hogy tartózkodnak a nem reprezentatív mennyiségben értékesített termékek vagy terméktípusok árának a szokásos érték megállapítása során való felhasználásától. A Bizottság kizárólag az 5 %-os vagy annál nagyobb mennyiségben értékesített termékek esetében ítéli az eladásokat a szokásos érték megállapításához való felhasználáshoz megfelelően reprezentatívnak. Semmiféle tényező sem indokolta, hogy a megszokott gyakorlattól, vagyis az 5 %-nál alacsonyabb eladási mennyiség használatától eltérjünk.

(26) A brazil exportáló gyártó kijelentette, hogy a Bizottság eltérő és következetlen módszereket alkalmazott, amikor a finanszírozási költségek, illetve más értékesítési, általános és adminisztratív (ÉÁA) költségek arányát egyrészt a hasonló termékek forgalma, másrészt a teljes forgalom alapján állapította meg.

(27) Ez az érv elfogadhatatlan. A vizsgálatból kiderült, hogy az exportáló gyártó nem tudta a kérdőívre adott válaszban megjelölt számadatok helyességét, illetve megbízható voltát bizonyítani, így a Bizottság kénytelen volt az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló adatokat használni a finanszírozási költségek, illetve az ÉÁA megállapításában. Arra vonatkozó bizonyíték sem érkezett továbbá, hogy a Bizottság által alkalmazott módszer ne tükrözte volna megfelelően a hasonló termék értékesítési költségeit.

(28) A cseh exportáló gyártó ellenezte, hogy a Bizottság a gyártó céget, amely a belföldi piacon is forgalmazta termékeit, illetve a belföldi eladással foglalkozó, kapcsolódó, teljes tulajdonú céget egyetlen gazdasági egységnek tekintette. Arra hivatkozott, hogy a Bizottságnak a gyártási költség megállapításakor nem kellett volna a mindkét cégre vonatkozó ÉÁA költségeket figyelembe vennie, mivel a két cég más-más kereskedelmi szinten forgalmazza az érintett terméket.

(29) A bizottsági intézmények az ÉÁA költségekre vonatkozó szokásos gyakorlata, hogy az érintett termék gyártásához, illetve értékesítéséhez kapcsolódó valamennyi költséget figyelembe veszik attól függetlenül, hogy ezek egyetlen cég, vagy egyetlen egységet képező több cég keretében jelennek meg. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az említett két cégre jellemző volt, hogy nem különítették el egyértelműen az egyes jogi személyek által külön-külön viselt költségeket. Az ellenőrzés során ez a tény teljes mértékben bizonyossá vált, mivel a kapcsolódó eladó cég könyvelésében a vizsgálatot végzők a gyártó cég tevékenységéhez kapcsolódó költségek nyomára jutottak. Az ideiglenesen megállapított módszert ennek megfelelően megerősítjük.

1.1.3. Képzett szokásos érték

(30) A brazil exportáló gyártó ellenezte a szokásos érték képzéséhez a haszonkulcs megállapítására alkalmazott módszert. Arra hivatkozott, hogy a terméktípusoknak csak a kivitt mennyiséghez képest reprezentatív mennyiségű belföldi eladását lett volna szabad figyelembe venni. Azzal érvelt továbbá, hogy az egyáltalán nem exportált, a belföldi piacon értékesített termékfajtákat, illetve a bizonyos belföldi piacon értékesített, és a közösségi területre kivitt áru menetétől eltérő menetű terméktípusokat ki kellett volna zárni a vizsgálatból. Az említett cég az utóbbi árutípus haszonkulcsának módosítását kérelmezte, és arra hivatkozott, hogy az említett terméknek kifejezetten magasabb a haszonkulcsa. Végül kijelentette, hogy a veszteséges eladásokat nem lett volna szabad kizárni a haszonkulcs meghatározásánál.

(31) A szokásos érték képzéséhez használt haszonkulcsot az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének értelmében, vagyis a vizsgált brazil exportáló gyártó által a szokásos kereskedelmi folyamatban forgalmazott hasonló termék értékesítésére vonatkozó tényleges adatok alapján állapították meg. Annak megállapítása érdekében, hogy az eladások valóban a szokásos kereskedelmi folyamat keretében történtek-e, a közösségi intézmények az ideiglenes rendelet (23) preambulumbekezdésében leírt szokásos gyakorlatuk szerint jártak el, ez az eljárás pedig kimondja, hogy a veszteséges eladást a haszon kiszámításánál csak akkor nem kell figyelembe venni, amikor az illető termék veszteséges eladása a termék teljes belföldi eladásának 20 %-át vagy annál nagyobb arányát képezi. A szokásos gyakorlattól való eltérés igazolására nem érkezett kellő bizonyíték, ennek megfelelően az ideiglenes ténymegállapításokat megerősítjük.

(32) Az együttműködő koreai cég vitatta a Bizottság által a belföldi haszonkulcs kiszámításánál alkalmazott módszert, és arra hivatkozott, hogy a képzett szokásos érték kiszámítása indokolatlanul magas haszonkulcsot eredményezett.

(33) A képzett értéknél használt haszonkulcs az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésével, illetve a közösségi intézmények szokásos gyakorlatával összhangban a szokásos kereskedelmi folyamat keretében a belföldi piacon forgalmazott termékek teljes értékesítéséből származó, pontosan felmért, tényleges nyereség.

(34) Az említett koreai cég arra hivatkozott, hogy a belföldi piaccal kapcsolatos bizonyos értékesítési költségeket ki kell zárni a képzett szokásos értékhez felhasznált belföldi ÉÁA költségekből.

(35) A belföldi piacon felmerülő vonatkozó értékesítési költségeket (csomagolási és szállítási költségek) mindazonáltal a szokásos érték és az exportár megalapozott összehasonlítása érdekében már előzőleg levontuk. Erre a belföldi árengedmények formájában az említett költségekre kért és engedélyezett kiigazítások alapján került sor. Az ideiglenes rendeletben elfogadott helyes eljárást ennek megfelelően megerősítjük.

(36) A koreai cég azt állította, hogy a belföldi piacon nem forgalmazott bizonyos exporttermékekre nézve, a szokásos értéket a belföldi piacon forgalmazott hasonló típusú termékek eladási árának figyelembevételével kellett volna kiszámítani.

(37) Ezt az érvet a Bizottság elvileg elfogadhatónak tartja. Mindazonáltal a belföldi piacon megfelelő mennyiségben értékesített, illetve a belföldi piacon nem forgalmazott termékekkel összehasonlíthatóként jellemzett termékfajták egy részéről az derült ki, hogy előállítási költségeik és fizikai jellemzőik (súly, a nyílások mérete stb.) egyaránt jelentősen eltérőek. Annak érdekében, hogy a Bizottság ezeket az árakat a szokásos érték megállapításánál alkalmazni tudja, nagy számú és jelentős mértékű kiigazítást kellett volna kiszámítani és alkalmazni. Ennek megfelelően úgy döntöttünk, és ezt itt is megerősítjük, hogy ilyen esetekben a szokásos érték megállapításához a képzett szokásos érték használata a legpontosabb és a legmegfelelőbb eljárás.

1.2. Exportár

(38) A brazil exportáló gyártó azt állította, hogy a közösségi kapcsolódó importőrön keresztül megvalósított kivitel értékesítéseit a Bizottság indoklás nélkül figyelmen kívül hagyta.

