62007CJ0241_SUM[1]

A Bíróság (második tanács) 2009. június 4-i ítélete. JK Otsa Talu OÜ kontra Pőllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (PRIA). Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Riigikohus - Észtország. EMOGA - 1257/1999/EK rendelet - Közösségi vidékfejlesztési támogatás - Agrár-környezetvédelmi termelési módszerekhez nyújtott támogatás. C-241/07. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2009. június 4. ( *1 )

"EMOGA - 1257/1999/EK rendelet - Közösségi vidékfejlesztési támogatás - Agrár-környezetvédelmi termelési módszerekhez nyújtott támogatás"

A C-241/07. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Riigikohus (Észtország) a Bírósághoz 2007. május 21-én érkezett, 2007. május 14-i határozatával terjesztett elő az előtte

a JK Otsa Talu OÜ

és

a Pőllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (PRIA)

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, K. Schiemann, J. Makarczyk (előadó), L. Bay Larsen és C. Toader bírák,

főtanácsnok: J. Mazák,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. április 10-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a JK Otsa Talu OÜ képviseletében K. Sild advokaat,

- az észt kormány képviseletében L. Uibo, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében S. Charitaki és V. Kontolaimos, meghatalmazotti minőségben,

- a lengyel kormány képviseletében T. Nowakowski, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében E. Randvere, J. Schieferer és Z. Malůšková, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2008. október 23-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2004. december 22-i 2223/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 379., 1. o.) módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 160., 80. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 25. kötet, 391. o.; a továbbiakban: 1257/1999 rendelet) értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet az Agrofarm AS (a továbbiakban: Agrofarm) jogutódja, a JK Otsa Talu OÜ (a továbbiakban: Otsa Talu) és a Pőllumajanduse Registrite ja Informatsiooni Amet (PRIA) (Mezőgazdasági Nyilvántartási és Tájékoztatási Hivatal; a továbbiakban: PRIA) között, a környezetbarát termeléshez kapcsolódó támogatás Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) keretében való nyújtásának megtagadása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A közösségi szabályozás

3 Az 1257/1999 rendelet létrehozza a fenntartható vidékfejlesztés közösségi támogatásának keretét.

4 Az 1257/1999 rendelet (29) preambulumbekezdése értelmében kiemelkedő szerepet kell biztosítani a vidéki térségek fenntartható fejlődésének támogatására irányuló, valamint a társadalom környezetvédelmi szolgáltatások iránti növekvő igényének kielégítésére irányuló agrár-környezetvédelmi eszközöknek.

5 E rendelet (31) preambulumbekezdése szerint az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszernek továbbra is ösztönöznie kell a gazdálkodókat, hogy a környezet, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelme és minőségének javítása, valamint a táj és a természeti környezet megőrzése iránti folyamatosan növekvő igénnyel összeegyeztethető gazdálkodási módszerek alkalmazásának bevezetésével, illetve folytatásával a társadalom egészét szolgálják.

6 A hivatkozott rendelet 22. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: "A környezet védelmét, a természeti környezet megőrzését és az állatok kíméletének javítását szolgáló mezőgazdasági módszerekhez (agrár-környezetvédelem) nyújtott támogatás hozzájárul a Közösség mezőgazdasági és környezetvédelmi célkitűzéseinek eléréséhez. Az ilyen támogatás elősegíti:

a) a környezet védelmével és minőségének javításával, a táj és annak jellegzetességei, a természeti erőforrások, a talaj és a genetikai sokféleség védelmével és minőségének javításával összeegyeztethető, a mezőgazdasági földterületek hasznosítására irányuló módszerek alkalmazását,

b) a gazdálkodás környezetbarát módon történő külterjessé tételét és az alacsony intenzitású legeltetési rendszerek keretében történő gazdálkodást,

c) a veszélyeztetett, nagy természeti értéket képviselő, művelés alatt álló területek megóvását,

d) a mezőgazdasági földterület tájképének és történelmi jellegzetességeinek fenntartását,

e) a környezettervezés alkalmazását a gazdálkodási gyakorlatban,

f) az állatok kíméletének javítását."

7 Az 1257/1999 rendelet 23. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"(1) Támogatásban részesülnek azok a mezőgazdasági termelők, akik legalább ötéves időtartamra agrár-környezetvédelmi vagy az állatok kíméletével kapcsolatos kötelezettséget vállalnak. Amennyiben szükséges, bizonyos kötelezettségfajtákra vonatkozóan - környezeti vagy az állatok kíméletére tett hatásukra tekintettel - hosszabb időtartamot kell meghatározni.

