A Legfelsőbb Bíróság Pfv.22148/2009/6. számú határozata szerződésszegés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 227. §, 239. §, 365. §] Bírók: Kollár Márta, Puskás Péter, Tamáné dr. Nagy Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság P.20532/2008/29., Szegedi Törvényszék Pf.20765/2009/5., *Kúria Pfv.22148/2009/6.* (BH 2011.2.35)

***********

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.22.148/2009/6.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt I.r., II.r. és III.r. felpereseknek a dr. Győry András pártfogó ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződésszegésből eredő követelés iránt a Szegedi Városi Bíróságnál 12.P.20 532/2008. szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Pf.20 765/2009/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és a Szegedi Városi Bíróság 12.P.20 532/2008/29. számú ítéletét helybenhagyja.

Megállapítja, hogy az alperes részére kirendelt pártfogó ügyvéd díjának viselésére teljes egészében egyetemlegesen, a felperesek kötelesek. Erről az első fokú bíróság értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

Kötelezi a felpereseket egyetemlegesen, hogy fizessenek meg felhívásra, az állam részére 809 300 (nyolcszázkilencezer-háromszáz) forint le nem rótt fellebbezési és felülvizsgálati illetéket.

I n d o k o l á s :

Az alperes és a perben nem álló N. T. a 2007. február 19-én kelt adásvételi szerződéssel eladták az I.-II.r. felperes állagvevők és a III.r. felperes haszonélvezeti jog vevő részére az alperes tulajdonát képező sz.-i A/1. hrsz. alatti iroda, A/3. hrsz. alatti lakás, valamint a N. T. tulajdonát képező A/2. hrsz. alatti lakásingatlanokat a közös tulajdonból hozzájuk tartozó tulajdoni illetőséggel együtt. A három - külön helyrajzi szám alatti - ingatlan egy társasházat jelent és így a felperesek az egészet megvásárolták. Az alperes által eladott iroda vételára 1 000 000 forint, a lakásé 6 650 000 forint volt, amelyből az irodára 300 000 forint, a lakásra 700 000 forint előleg került kifizetésre. Rögzítették, hogy a hátralékot a vevők hitelből kívánják kifizetni, de amennyiben annak folyósítására legkésőbb 2007. május 20. napjáig nem kerül sor, a szerződést felbontottnak tekintik. Az alperes által eladott ingatlanokat jelzálogjog terhelte, ezért az alperes kérte a hátralékos vételárrészt a hitelező pénzintézetnél vezetett számlájára utalni és rögzítették azt is, hogy a szerződés akkor válik hatályossá, ha ahhoz a hitelező bank hozzájárul, illetve a hátralék kifizetésre kerül.

2007. július 5-én a szerződést módosították oly módon, hogy az alperes hozzájárult a lakás vonatkozásában a felperesek jogosultságának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez és elismerte, hogy a vételárból 3 200 000 forintot már megkapott. A hátralékos 3 450 000 forintot a vevők az E. Bankkal 2007. június 11-én kötött szerződés alapján folyósítandó hitelből vállalták kifizetni úgy, hogy az összeget az alperes I. E. Bank-nál vezetett számlájára utalják, majd ha ezt követően az alperesnek a bank felé még tartozása áll fenn, azt az alperes tizenöt napon belül köteles kifizetni az ingatlan tehermentesítése érdekében. Megállapították, hogy okafogyott az a rendelkezés, amely szerint a fizetés 2007. május 20-ig történő elmaradása esetén a felek a szerződést felbontottnak tekintik és kiegészítették megállapodásukat azzal, hogy a bankhitel folyósítását követően a szerződéstől egyik fél sem jogosult elállni.

A III.r. felperes a lakást 2007. május 26-án birtokba vette, majd a felperesek 2008. január 3-án birtokba vették az irodát is. 2008. szeptember 25-én az iroda vételára kifizetésre került, az alperes pedig 2009. január 16-án tehermentesítette az ingatlanokat.

A felperesek módosított kereseti kérelmükben kérték, hogy a bíróság a lakásingatlan vonatkozásában az eredeti állapotot állítsa helyre és kötelezze az alperest a 3 200 000 forint vételárrészlet és 187 853 forint szerződésszegéssel okozott kár megfizetésére. Arra hivatkoztak, hogy az alperes a szerződést és az együttműködési kötelezettségét megszegte, amikor nem tehermentesítette az ingatlant, azóta viszont a körülmények a felperesekre nézve hátrányosan megváltoztak. Kérték továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest az irodában található fűtési rendszer szabályszerű kiépítésére, vagy az ezzel járó költségek megtérítésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a módosított adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően járt el. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben kérte a felperesek kötelezését 3 450 000 forint vételárhátralék és ennek 2007. május 20. napjától járó, minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat 7 %-al emelt összegű kamatának a megfizetésére.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította és az alperes viszontkeresetének részben helyt adva kötelezte a felpereseket egyetemlegesen 3 450 000 forint és ennek a 2007. május 20-tól járó késedelmi kamatainak a megfizetésére. Ezt meghaladóan a viszontkeresetet elutasította.

Az ítélet indokolásában kifejtette, hogy a felpereseknek sem jogszabály, sem szerződés alapján nem állt fenn elállási joguk, sőt a szerződésmódosításban ezt kifejezetten ki is zárták, ezért eredeti állapot helyreállítása iránti keresetüket el kellett utasítani. A kárigényük alapjául szolgáló költségek az adásvételi szerződés teljesítéséhez szükségesek és nem az alperes magatartása folytán keletkeztek, ezért azok - figyelemmel arra, hogy az alperes nem követett el szerződésszegést - az alperessel szemben kárként sem érvényesíthetőek.