(39) Az ideiglenes rendelet (41) preambulumbekezdése kifejti, hogy ezek az értékesítések a kivitel elenyésző részét képezik, és így a ténymegállapításokra tett tulajdonképpeni hatásuk rendkívül csekély. A kapcsolódó importőrön keresztül megvalósított kiviteli értékesítések kizárásával végzett dömpingszámítások tulajdonképpen a Közösségbe szállított árumennyiség 97 %-át meghaladó arányára vonatkoznak, vagyis mennyiségi szempontból teljesen reprezentatívak. Az említett értékesítések kizárását ennek megfelelően indokoltnak tekintjük.

1.3. Összehasonlítás

(40) A brazil exportáló gyártó vitatta azt a tényt, hogy a Bizottság a kérdőívben a szokásos érték, illetve az exportár összehasonlításához ajánlott eljárás ellenére nem használta a termék azonosítására szolgáló termék ellenőrzési számot (TESZ).

(41) Megerősítjük, hogy az eredetileg javasolt TESZ számokat nem tartottuk meg. Ennek az az oka, hogy a helyszíni vizsgálat kimutatta: a különböző tulajdonságú, árú és piaci értékű termékeket egyetlen TESZ alatt csoportosították. Az exportár és a szokásos érték az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésében előírt méltányos összehasonlítása érdekében a vállalat belső termékosztályozási rendszerét használták fel. Ennek köszönhetően lehetővé vált az azonos terméktípusok szokásos értékének és exportárának összehasonlítása.

a) Fizikai tulajdonságok

(42) A brazil exportáló gyártó a belföldi és export árufajták fizikai jellemzőinek eltéréseit kifejező kiigazítást kért.

(43) Megjegyzendő, hogy az azonos terméktípusok belföldi szokásos értékének és exportárának összehasonlításakor a közösségi intézményeket nem hatalmazták fel a fizikai jellemzők közötti eltérések miatti további engedményekre. Az olyan termékfajták esetében, amelyekkel azonos termékeket a belföldi piacon a szokásos kereskedelmi folyamat keretében nem értékesítettek reprezentatív mennyiségben, a szokásos értéket a kivitt áru előállítási költsége alapján határozzák meg, tehát ezekre a típusokra nem állapítottak meg további fizikai eltéréseket, s ennek megfelelően további kiigazítást nem engedélyeztünk.

(44) Egy thaiföldi exportáló gyártó ellenezte a közösségi intézmények a kereskedelmi szint kiigazításának elvetésére vonatkozó határozatát (lásd: az ideiglenes rendelet (105) preambulumbekezdése). Az említett cég arra hivatkozott, hogy bizonyos terméktípusok között fizikai tulajdonságaik eltérése miatt árkülönbségek is voltak.

(45) Annak ellenére, hogy a cég a kereskedelmi szint kiigazítása címén nyújtotta be kérelmét, az tulajdonképpen az eltérő fizikai jellemzők kiigazítására irányult. A Bizottság ideiglenes ténymegállapításainak kihirdetését követően a cég jelentősen módosította a kérdőívre küldött válaszban megfogalmazott igényét, amely új formájában az eredetileg megjelölt fizikai tényezőktől eltérő tényezőkre vonatkozott. A közösségi intézmények számára az eljárás előrehaladott szintjén nem volt lehetséges ellenőrizni az újonnan megjelölt árkülönbséget. Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy az exportőr számára küldött kérdőíven egyértelműen megjelölték, hogy a kérelmeket pontosan és a megfelelő határidőre be kell benyújtani annak érdekében, hogy Bizottság azt megvizsgálhassa. Következésképpen a kérelmet elutasítottuk, és az ideiglenes ténymegállapításokat megerősítjük.

b) Behozatali költségek és közvetett adó ("vámvisszatérítés")

(46) Az ideiglenes rendelet (47) preambulumbekezdésének megfelelően tovább vizsgáltuk a brazil exportáló gyártó a szokásos érték bizonyos közvetett adók visszatérítése érdekében tett módosítási kérelmét. A vizsgálat kimutatta, hogy a cég által benyújtott kérelem túlzott és megalapozatlan. A termék után a belföldi piacon való forgalmazás esetén fizetett, illetve a Közösségbe kivitt mennyiség után visszatérített összeg a kérelemben szereplő összegnek elenyésző részét képezte. Az ideiglenesen megadott engedményt ennek megfelelően módosítottuk.

c) Kereskedelmi szint

(47) A brazil és cseh exportáló gyártó egyaránt megismételte az eltérő kereskedelmi szint miatt a szokásos értéket érintő engedményre vonatkozó igényét egy, a Közösségen belüli OEM vásárló részére történő értékesítés esetén.

(48) A két cég által benyújtott magyarázatok alapján az igényelt kiigazítást végrehajtottuk. Az eljárás az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdés d) pontjának ii. francia bekezdése alapján történt, mivel a két cég az említett kereskedelmi szinten nem forgalmazott árut a belföldi piacon.

d) Hitelköltségek

(49) Az együttműködő koreai cég azt állította, hogy export értékesítése esetében nem merültek fel hitelköltségek, és kérte a számítások ennek megfelelő kiigazítását.

(50) Ez az igény nem állt összhangban a cégnek a kérdőívre küldött válaszával. A Bizottság a cég által a kérdőívre adott válasz alapján a közösségi, illetve a koreai ügyfelekkel szemben kialakított fizetési feltételeket vette figyelembe. Következésképpen ezt az igényt elutasítottuk.

e) Pénzátváltás

(51) A brazil exportáló gyártó arra hivatkozott, hogy a havi átlagárfolyam helyett napi átváltási árfolyamokat kellett volna alkalmazni.

(52) A brazil reál 1999. januárjában bekövetkezett jelentős leértékelését és ennek a dömpingszámításokra kifejtett pénzügyi következményeit figyelembe véve ezt az érvet elfogadtuk, és a végleges dömpingszámításban kivételesen napi árfolyamokat alkalmaztunk.

(53) Az említett exportáló gyártó ugyanakkor azt állította, hogy a Bizottságnak a számla kibocsátásakor érvényes árfolyam helyett a számla kifizetésekor érvényes árfolyamot kellett volna alkalmaznia.

(54) Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdése (j) pontjának megfelelően a pénzátváltáshoz az adásvétel idején érvényes árfolyamot kell használni, ez pedig véleményünk szerint a számla kibocsátásának napja. Egyéb lehetséges időpontok a szerződés, a megrendelés, illetve a megrendelés visszaigazolása dátumai, abban az esetben, ha azok megfelelőbb módon tükrözik az adás-vétel lényegi feltételeit. Mindazonáltal nem lehet a fizetéskor érvényes árfolyamot alkalmazni. Következésképpen a kérelmet el kellett utasítanunk.

2. Nem piacgazdasági berendezkedésű országok

2.1. Egyéni eljárás

(55) Az ideiglenes rendeletben megállapítottaknak megfelelően a Bizottság tovább vizsgálta az egyik kínai gyártó által egyéni elbánásra vonatkozóan benyújtott kérelmet.

(56) A vizsgálati időszak alatt az említett cég kivitelre szánt termékeinek jelentős részét egy állami tulajdonú kínai kereskedelmi vállalatnak adta el. Ennek következtében export értékesítésének árait, mennyiségét, illetve rendeltetési helyét nem ő határozta meg. Az említett feladatok teljesen az állami tulajdonú kereskedelmi vállalat hatáskörébe tartoztak. Az exporttevékenységre vonatkozó adatok továbbá igen hiányosak voltak, különösen, ami a kereskedelmi vállalat által a közösségi piacon értékesített termékeket illeti, mivel az említett kereskedő a vizsgálatban nem működött együtt.