(2) Az agrár-környezetvédelmi és az állatok kíméletére vonatkozó kötelezettségvállalásnak többet kell jelentenie a helyes gazdálkodási gyakorlat, így a helyes állattenyésztési gyakorlat alkalmazásánál.

E kötelezettségvállalás keretében olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyeket más támogatási intézkedések, például a piactámogatás vagy a kompenzációs támogatás, nem tudnak nyújtani."

8 E rendelet 24. cikkének (1) bekezdése értelmében: "Az agrár-környezetvédelmi vagy az állatok kíméletére vonatkozó kötelezettségvállaláshoz a támogatást évente kell adni, és kiszámítása a következők alapján történik: A beruházásokkal kapcsolatos költségek nem vehetők figyelembe az éves támogatás szintjének kiszámításakor. A kötelezettségek teljesítéséhez szükséges, nem jövedelemtermelő beruházások figyelembe vehetők az éves támogatás szintjének kiszámításakor. [...]"

a) elmaradt bevétel,

b) az adott kötelezettségvállalásból származó többletköltségek, és

c) pénzügyi ösztönző nyújtásának szükségessége.

9 A hivatkozott rendelet 37. cikkének (1) és (4) bekezdése kimondja:

"(1) Vidékfejlesztési támogatásban csak a közösségi joggal összeegyeztethető intézkedések részesülhetnek.

[...]

(4) A tagállamok a közösségi vidékfejlesztési támogatások megadását további vagy szigorúbb feltételekhez köthetik, azzal a feltétellel, hogy az ilyen feltételek összhangban vannak az e rendeletben megállapított célkitűzésekkel és követelményekkel."

10 Ugyanezen rendelet 39. cikke szerint:

"(1) A tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák az e fejezetben megállapított rendelkezéseknek megfelelően a vidékfejlesztés támogatására vonatkozó intézkedések közötti összhangot és összeegyeztethetőséget.

(2) A tagállamok által benyújtott vidékfejlesztési terveknek tartalmazniuk kell a tervezett támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének és összhangjának felmérését, valamint hivatkozást az összhang és az összeegyeztethetőség érdekében hozott intézkedésekre.

(3) A támogatási intézkedéseket szükség esetén a későbbiekben az összhang és az összeegyeztethetőség biztosítása érdekében felül kell vizsgálni."

11 Az 1257/1999 rendelet 41. cikke előírja:

"(1) A vidékfejlesztési tervet a legmegfelelőbbnek tekintett területi szinten kell elkészíteni. A tervet a tagállam által kijelölt illetékes hatóságok készítik el, és az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel a megfelelő területi szinten folytatott konzultációkat követően a tagállam nyújtja be a Bizottságnak.

(2) Az ugyanazon térségre vonatkozó vidékfejlesztési támogatási intézkedéseket lehetőség szerint egyetlen tervben kell összevonni. Amennyiben mégis több terv készítése szükséges, az e tervekben előterjesztett intézkedések közötti kapcsolatot fel kell tüntetni, és az ilyen intézkedések közötti összeegyeztethetőséget és összhangot biztosítani kell."

A nemzeti szabályozás

12 Az Európai Unió közös agrárpolitikájának végrehajtásáról szóló, 2004. március 24-én elfogadott és 2004. május 1-jén hatályba lépett törvény (Euroopa Liidu ühise pőllumajanduspoliitika rakendamise seadus) (RT I 2004., 24., 163. o.) szabályozza a közös agrárpolitikával bevezetendő vidékfejlesztési támogatás nyújtására vonatkozó eljárást érintő kérdéseket.

13 E törvény 42. §-a értelmében:

"(1) A közös agrárpolitikával bevezetendő vidékfejlesztési támogatásokat [...] a "2004-2006. évekre vonatkozó észt vidékfejlesztési terv" (Eesti maaelu arengukava 2004-2006) (a továbbiakban: fejlesztési terv) elnevezésű program rendelkezéseinek megfelelően nyújtják [...]. Az e program által előírt hatóságok engedélyezik a támogatások nyújtását és ellenőrzik a támogatás igénylése iránt benyújtott kérelmek szabályszerűségét.

(2) A mezőgazdasági miniszter állapítja meg, hogy az adott pénzügyi évben milyen típusú vidékfejlesztési támogatás nyújtható, milyen típusú tevékenység támogatható, valamint hogy a vidékfejlesztés támogatására előirányzott forrás milyen módon kerül kiosztásra.

(3) A vidékfejlesztési támogatás igényelésének vagy az abban való részesülésnek a joga nem áll fenn, amennyiben ezt a támogatást vagy az érintett tevékenység támogatását az adott pénzügyi évben nem irányozták elő a jelen cikk (2) bekezdése szerint."

