A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37085/2011/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ENERGIAÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 121. §, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 57. §] Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kfv.III.37.085/2011/10.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Kalló János Márk ügyvéd által képviselt ELMŰ Hálózati Kft. felperesnek a dr.Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróság előtt 8.K.34.539/2009/5. számon indult perben a Fővárosi Ítélőtábla 2010. október 13. napján kelt 2.Kf.27.418/2010/3. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011. november 8. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.418/2010/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Bíróság 8.K.34.539/2009/5. számú ítéletét megváltoztatja akként, hogy az alperes 2009. szeptember 21. napján kelt FVO-1351-8/2009. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

A feljegyzett kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I N D O K O L Á S

A felperes 2008. október 29. napján a Á. út 61. szám alatti fogyasztási helyen a lakossági fogyasztó kérelmére, számla reklamáció kapcsán végzett ellenőrzés során megállapította, hogy a mérőóra 100 %-nál nagyobb hibával mért. A leszerelt mérőórát 2009. február 4. napján - a fogyasztó távollétében, mivel annak időpontjáról igazoltan értesítést nem kapott - igazságügyi műszaki szakértő vizsgálta meg. Megállapította, hogy a pontossági mérések eredményei azt igazolják, hogy a mérő hajtónyomatékai rendben vannak, de a hiba görbéje +275 %-ra csúszott fel. Ilyen mértékű lemágnesezettség természetes úton nem jöhet létre. A mérőfék mágnes felőli külső oldalán súrlódásos karcolás van, de az alumínium forgótárcsán befolyásolásra utaló nyomok nincsenek, a mérőt nem bontották meg. Mindezért a felperes közüzemi szerződésszegés miatt 225.000.- Ft kötbér megfizetésére hívta fel a fogyasztót, aki e követelés megalapozottságát vitatva panasszal élt a felperessel szemben.

Az alperes a panaszt kivizsgálta, és a 2009. szeptember 21. napján kelt FVO-1351-8/2009. számú határozatában a panasznak helyt adott, mert a felperes által benyújtott ellenőrzési dokumentáció értékelése eredményeként azt állapította meg, hogy a mérőóra vizsgálatáról készült jegyzőkönyv és a szakvéleményben rögzítettek - részben - feltételezéseken alapulnak, így azok nem a szabálytalan vételezés tényét, hanem a mérőóra egyedi hibáját igazolták. Ezért kötelezte a felperest a 225.000.- Ft kötbér törlésére, valamint arra, hogy a hibás mérés időszakára /2006. november 4. és 2008. október 28. közötti idő/ készítsen új elszámolást a villamos-energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény /a továbbiakban: Vet./ végrehajtásáról szóló 273/2007./X.29./ Korm. rendelet /a továbbiakban: Vhr./ 2. számú mellékletét képező Villamos hálózati csatlakozási és hálózat használati szabályzat /a továbbiakban: Vhsz./ 21. §-ának /3/ bekezdésében foglaltak szerint.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint a felperes keresetében olyan érveket felsorakoztatni nem tudott, ami azt támasztaná alá, hogy az alperes nem a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályi előírásoknak megfelelően hozta meg határozatát, a közüzemi szerződésszegés ténye minden kétséget kizáróan nem volt bizonyított.

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, annak helyes indokai alapján. Álláspontja szerint helytálló volt az elsőfokú bíróság azon ítéleti okfejtése, hogy a felperes mulasztása miatt nem volt a fogyasztó szerződésszegése kétségkívül megállapítható. Nem tárta fel a felperes mindazon tényeket, körülményeket és cselekményeket, amelyek alapján a szabálytalan vételezés és az azzal okozati összefüggésben álló szerződésszegés mikénti megítélése eldönthető lett volna. Nem bizonyította hitelt érdemlően, hogy a mérés befolyásolása szándékos fogyasztói beavatkozásnak a következménye volt, hogy azt ténylegesen a panaszos birtoklása idején keletkezhetett és következett be. Nem igazolta az igénye jogszerűségét, szakmai szempontból is aggálytalan elfogadható szakvéleménnyel, kellően dokumentált mérési eredményekkel, és nem jelölte meg a fogyasztótól követelt kötbérigényének jogalapját /Vet. és Üzletszabályzat/, továbbá az összegszerűség ellenőrizhetőségéhez elengedhetetlen számítási módozatot sem tüntette fel. Mindezért nem volt bizonyított a fogyasztói szerződésszegés.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemnek történő helyt adást, vagy az alperes új eljárásra kötelezését további tényállás-tisztázás végett, harmadlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését. Fenntartva a perben már elmondottakat kifejtette, hogy további tényállás-tisztázásra az ügyben nem volt szükség, mivel a Vhr. 2. számú mellékletének 21. §-ának /3/ bekezdésére figyelemmel csak a befolyásolás tényét kell igazolni. A felperest egyébként semmiféle bizonyítási kötelezettség nem terhelte a fogyasztóval fennálló szerződésszegéssel kapcsolatban, ilyen jogszabályhelyet a másodfokú bíróság sem tudott megjelölni. A fogyasztót a szakértői vélemény alapján a befolyásolás miatt az Elosztói üzletszabályzat 7.8.2. pontjának f/ alpontjára figyelemmel kötbérfizetési kötelezettség terhelte, függetlenül attól, hogy azt más személy követte el. Az alperesi hatóság ugyanakkor nem tett eleget a tényállás-felderítési kötelezettségének, és így a jogerős ítéletek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 50. §-ába, 58. §-ába és a Vhr. 21. §-ába ütközően jogsértést követtek el, amikor az alperes határozata vonatkozásában ezen jogszabályhelyek sérelmét nem állapították meg. A felülvizsgálati eljárásban tartott tárgyaláson előadta azt is, hogy álláspontja szerint polgári jogi kérdésekben foglalt állást az alperes, amelyre nem volt hatásköre, a Vet. 159. § /1/ bekezdésének sz/ pontja nem biztosított hatáskört az alperesnek erre az eljárásra, különösen a kötbérről való rendelkezésre.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását, annak helyes indokai alapján, előadva, hogy felperes lényegében a korábban előadottakat ismételte el felülvizsgálati kérelmében, továbbá külön észrevételben fejtette ki, hogy a 2003/54/EK irányelv A/ mellékletének f/ pontja előírta a tagállamok részére, hogy a fogyasztók panaszait átlátható, egyszerű, olcsó eljárások során intézzék, és ezen eljárásoknak lehetővé kell tenniük a jogviták tisztességes és haladéktalan rendezését, és ahol erre a fogyasztó jogosult visszatérítés vagy kártérítési igény benyújtását is biztosítani kell. Erre a Magyar Köztársaság kötelezettséget vállalt, így az alperes kötbérre vonatkozó döntése nem jelenti a hatáskörének túllépését sem, amúgy is az Európai Unió tagállamaiban egyre bővül a szabályozó hatóságok hatásköre, így az alperesé is. A panaszos azt kifogásolta, hogy szerződésszegést nem követett el, így a hivatalnak a panaszügyben döntést kellett hoznia, a döntés tartalmát értelemszerűen a panasz határozta meg, így az alperesnek állást kellett foglalnia a Ket. 71. §-ának /1/ bekezdésére figyelemmel. Nem a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ 246. §-a szerinti kötbér megállapításáról van szó, ezzel a Vet., illetőleg Ket. alapján érvényesíthető kötbér nem azonosítható. A kötbér mértékét, alkalmazási feltételét, az eljárás rendjét a Vet. 159. §-ának b/ pontja alapján az alperes hagyja jóvá, és ezen szabályzat megsértését az alperes szankcionálhatja.