(57) Egy másik kínai gyártó azt állította, hogy tevékenységét mindenfajta állami beavatkozástól mentesen folytatja, és hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy magántulajdonban van, megakadályozza az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázatot.

(58) A fenti esethez hasonlóan kiviteli ügyleteinek java részét az említett vállalat is állami tulajdonban lévő kínai kereskedelmi vállalaton keresztül bonyolította le, és nem ismerte a kereskedő által a közösségi ügyfelekkel szemben érvényesített árat. Ez az állami beavatkozás elegendő ahhoz, hogy feltételezzük az országos vám kijátszásával kapcsolatos jövőbeni kockázatot arra az esetre, ha ennek a vállalatnak a részére egyéni vámtételt biztosítunk. Következésképpen a kérelmet nem tudtuk elfogadni.

(59) Egy harmadik cég végezetül arra hivatkozott, hogy a Bizottság az egyéni elbánás megtagadásakor hátrányosan megkülönböztető módon alkalmazta az egyéni elbánásra vonatkozó szabályokat, hiszen egy másik hasonló esetben előzőleg megadta az egyéni elbánást. Állítása szerint az egyéni elbánás megtagadásának oka az volt, hogy a külföldi befektetésekre vonatkozó, az adó-visszatérítésről és a bérek megállapításáról rendelkező bizonyos törvények hatálya alá tartozik, és hogy más dömpingellenes eljárások keretében más vállalatok megkapták az egyéni elbánást annak ellenére, hogy az említett vállalatokra ugyanezek a törvények vonatkoztak.

(60) A vállalatot kifejezetten a jövedelemadó-kedvezmény megszerzése céljából alapították. Az említett adókedvezményt kizárólag olyan vállalatok vehetik igénybe, amelyek termékeik legalább 70 %-át exportálják, és a vizsgálat kimutatta, hogy a gyakorlatban ezt a küszöböt teljes mértékben alkalmazták. Ennek megfelelően úgy ítéltük meg, hogy a vállalat nem részesülhet egyéni elbánásban. Az állítólagos hátrányos megkülönböztetést illetően továbbá hangsúlyozzuk, hogy egyetlen hasonló helyzetben lévő céget sem részesítettünk egyéni elbánásban.

(61) A fentiek értelmében úgy határoztunk, hogy a három kínai cég nem bizonyította a hatóságoktól való olyan mértékű függetlenségét, amely megszüntetné az országos vám kijátszásának kockázatát. Egyéni elbánásra vonatkozó kérelmüket ennek megfelelően elutasítjuk.

3. Vizsgált vállalatokra megállapított dömpingár-különbözet

(62) Mivel az érdekelt felek részéről semmiféle megjegyzés sem érkezett, úgy döntöttünk, hogy az ideiglenes rendeletben az együttműködő és az együttműködést elutasító felekre meghatározott módszereket alkalmazzuk.

(63) A közösségi határnál számított CIF behozatali ár százalékában kifejezett végleges dömping árkülönbözetek a következők:

3.1. Brazília

Indústria de Fundiáo Tupy Ltda: 34,8 %

Egyéb: 34,8 %

3.2. Cseh Köztársaság

Moravské Zelezárny a.s.: 26,1 %

Egyéb: 26,1 %

3.3. Japán

Hitachi Metals Ltd: 47,3 %

Egyéb: 65,7 %

3.4. Korea

Yeong Hwa Metal Co. Ltd: 13,4 %

Egyéb: 23,4 %

3.5. Thaiföld

BIS Pipe Fitting Industry Company Ltd: 22,1 %

Siam Fittings Co. Ltd: 12,4 %

Thai Malleable Iron & Steel Co. Ltd: 6,3 %

Egyéb: 22,1 %

3.6. Kína

Valamennyi vállalat: 49,4 %

Horvátország és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság

(64) A Horvátországból és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból származó behozatal minimális piaci részesedése miatt úgy döntöttünk, hogy az érintett terméknek az említett országokból származó behozatala után nem számítunk dömpingár-különbözetet.

G. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(65) Két érdekelt fél megismételte azt a kérelmét, hogy mivel egy közösségi gyártó bizonyos érintett országokból, nevezetesen Kínából és Thaiföldről hozza be az érintett terméket, az említett vállalatot nem lenne szabadna a közösségi iparághoz tartozónak tekinteni. Egyes érdekelt felek azt állították továbbá, hogy bizonyos közösségi gyártók egyéb harmadik országokból, nevezetesen Bulgáriából és Törökországból hoznak be temperöntvény szerelvényeket, így ezeket sem volna szabad a közösségi iparághoz tartozóknak tekinteni.

(66) Az első esettel kapcsolatban a Bizottság további vizsgálatot folytatott. Mindazonáltal az említett behozatalt igazoló bizonyítékot nem találtunk.

(67) A második esettel kapcsolatban a vizsgálat megerősítette, hogy az említett behozatalra egyes esetekben valóban sor került, ezek azonban az érintett közösségi gyártók közösségi értékesítéséhez képest elenyésző mértékűek voltak, s így nem veszélyeztetik az érintett gyártók a hasonló termék közösségi gyártóiként történő besorolását.

(68) Ezeket az érveket ennek megfelelően el kell utasítanunk. Ezek miatt az okok miatt, illetve újabb adatok hiányában az ideiglenes rendelet (133) és (134) preambulumbekezdéseinek a közösségi iparággal kapcsolatos ténymegállapításait megerősítjük.

H. KÁROKOZÁS

1. Az érintett országokból származó behozatal

1.1. Az érintett behozatal együttes hatásának értékelése

(69) Az érintett érdekelt felek megismételték azt az érvet, hogy behozatalukat nem volna szabad a többi érintett behozatallal összesítve értékelni. Ezeket az érveket az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott feltételek alapján tovább elemeztük.

1.1.1. Brazília

(70) A brazil exportáló gyártó megismételte állítását, amely szerint különösen a behozatal mennyisége és az árazás szempontjából eltérő kereskedelmi rendszer miatt a Brazíliából származó temperöntvény szerelvények kivitelét nem szabad a többi érintett országból származó kivitellel összesítve felmérni.

(71) Megjegyzendő, hogy Brazília esetében jelentős dömpingár-különbözetet állapítottunk meg. A behozatal mennyisége a károsodási vizsgálati időszak alatt 4188 tonna volt, ami 6,9 %-os piaci részesedésnek felel meg, vagyis távolról sem elhanyagolható.

(72) A behozott termékek közötti piaci verseny feltételeit, illetve a behozott termékek és a hasonló közösségi termék közötti piaci verseny feltételeit illetően a vonatkozó tényezők további elemzéséből kiderült, hogy annak ellenére, hogy a Brazíliából és más érintett országokból behozott termékek mennyisége a károkozás vizsgálatának időszakában nem volt minden esetben azonos mértékű, az eltérés nem volt akkora, hogy az indokolta volna a nem összesített jellegű felmérést. A brazíliai behozatal tendenciája valóban változónak bizonyult, de néhány más érintett országgal, nevezetesen Japánnal, Dél-Koreával és Thaifölddel összehasonlítva, ezekben az országokban is hasonló tendenciák érvényesültek. A brazil behozatal árai is hasonlóképpen változóknak bizonyultak: 1995 és 1996 között 13 %-kal nőttek, majd 1996 és 1998 között 10 %-kal csökkentek, végül 1998 és a vizsgálati időszak között 2 %-kal nőttek. Szinte minden érintett ország esetében hasonlóan változó árakat találtunk. Ennek megfelelően annak ellenére, hogy az árak a VI idején nem voltak folyamatosan azonosak, az eltérés nem volt akkora, hogy az indokolta volna a nem összesített jellegű felmérést.

