A Kúria Bfv.1294/2020/13. számú precedensképes határozata hamis vád vétsége tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 269. § (1) bek., 2017. évi XC. törvény (Be.) 132. § (2) bek.] Bírók: Csák Zsolt, Domonyai Alexa, Gimesi Ágnes

A határozat elvi tartalma:

A törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése, mert a másodfokú eljárásban a terhelt nyilvános ülésről történő értesítése nem volt szabályszerű, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés valósult meg.

***********

Kúria

végzése

Az ügy száma: Bfv.I.1294/2020/13.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa előadó bíró,

Dr. Gimesi Ágnes bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2021. május 18.

Az ügy tárgya: hamis vád vétsége és más bűncselekmény

Terhelt(ek): Terhelt1

Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 20.B.10.424/2018/30., ítélet, nyilvános előkészítő ülés, 2018. október 19.

Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 24.Bf.12.109/2018/30., ítélet, nyilvános ülés, 2019. szeptember 11.

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: Terhelt1 terhelt

Az indítvány iránya: a terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria a hamis vád vétsége és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.12.109/2018/30. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja;

Terhelt1 terhelt által a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek visszatéríteni rendeli.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

[1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2018. október 19. napján tartott nyilvános előkészítő ülésen kihirdetett 20.B.10.424/2018/30. számú ítéletében Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki hamis vád vétségében [Btk. 269. § (1) bekezdés], valamint folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont]. Ezért halmazati büntetésül, mint visszaesőt 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére. A Fővárosi Törvényszék a 2019. szeptember 11. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 2.Bf.12/109/2018/30. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy a hamis vád vétségének megjelölése helyesen a Btk. 269. § (1) bekezdés a) pontja. A szabadságvesztést különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[2] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben Terhelt1 terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint feltétlen eljárási szabálysértésre hivatkozással, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból. A terhelt indítványában kifejtette, hogy a 2019. február 5. napján történt szabadulását követően a korábbi lakcíme megszűnt, mivel a házat, ahol az állandó lakása volt, időközben eladták és az új tulajdonos lebontotta. A ház helyén csak egy kis telek maradt, így a házszám is megszűnt. A posta a leveleit nem tudta hova kézbesíteni, a nyilvántartási rendszerből is törölték a lakcímét, az új lakcímkártyájára pedig már az került, hogy "lakcím nélküli". Ezért postafiókot sem tudott bérelni, így nem tudta, hogy mikor, milyen levelek érkeztek az cím1 szám alatti címre, mivel azt a posta minden esetben visszaküldte a feladónak. Ekként a másodfokú nyilvános ülésre az idézést nem kapta meg, így nem tudott arról, hogy az ítélet jogerőre emelkedett. Erről csak akkor értesült, amikor a rendőrök igazoltatták és őrizetbe vették.

[3] A terhelt kifogásolta azt is, hogy az eljárás során a védelemhez való joga sérült, mivel az első tárgyaláson már rögtön ítélet született. A bíróság a tárgyalás alatti pszichés állapotát figyelmen kívül hagyta, tekintettel arra, hogy pszichiátriai betegsége miatt az eljárást nem tudta "követni", és arra sem számított, hogy a másodfokú eljárás ilyen gyorsan befejeződik, ezért indítványozta a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését.

[4] A Legfőbb Ügyészség BF.1372/2020/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta. Rámutatott arra, hogy a Fővárosi Törvényszék 2009. szeptember 11. napján a terhelt távollétében törvénysértően tartott nyilvános ülésen hozta meg a felülvizsgálati indítvánnyal támadott ügydöntő határozatát. Kifejtette, hogy a terhelt szabadságvesztés büntetéséből történt szabadulását követően ténylegesen nem rendelkezett lakóhellyel; kegyelmi kérelmének elbírálása érdekében elkészíteni rendelt környezettanulmányok pedig azért nem valósulhattak meg, mert a terhelt lakóhelye nem volt megállapítható. A törvényszék e körülményről való hivatalos tudomása ellenére szabályszerűnek tekintette a terhelt korábbi, már megszűnt címéről "nem kereste" jelzéssel visszaérkezett idézését. Nem tette meg ugyanakkor a terhelt felkutatása és tényleges tartózkodási helyének megállapítása iránt szükséges intézkedéseket. Ez pedig a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott abszolút hatályú eljárási szabálysértésként értékelhető, amely megalapozza a Be. 469. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot.

[5] A terhelt pszichiátriai kezelésre vonatkozó érveivel kapcsolatban előadta, hogy ez nem vezethet a határozat hatályon kívül helyezéséhez, ugyanis a Be. 659. (2) bekezdése alapján a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az alapügyben eljárt bíróságok eljárása idején hatályos Be. nem minősítette feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésnek, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. Ezen eljárási szabálysértés 2021. január 1. napján történt módosítására figyelemmel a terhelt által hivatkozott ok a megismételt eljárás során érvényesíthető.

[6] Indítványozta ezért, hogy - a másodfokú nyilvános ülés törvénysértő megtartására figyelemmel - a Kúria a megtámadott másodfokú határozatot a Be. 663. § (2) bekezdése alapján helyezze hatályon kívül és a Fővárosi Törvényszéket utasítsa új eljárás lefolytatására.