(73) Valamennyi érintett ország azonos vagy hasonló forgalmazási csatornákon keresztül kereskedik, amit az is megerősít, hogy egyes kereskedők a szóban forgó terméket egyaránt behozták, illetve vásárolták különböző érintett országokból és közösségi gyártóktól is.

(74) A Brazíliából behozott termékek, illetve a Közösségben gyártott termékek piaci megítélésével kapcsolatban a vizsgálat megerősítette, hogy a kettő között nincs különbség, amit a forgalmazási csatornák említett hasonlósága is bizonyít.

(75) Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a brazil behozatal hatását a többi érintett országból származó behozatal hatásával összesítve kell felmérni.

1.1.2. Cseh Köztársaság

(76) A cseh exportáló gyártó azzal érvelt, hogy a csehországi temperöntvény szerelvények kivitelét nem volna szabad a többi érintett országból származó kivitellel összesítve felmérni, mivel a cseh behozatal nem versenytársa sem az egyéb országokból behozott szerelvényeknek, sem a közösségi gyártók többsége által előállított és értékesített termékeknek. Erre vonatkozóan a cseh exportáló gyártó azt állította, hogy szerelvényeit elsősorban a közösségi piac korlátozott részén belül forgalmazza.

(77) A vizsgálatból mindazonáltal kiderült, hogy a cseh kivitel jelentős része több tagállam felé irányul. Még ha figyelembe is vesszük, hogy a cseh kivitel többi része egyetlen tagállam területére irányul, önmagában ennek a ténynek az alapján nem volna indokolt nem összesítő jellegű felmérést végezni, az említett piac méretéből kifolyólag, valamint annak ismeretében, hogy az említett piacon a többi érintett ország is jelentős kiviteli mennyiséggel van jelen, illetve, hogy a közösségi iparág szintén jelentős forgalmat bonyolít le az említett piacon.

(78) Ezek alapján a Cseh Köztársaságból származó behozatal összesítő felmérésének jogosságára vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokat megerősítjük.

1.1.3. Koreai Köztársaság

(79) A koreai exportáló gyártó arra hivatkozott, hogy a Koreai Köztársaságból származó kivitelt nem volna szabad a többi érintett országból származó kivitellel összegezni az általa gyártott termék különleges műszaki jellemzői, vagyis a kívül-belül kúpos csőmenetek (kúpos/kúpos illeszték) miatt, hiszen a Közösség többi részén a temperöntvény illesztékeken általában kívül kúpos, belül pedig párhuzamos csőmenetet alkalmaznak (kúpos/párhuzamos illeszték). Azt állította, a koreai behozatal, amelyet csak az Egyesült Királyságba szállítottak, kizárólag az egyetlen olyan brit gyártó termékeinek a versenytársa, amely kúpos/kúpos illesztékeket is gyárt. Arra hivatkozott továbbá, hogy a VI alatt a brit piac csupán elenyésző részén forgalmaztak kúpos/párhuzamos illesztéket. Következésképpen a káros dömpinget, amennyiben egyáltalán létezik, csak regionális alapon lehet felmérni.

(80) A káros dömping regionális felmérésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének (b) pontjában erre az esetre meghatározott feltételek nem teljesültek teljes mértékben. A KVI alatt a szóban forgó terméket a brit piacon nem csupán a brit gyártó, hanem közösségi gyártók, érintett exportáló gyártók, illetve más harmadik országok gyártói is forgalmazták. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy az Egyesült Királyság területén különösen a VI idején jelentős mennyiségű kúpos/párhuzamos illesztéket értékesítettek, amely az érintett termék helyi fogyasztásának több mint 20 %-át képezi, tehát nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(81) Ezek alapján a Koreából származó behozatal a többi érintett országból származó behozatallal történő összesítő felmérésének jogosságát megerősítjük.

1.1.4. Thaiföld

(82) A thaiföldi exportáló gyártó megismételte azt az állítását, mely szerint a thaiföldi temperöntvény szerelvények kivitelét nem volna szabad összesíteni a többi érintett országból származó kivitellel, mivel a thaiföldi behozatal a KVI alatt a közösségi területre behozott teljes behozatal (az érintett országokból, illetve egyéb harmadik országokból származó behozatal összesített mennyisége) százalékos arányában kifejezve csökkent.

(83) Elsőként megjegyzendő, hogy az alaprendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően a dömpingelt behozatal mennyiségét kell figyelembe venni, amelyet, ha viszonyítva akarjuk kifejezni, a közösségi gyártáshoz, illetve fogyasztáshoz képest kell kiszámítani. A jelenlegi vizsgálatban az érintett országokból származó behozatalt a közösségi fogyasztáshoz viszonyítva fejeztük ki. Ezek alapján a thaiföldi piaci részesedés a vizsgálati időszakban meghaladta az 1 %-ot, vagyis a közösségi jogszabályok értelmében nem elhanyagolható. Másodsorban a VI alatt a thaiföldi behozatal meghaladta a teljes közösségi behozatal 3 %-át, tehát egyértelműen meghaladta a minimális WTO-küszöböt.

(84) A behozatalnak a KVI alatt megfigyelt és a fentiekben ismertetett alakulását illetően a thaiföldi behozatal nem különbözött a többi érintett ország behozatalának alakulásától, ami indokolná, hogy ne összesítsük őket az említett többi országgal. Ennek megfelelően, és a jelentős dömpingre utaló ténymegállapításokra, valamint a használt forgalmazási csatornákra való tekintettel a Thaiföldről származó behozatal a többi érintett országból származó behozatallal történő összesítő felmérésének jogosságát megerősítjük.

1.1.5. Az összesítéssel kapcsolatos következtetés

(85) A fentiek alapján a vizsgálat megerősítette, hogy teljesültek az alaprendelet 3. cikke (3) bekezdésének megfelelő, az összesítésre vonatkozó feltételek, hiszen a dömping árkülönbözeteket valamennyi érintett országra vonatkozóan a minimális szintet meghaladónak, a behozatal mennyiségét pedig elhanyagolhatónak találtuk. Ami pedig a behozott termékek közötti, illetve a behozott termékek és a hasonló közösségi termékek közötti versenyhelyzetet illeti, ezeket összehasonlíthatónak találtuk. A vizsgálatból kiderült, hogy a behozott termékek és a közösségi termékek fizikai, illetve műszaki jellemzői minden esetben azonosak, hogy az árak alakulása hasonló, és azok jóval alacsonyabbak a közösségi iparág által érvényesített áraknál, valamint hogy valamennyi behozott terméket és a közösségi termékeket is azonos vagy hasonló forgalmazási csatornákon keresztül forgalmazzák. Ezek alapján az érintett országokból származó behozatal összesítő felmérésének jogosságára vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokat megerősítjük.

1.2. Alacsonyabb árak

1.2.1. A fehér és fekete töretű temperöntvényekkel kapcsolatos kiigazítás

(86) Néhány érdekelt fél arra hivatkozott, hogy kiigazítást kellene alkalmazni a behozott termékek (fekete töretű temperöntvény), illetve a közösségi termékek (többnyire fehér töretű temperöntvény) árai összevetésére használt módszerben, amiatt, hogy ezeknek a termékeknek az eltérő piaci megítélése, illetve eltérő gyártási folyamata (különösen a temperálási eljárás, hiszen a fehér temperöntvény gyártási költsége a magasabb energiafogyasztás miatt magasabb a fekete temperöntvényénél) az eladási árat befolyásolja.

a) Piaci megítélés

(87) Erre vonatkozólag úgy találtuk, hogy amint azt a 2.2. bekezdésben már kifejtettük, azokban az esetekben, amikor ugyanaz a fél egyaránt értékesített fehér és fekete töretű temperöntvény szerelvényt, s ahol emiatt észre kellett volna vennie, ha valóban eltérő a termékek piaci megítélése, semmiféle ténylegesen eltérő piaci megítélést nem állapítottunk meg, legalábbis az árazás szintjén nem voltak különbségek. A szóban forgó termék felhasználóira nézve a vizsgálat megerősítette, hogy azok nem tesznek különbséget a fehér, illetve fekete töretű temperöntvény szerelvények között. Ezek alapján tehát nem hajthattunk végre kiigazítást a fehér és fekete töretű temperöntvény szerelvények közötti állítólagos különbség miatt.

b) Előállítási költség és eladási ár

(88) A gyártási költségben megnyilvánuló és az eladási árat befolyásoló állítólagos különbségre nézve a rendelkezésre álló adatok lehetővé tették a gyártási költségek szerkezetének részletes felülvizsgálatát mind a fehér, mind a fekete töretű temperöntvény szerelvények esetében. Annak ellenére, hogy a fehér töretű temperöntvény szerelvény teljes dekarbonizációjához szükséges energiaköltség magasabb, mint a csak részlegesen dekarbonizált fekete töretű temperöntvény szerelvény gyártásához felhasznált energiaköltség, a vizsgálatból kiderült, hogy az energiaköltség a teljes gyártási költségnek csupán kis részét képezi, valamint hogy a tényleges energiafogyasztás, illetve az ezzel kapcsolatos költségek szempontjából a két eljárás közötti eltérés jelentéktelen, és leginkább a gyártás konkrét körülményeitől, illetve attól függ, hogy mennyire energiatakarékosak az érintett gyártó által használt eljárások.

(89) Az eladási árral kapcsolatban továbbá kiderült, hogy azokban az esetekben, ahol a közösségi gyártású fehér és fekete töretű temperöntvény szerelvényeket ugyanazokon a piacokon forgalmazták, egyes érdekelt felek állításával ellentétben a fekete töretű temperöntvény szerelvények ára bizonyos esetekben nemhogy alacsonyabb nem volt, de egyes esetekben meg is haladta a fehér töretű temperöntvény szerelvényekét. A rendelkezésre álló adatok arra utaltak továbbá, hogy azokban az esetekben, amikor a nagykereskedők és forgalmazók az érintett országokból fekete töretű temperöntvény szerelvényeket, illetve ezzel egyidejűleg a közösségi gyártóktól fehér töretű temperöntvény szerelvényeket is vásároltak, azokat gyakran azonos áron adták tovább, anélkül, hogy az eltérő öntöttvas-kategória miatt különbséget tettek volna a két termék között.

(90) A fenti érveket ennek megfelelően elutasítjuk.

1.2.2. A piaci szegmens miatti kiigazítások

(91) Egyes érdekelt felek arra hivatkoztak, hogy a temperöntvény szerelvények piaca az egyes közösségi gyártók, illetve exportáló gyártók által gyártott termékek árkategóriája és megbízhatósága függvényében három szegmensre osztható. Következésképpen arra hivatkoztak, hogy az árak összehasonlítását külön kell elvégezni három olyan piaci szegmensen (felső, középső, alsó) belül, amelyekben különböző közösségi és exportáló gyártók tevékenykednek.

(92) Annak ellenére, semmiféle olyan elemet sem határoztak meg, amely a piac erre a három szegmensre történő objektív és egyértelmű felosztását lehetővé tette volna, megvizsgáltuk, hogy az árak összehasonlítására felhasználható, az ezeket az állítólagos piaci szegmenseket figyelembe vevő más módszerrel módosulnának-e az alacsonyabb árakra vonatkozó eredmények. A vizsgálat eredményeképpen nem találtunk lényegi eltérést az átmeneti szakaszban alkalmazott módszerhez, vagyis a közösségi gyártók által érvényesített gyártelepi árak súlyozott átlagának és az egyes érintett exportáló gyártók által érvényesített exportárak súlyozott átlagának összehasonlításából származó eredményhez képest.

(93) Következésképpen annak ellenére, hogy a vizsgálatból kiderült, hogy a megkülönböztetett piaci szegmensek között valóban lehetnek bizonyos eltérések, nem állapíthatók meg olyan objektív kritériumok, amelyeknek megfelelően a közösségi iparágat, illetve az exportáló gyártókat osztályozni lehetne. Ennek megfelelően az átmeneti szakaszban alkalmazott módszert megerősítjük.

1.2.3. Az alacsonyabb árakra vonatkozó következtetések

(94) A fentiek ismeretében az árkülönbözeteket az érdekelt felek által közölt bizonyítékok alapján felülvizsgáltuk, és adott esetben elvégeztük a szükséges módosításokat. Japán esetében a módosított árkülönbözet súlyozott átlaga a közösségi iparág árainak százalékában kifejezve 16,2 %-ra csökkent. A többi érintett országra vonatkozóan megerősítjük az ideiglenesen megállapított árkülönbözet a közösségi iparág árainak százalékában kifejezett értékét.

2. A közösségi iparág helyzete

2.1. A gazdasági mutatók kiválasztása

(95) A kár felmérésével kapcsolatban egy érdekelt fél azzal érvelt, hogy a dömpingelt behozatal hatásának megállapítása érvénytelen, mivel a WTO Dömpingellenes Egyezménye 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott bizonyos károsodási tényezőket nem vizsgáltunk meg.

(96) Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy a WTO Dömpingellenes Egyezménye, illetve az alaprendelet nem írják elő, hogy minden tényezőt teljesen azonos módszerrel kell elemezni. A szóban forgó esetben továbbá a károkozás felmérése során figyelembe vettük a közösségi iparág állapotára vonatkozó valamennyi tényezőt. Ezt az érvet ennek megfelelően elutasítjuk.

2.2. A folyamatok elemzése

(97) A cseh exportáló gyártó állítása szerint a közösségi iparág nem szenvedett kárt az alaprendelet 3. cikke értelmében, mivel a Bizottság az elemzés során több esetben is az 1995. évet tekintette kiinduló időszaknak, holott abban az esetben, ha az 1996. évet tekintik kiindulópontnak, több gazdasági mutató is pozitívan alakult volna.

(98) Ebben a tekintetben először is megjegyzendő, hogy a dömping és a közösségi iparág által szenvedett kárnak a vizsgálati időszak alatt kell bekövetkeznie. Ahhoz, hogy többek között a károkozás tényét megállapíthassuk, a vizsgálati időszakot megelőzően tapasztalt fejleményeket és folyamatokat kizárólag arra használjuk, hogy jobban megértsük a VI-ra vonatkozó megállapításokat. A jelen esetben, mivel a vizsgálati időszak 1998 áprilisában kezdődött, a károkozási mutatók alakulásának értelmezhető megjelenítése érdekében jogosnak ítéltük, hogy figyelembe vegyük a VI-t megelőző legalább három naptári év (1995-1997) fejleményeit. Másodszor, a károkozási elemzés eredménye akkor sem változna, ha 1996-ot tekintenénk vonatkoztatási évnek. Éppen ellenkezőleg, a közösségi iparág által elszenvedett károsodás egyes károkozási mutatók, pl. a jövedelmezőség és a készletek alakulását tekintve még nyilvánvalóbbá válna. A többi károkozási mutató is a fent említett negatív tendenciát mutatná, kivételt csak a befektetések és a legyártott mennyiség képez, amelyek növekedése viszont a készletek növekedését eredményezi.

(99) Az említett okok miatt azt az érvet elutasítjuk.

2.3. A károkozásra vonatkozó következtetés

(100) A fentiek ismeretében az ideiglenes rendelet (160) preambulumbekezdésének a közösségi iparág által elszenvedett jelentős kárra vonatkozó ideiglenes megállapításait megerősítjük.

I. OKOZATI VISZONY

1. Az érintett behozatal hatása

(101) Néhány érdekelt fél állítása szerint az okozati összefüggés megállapítása kifogásolható volt, mivel a KVI alatt a közösségi iparág képes volt árat emelni, továbbá a termelés, illetve termelőkapacitás alakulása, valamint a foglalkoztatás csökkentése és a jövedelmezőség hiánya nem a dömpingelt behozatalnak, hanem más tényezőknek tulajdonítható, nevezetesen különösen annak, hogy a közösségi iparág elhatározta, hogy ésszerűsíti a termelést, valamint hogy meg kellett felelnie az európai környezetvédelmi előírásoknak. Egy érdekelt fél továbbá kétségbe vonta a németországi temperöntvényüzem bezárására vonatkozó ideiglenes ténymegállapítást, arra hivatkozva, hogy a gyártó létesítményeit valójában Ausztriába szállították át, s ennek következtében ez a tényező nem tekinthető a közösségi iparágat ért kár jelének.

(102) Általános megjegyzésképpen hangsúlyozni kell, hogy a közösségi iparág által elszenvedett kárt a vizsgálati időszakra vonatkozóan kell megállapítani. A korábbi évek, illetve a korábbi időszakban lejátszódott folyamatok mindössze rávilágítanak a megállapított károkozás összefüggéseire. A jelenlegi eljárásra nézve a vizsgálat kimutatta, hogy az 1995. évben a közösségi iparág átszervezéseket hajtott végre, s ezek a termelés és a foglalkoztatás csökkenését, jelentős befektetéseket és a jövedelmezőség az említett évben tapasztalt alacsony szintjét eredményezték. Az átszervezés eredményei az 1996. évben kezdtek jelentkezni, amikor nőtt a legyártott mennyiség és javultak a pénzügyi eredmények (1995-1996 között a jövedelmezőség 3,6 %-kal javult). A piaci folyamatok következtében azonban ezek az eredmények hiábavalónak bizonyultak, és a megtett erőfeszítések alapján a közösségi iparágban joggal elvárt további javulás is meghiúsult. 1996 után az érintett országokból származó behozatal mennyisége növekedni, áraik pedig csökkenni kezdtek, s ezzel egy időben a közösségi iparág által értékesített mennyiség és a közösségi iparág piacrésze a KVI további szakaszában folyamatosan csökkent. A közösségi iparág értékesítésének visszaesésének következtében nőttek a készletek és csökkent a jövedelmezőség, amely az 1995 és 1996 közötti emelkedést követően 1996 és a vizsgálati időszak között 2,3 %-kal csökkenve -9 %-ot ért el.

(103) A közösségi iparág eladási árainak alakulását illetően a vizsgálat kimutatta, hogy a közösségi iparág átlagos eladási árának 1995 és a VI közötti 5 %-os emelkedésére két szakaszban került sor, először 1995 és 1996 között, amikor a piacon általános áremelkedés ment végbe, majd 1997 és 1998 között, amikor csak a közösségi iparág és egyéb harmadik ország gyártói emelték az áraikat, mialatt az érintett országok által érvényesített árak jelentősen csökkentek. Az árak alakulását annak figyelembevételével kell mérlegelni, hogy az érintett behozatal által gyakorolt árleszorító hatás nem az árszintet, hanem a közösségi iparág értékesítési mennyiségét és piaci részesedését befolyásolta. Az érintett országokból származó olcsó behozatallal szemben a közösségi iparágak aközött választhattak, hogy a piacrészvesztést kockáztatva fenntartják áraikat, vagy az értékesítési mennyiség megtartása érdekében áraikkal követik az alacsony dömpingbehozatali árakat. Az iparág az árszint megtartása mellett döntött, ám az értékesítési mennyiség alakulása a jövedelmezőséget is befolyásolta, amely 1997 után negatívvá vált.

(104) Másodszor, a közösségi iparág által legyártott mennyiség alakulásával kapcsolatban, és különösen a németországi termelőüzem bezárására vonatkozóan a vizsgálat kimutatta, hogy az említett üzemet az 1995. év végén valóban bezárták, és a kapcsolódó eszközöket egy érdekelt fél állításával ellentétben nem szállították át Ausztriába. Valójában csupán a készletek egy kis részét szállították át Ausztriába.

(105) Mindezek alapján az ideiglenes rendelet (170) preambulumbekezdésében ismertetett ténymegállapításokat megerősítjük.

2. Más harmadik országokból származó behozatal

(106) Néhány érdekelt fél megkérdőjelezte a Bizottságnak a szóban forgó termék harmadik országokból, Törökországból, Bulgáriából és Lengyelországból származó behozatalának a közösségi iparág helyzetére kifejtett hatására vonatkozó ideiglenes ténymegállapításait.

(107) Eurostat-adatok szerint a KVI alatt a harmadik országokból származó behozatal mennyisége 14 %-kal, piaci részesedése pedig kb. 1 %-kal csökkent. Az árak átlagosan 15 %-kal növekedtek, és az érintett országokból származó behozott termékek átlagárát 17 %-kal haladták meg.

2.1. Törökország

(108) A Törökországból származó behozatal súlyozott átlagára a VI idején 10 %-kal haladta meg az érintett behozatal árainak súlyozott átlagát, a piaci részesedés pedig a VI alatt folyamatosan a közösségi fogyasztás 1 %-a körül volt.

2.2. Bulgária

(109) Annak ellenére, hogy a Bulgáriából származó behozatal mennyisége a KVI alatt 43 tonnáról 1109 tonnára nőtt, ez a mennyiség viszonyítva nem olyan jelentős, hogy az módosítaná a közösségi iparág által szenvedett károsodás és az érintett országokból származó behozatal közötti okozati összefüggésre vonatkozó következtetést, hiszen a bolgár behozatal a VI idején a teljes piaci részesedés 1,8 %-át képviselte, míg az érintett országokból származó behozatal piaci részesedése 28,6 % volt. A KVI alatt a bolgár árak ráadásul 11 %-kal nőttek, és a VI alatt kb. 5 %-kal meghaladták az érintett behozatal árainak súlyozott átlagát.

2.3. Lengyelország

(110) Lengyelország piaci részesedése a KVI alatt viszonylag állandó volt, és az átlagos ár kb. 27 %-kal haladta meg az érintett behozatal átlagárát.

2.4. Más harmadik országokra vonatkozó következtetés

(111) A fentiek értelmében még abban az esetben is, ha feltételezzük, hogy a más harmadik országokból származó behozatal hozzájárult a közösségi iparág által elszenvedett károsodáshoz, megerősítjük, hogy azok nem voltak olyan szintűek, hogy azok alapján kétségbe lehetne vonni a megállapított károkozás és a dömping közötti okozati összefüggést.

3. Felcserélhetőség

(112) Néhány érdekelt fél megkérdőjelezte a réz vagy műanyag szerelvények és a temperöntvény szerelvények felcserélhetőségére és az állítólagos felcserélhetőségnek a közösségi iparágra kifejtett hatására vonatkozó ideiglenes ténymegállapításokat.

(113) A kérdést tovább vizsgálva megerősítettük, hogy az öntöttvas különböző más anyagokkal, rézzel és műanyaggal történő kiváltására nagyrészt a '80-as években került sor. Ezt követően a más anyagokkal történő kiváltás hatása lelassult, és a temperöntvény szerelvények használata állandósult, különösen az olyan rendeltetés esetén, ahol lényeges a fizikai tartósság, az ellenállóság, valamint a fajlagos szilárdság és a megnyúlás. A felcserélhetőség hatása ennek megfelelően nem lehetett jelentős befolyással a közösségi iparágat ért kár mértékére, amit a fogyasztás a jelenlegi vizsgálat során tapasztalt viszonylag állandó szintje is igazol.

4. Az okozati összefüggésre vonatkozó következtetés

(114) A fentiek értelmében megerősítjük az ideiglenes rendelet (155)-(170) preambulumbekezdéseiben ismertetett, az okozat összefüggésre vonatkozó ténymegállapításokat.

J. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. A felhasználók érdeke

(115) Egy érdekelt fél állítása szerint nem vettük kellően figyelembe a tűzvédelmi iparág érdekeit.

(116) Megjegyzendő, hogy a vizsgálat alatt a tűzvédelmi iparághoz tartozó felhasználók közül senki sem jelentkezett. Ez a tény önmagában is jelzi, hogy az említett ágazat nem érdekelt jelentős mértékben a dömpingellenes intézkedések bevezetése vagy elvetése terén. Ezt a következtetést a más ágazatokba tartozó együttműködő felhasználókkal kapcsolatos ténymegállapítások is alátámasztják, amely ágazatokban az érintett termék a teljes költségeknek csupán kb. 1 %-át képezi.

2. A közösségi érdekre vonatkozó következtetés

(117) A közösségi érdekre vonatkozó újabb adatok hiányában, illetve a rendelkezésre álló tények alapján megerősítjük az ideiglenes rendelet (171)-(179) preambulumbekezdéseiben ismertetett ténymegállapításokat.

K. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. Kárelhárítási szint

(118) A véglegesen bevezetésre kerülő intézkedések szintjének megállapítása érdekében megerősítjük, hogy a dömpingbehozatali árakat olyan szintre kell növelni, ahol nem okozhatnak kárt. A vámtételeket az így megállapított károkozási különbözetek, illetve abban az esetben, ha a megállapított dömpingár-különbözetek az alaprendelet 9. cikke (4) bekezdésében foglaltak értelmében ennél alacsonyabbak, akkor a megállapított dömpingár-különbözetek alapján állapítjuk meg. Új adatok hiányában megerősítjük a károkozási különbözet megállapítására az ideiglenes rendelet (181) preambulumbekezdésében ismertetett módszert.

2. Horvátország és Jugoszlávia

(119) Mivel a megállapított piaci részesedések minimális szintűek, javasoljuk, hogy a Horvátországból és Jugoszláviából származó temperöntvény szerelvények behozatalával kapcsolatban ne vezessünk be dömpingellenes vámot, illetve hogy szüntessük meg az említett országokból származó behozatallal kapcsolatos eljárást.

3. Végleges vámtételek

(120) Az előbbieknek megfelelően úgy ítéljük meg, hogy a többi érintett országból származó behozatalra vonatkozóan végleges dömpingellenes vámot kell bevezetni.

(121) Az együttműködést elutasító gyártókkal szemben alkalmazandó kiegészítő vámot illetően azon esetekben, ahol az együttműködési szint magas volt, a kiegészítő vámot az együttműködő exportáló gyártók esetében megállapított dömpingellenes vám legmagasabb szintjén határoztuk meg. Azokban az esetekben, ahol az együttműködési szint alacsony volt, a kiegészítő vámot az együttműködő exportáló gyártók által kivitt modellek reprezentatív termékskálájára megállapított legmagasabb dömpingár-különbözet, illetve, ha az a károkozási különbözetet meghaladta, akkor a károkozási különbözet szintjén határoztuk meg.

(122) A fentiek értelmében a CIF közösségi határparitáson számított, a vámot nem tartalmazó százalékában kifejezett javasolt végleges vámtételek a következők:

Ország | Vállalat neve | Végleges vámtétel (%) |

Brazília | Indústria de Fundiáo Tupy Ltda | 34,8 |

Egyéb | 34,8 |

Cseh Köztársaság | Moravské Zelezárny a.s | 26,1 |

Egyéb | 26,1 |

Japán | Hitachi Metals Ltd | 26,9 |

Egyéb | 33,6 |

Koreai Köztársaság | Yeong Hwa Metal Co. Ltd | 13,4 |

Egyéb | 23,4 |

Thaiföld | BIS Pipe Fitting Industry Company Ltd | 22,1 |

Siam Fittings Co. Ltd | 12,4 |

Thai Malleable Iron & Steel Co. Ltd | 6,3 |

Egyéb | 22,1 |

Kína | Minden vállalat | 49,4 |

(123) A felsorolt vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását kérő összes kérelmet (pl. a vállalat nevének változásait, illetve új gyártási vagy értékesítési vállalatok alapítását követően) a Bizottsághoz [3] kell benyújtani, és csatolni kell hozzájuk a vonatkozó információkat, különösen a vállalatnak a termeléssel, a belföldi és az exportértékesítéssel kapcsolatos tevékenységeinek változásait illetően, amelyek összefüggnek az említett névváltozással vagy a gyártási, illetve értékesítési vállalatokban bekövetkezett változásokkal. A Bizottság szükség esetén a tanácsadó bizottsággal folytatott egyeztetést követően a rendeletet ennek megfelelően módosítja, és módosítja az egyéni vámtételekre jogosult cégek jegyzékét.

4. Kötelezettségvállalások

(124) A cseh exportáló gyártó az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmében az árakra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott. Az ideiglenes dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a koreai exportáló gyártó, illetve a thaiföldi exportáló gyártók egyike is az árakra vonatkozó kötelezettségvállalást ajánlott az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének értelmében. A Bizottság elfogadhatónak tartja a felajánlott kötelezettségvállalásokat, mivel ezek a káros dömpinghatást kiküszöbölik. Az a tény továbbá, hogy a vállalatok vállalták, hogy rendszeresen továbbítják a Bizottság részére részletes jelentéseiket, hatékony ellenőrzést tesz lehetővé. Az említett exportőrök értékesítési rendszerének köszönhetően a Bizottság úgy ítéli meg továbbá, hogy kicsi a kockázata annak, hogy kijátszanák a felajánlott kötelezettségvállalást.

(125) A japán exportáló gyártó is tett kötelezettségvállalási ajánlatot. Mindazonáltal az említett cég a vizsgálat során tanúsított együttműködése, valamint az általa szolgáltatott adatok pontossága és megbízhatósága alacsony szintű volt (lásd: (21) preambulumbekezdés). A Bizottság ennek megfelelően úgy ítélte meg, hogy az említett cég kötelezettségvállalását lehetetlen volna megfelelő hatékonysággal ellenőrizni. A vállalat exportértékesítési részlegének felépítése miatt továbbá úgy ítéltük meg, hogy még nagyobb a kötelezettségvállalás kijátszásának kockázata, mivel több kapcsolódó importőr is szerepet játszik az értékesítésben. Az ajánlatokat ennek megfelelően elutasítottuk.

(126) A kötelezettségvállalások megfelelő betartásának és ellenőrzésének biztosítása érdekében azt követően, hogy a kötelezettségvállalásnak megfelelően benyújtják a szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó kérelmet, a vámot azzal a feltétellel lehet elengedni, hogy az érintett tagállam vámhatósága felé bemutatják az érvényes kötelezettségvállalási számlát, amelyet az az exportáló gyártó állított ki, akire nézve a kötelezettségvállalást elfogadták, és amely számlának tartalmaznia kell a mellékletben felsorolt információkat. Abban az esetben, ha nem mutatják be ezt a számlát, illetve ha az nem felel meg a vámhatóságnak bemutatott terméknek, a kötelezettségvállalások kijátszása elkerülésének érdekében a megfelelő dömpingellenes vámot meg kell fizetni.

(127) A kötelezettségvállalások megszegése vagy visszavonása esetén az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése és 10. cikke alapján dömpingellenes vám vethető ki,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetünk ki az ex73071910 KN-kód (7307191010 TARIC-kód) alá tartozó, Brazíliából, a Cseh Köztársaságból, Japánból, a Kínai Népköztársaságból, a Koreai Köztársaságból és Thaiföldről származó, menettel ellátott temperöntvény csőillesztékek, illetve csőszerelvények behozatalára.

(2) A közösségi határparitáson számított, vámfizetés előtti nettó ár után alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek származási ország szerint a következők:

Származási ország | Végleges vámtétel (%) | TARIC-kód |

Brazília | 34,8 | - |

Cseh Köztársaság | 26,1 | A999 |

Japán | 33,6 | A999 |

Kínai Népköztársaság | 49,4 | - |

Koreai Köztársaság | 23,4 | A999 |

Thaiföld | 22,1 | A999 |

(3) A fenti vámok nem alkalmazandók az alábbiakban felsorolt cégek által gyártott termékek esetében, amelyekre a következő dömpingellenes vámok érvényesek:

Ország | Vállalat neve | Végleges vámtétel (%) | TARIC-kód |

Japán | Hitachi Metals Ltd Seavans North 2-1, Shibaura 1-Chome Minato-Ku Tokyo 105-8614 Japan | 26,9 | A092 |

Koreai Köztársaság | Yeong Hwa Metal Co. Ltd 363-6, Namyand-dong, Chinhae, Kyongman Republic of Korea | 13,4 | A093 |

Thaiföld | BIS Pipe Fitting Industry Co. Ltd 107 Moo 4, Petchkasem Rd., Omnoi, Krathumban Samutsakorn 74130 Thailand | 22,1 | A094 |

Siam Fittings Co. Ltd 100/1-100/2, Moo 2, Settakit 1 Road, Omnoi, Krathumban Samutsakorn 74130 Thailand | 12,4 | A095 |

Thai Malleable Iron & Steel Co. Ltd 469/19 Rama III Road, Yannawa, Bangkok 10120 Thailand | 6,3 | A096 |

(4) Az 1. cikk (1) bekezdése ellenére, a 2. cikk értelmében szabad kereskedelmi forgalomba bocsátott behozatalra a végleges vám nem alkalmazandó.

(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

(1) A behozatalra abban az esetben nem vonatkoznak az 1. cikkben megállapított dömpingellenes vámtételek, ha azt a (3) bekezdésben megnevezett vállalat állította elő és értékesíti a Közösségbe történő exportra, azt a megfelelő TARIC-kód alatt vámolják el, és teljesülnek a (2) bekezdésben előírt feltételek.

(2) A szabad kereskedelmi forgalomba bocsátásra vonatkozó kérelem bemutatásakor a vámok alóli felmentés feltétele, hogy az illetékes tagállam vámhatósága felé bemutassák a (3) bekezdésben megjelölt exportáló vállalat által kibocsátott, és ennek a rendeletnek a mellékletében felsorolt alapvető elemeket tartalmazó érvényes "kötelezettségvállalási számlát". A vám alóli felmentés további feltétele, hogy a vámkezelés során bejelentett és bemutatott termékek pontosan megfeleljenek a "kötelezettségvállalási számlán" található leírásnak.

(3) A "kötelezettségvállalási számlával" ellátott behozott árut az alábbi kiegészítő TARIC-kódokon kell bejelenteni:

Ország | Cég | Kiegészítő TARIC-kód |

Cseh Köztársaság | Moravské Zelezárny Repcinska 86 77900 Olomuc 9 Czech Republic | A097 |

Koreai Köztársaság | Yeong Hwa Metal Co. Ltd 363-6, Namyand-dong, Chinhae, Kyongman Republic of Korea | A093 |

Thaiföld | BIS Pipe Fitting Industry Co. Ltd 107 Moo 4, Petchkasem Rd., Omnoi, Krathumban Samutsakorn 74130 Thailand | A094 |

3. cikk

A 449/2000/EK rendelet értelmében az ideiglenes dömpingellenes vámokkal fedezett összegeket a bevezetett végleges vám szintjén kell beszedni. A végleges dömpingellenes vámtételeket meghaladóan fedezett összegeket el kell engedni. Abban az esetben, ha a végleges vámtételek az ideiglenes vámtételeket meghaladják, csak az ideiglenes vámok szintjén fedezett összegeket kell véglegesen beszedni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. augusztus 11-én.

a Bizottság részéről

az elnök

H. Védrine

[1] HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30., 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 55., 2000.2.29., 3. o.

[3] European CommissionDirectorate-General for TradeDirectorate CDEM 24 8/38Rue de la Loi/Wetstraat 200B-1049 Bruxelles/Brussel

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A 2. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségvállalási számlán az alábbi elemeket kell feltüntetni:

1. Azt a kiegészítő TARIC-kódot (a rendeletben foglaltaknak megfelelően), amely alatt a számlán szereplő árukat a Közösség határánál elvámolják.

2. Az áruk pontos meghatározását, beleértve:

- a termékjelentési kódot (TJK) (az érintett exportáló gyártó által felajánlott kötelezettségvállalásban meghatározottaknak megfelelően), beleértve a termék típusszámát, átmérőjét és felszínét,

- a KN-kódot,

- a mennyiséget (darabszám).

3. Az adásvétel feltételeinek meghatározását, beleértve:

- az egységárat,

- az alkalmazandó fizetési feltételeket,

- az alkalmazandó szállítási feltételeket,

- valamennyi engedményt és kedvezményt.

4. A nem kapcsolódó importőr nevét, amely felé a vállalat közvetlenül kibocsátja a számlát.

5. A kötelezettségvállalási számlát kibocsátó vállalat tisztviselőjének nevét és a következő aláírt nyilatkozatot:

"Alulírott tanúsítom, hogy a jelen számlában feltüntetett, az Európai Közösség számára közvetlen kivitelre szállított termékek értékesítése a. ... (a vállalat neve) által felajánlott és az Európai Bizottság által a 449/200/EK rendelettel vagy a C(2000) XXX. határozattal elfogadott kötelezettségvállalás körében és feltételeinek megfelelően történik. Kijelentem, hogy a számlán szereplő adatok pontosak és hiánytalanok."

--------------------------------------------------