14 A hivatkozott törvénynek a vidékfejlesztési támogatásban való részesülés feltételeire vonatkozó 43. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

"(1) Vidékfejlesztési támogatást azok igényelhetnek, akik az e törvény 42. §-ának (1) bekezdésében nevezett programban, valamint az e törvényben előírt feltételeket teljesítik.

(2) A mezőgazdasági miniszter előírhatja a vidékfejlesztési támogatásban való részesülés részletes feltételeit a kérelmező és a tervezett tevékenység vonatkozásában, valamint meghatározhatja azon területek jegyzékét, ahol vidékfejlesztési támogatás nyújtható. Nevezett feltételek támogatási formánként is megállapíthatók."

15 Ugyanezen törvény "A vidékfejlesztési támogatás igénylése és a kérelem elbírálása" című 44. §-ának (2) bekezdése értelmében:

"A mezőgazdasági miniszter meghatározza a vidékfejlesztési támogatás igénylésének és a kérelem elbírálásának részletes szabályait, a kérelem formáját, a támogatás csökkentésének az okait, a mindenkori támogatási mértékeket az egyes támogatási formákra vonatkozóan, valamint a kérelem elutasításának okait. A támogatás igénylésére és a kérelem elbírálására vonatkozó eljárások támogatási formánként egyedileg szabályozhatók."

16 Az agrár-környezetvédelmi támogatásban részesülés részletes feltételeit a 2004. április 20-i 51. sz. mezőgazdasági miniszteri rendelet (RTL 2004., 51., 879. o.) szabályozza, amely 2004. május 1-jén lépett hatályba.

17 E rendelet "A támogatásban részesülés feltételei" című 3. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: "A támogatást [...] az a mezőgazdaságban tevékenykedő természetes személy, jogi személy, polgári jogi társaság vagy más jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés [...] igényelhet, aki a vidékfejlesztési terv 9. fejezetének 9.2. pontjában szereplő területen tevékenykedik, és megfelel a vidékfejlesztési terv 9. fejezetének 9.2. pontjában lefektetett követelményeknek, valamint aki

1) legalább 1 hektár nagyságú, a mezőgazdasági támogatások és a mezőgazdasági parcellák nyilvántartási rendszerében szereplő földterületet használ, amely területek mezőgazdasági művelés alatt állnak, vagy teljes mértékben parlagon hevernek, takarmánytermesztésre vagy legeltetéshez szolgálnak [...] vagy ideiglenesen nem képezik mezőgazdasági művelés tárgyát;

2) a vállalkozás egészét tekintve teljesíti a fejlesztési terv 9. fejezetének 39. táblázatában foglalt általános agrár-környezetvédelmi követelményeket;

3) vállalja azt a kötelezettséget, hogy az 1. és a 2. pontban szereplő követelményeket, valamint az agrár-környezetvédelmi támogatásban részesülés feltételeit a támogatás igénylésére megállapított határidőtől számított öt éven keresztül teljesíti."

18 2005. április 25-én a hivatkozott rendeletet módosította a 43. sz. mezőgazdasági miniszteri rendelet, amely 2005. május 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: 51. sz. módosított rendelet).

19 Az 51. sz. módosított rendelet 82. §-ának (7) bekezdése szerint:

"Környezetbarát termelési tevékenységre támogatást a 2005-ös évben akkor lehet igényelni, ha 2004-ben a kérelmező javára a környezetbarát termelési tevékenység támogatásáról szóló döntést hoztak, és a kérelmező a 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában nevezett kötelezettség hatálya alá tartozik."

20 A fejlesztési terv 9.2. fejezetének 1. pontja szerint támogatni kell a környezetbarát termelést.

21 A fejlesztési terv "Agrár-környezetvédelmi támogatás" című 12.6.2. pontja előírja:

"A kérelmek megvizsgálása és a döntés, a támogatásban való részesülés kritériumai és az adott évben a mindenkori intézkedésekre rendelkezésre álló anyagi források alapján történik. Amennyiben szükséges, a kérelmeket rangsorolják.

Amennyiben a költségvetési forrás nem elegendő a követelményeket teljesítő valamennyi kérelem kielégítésére, a mezőgazdasági miniszter eljárást határozhat meg az agrár-környezetvédelmi támogatás csökkentésére, amelynek alapján azonos mértékben csökkentik a támogatást az agrár-környezetvédelmi támogatás feltételeit teljesítő összes kérelmező tekintetében, vagy a támogatás összegét azon mezőgazdasági terület alapján csökkentik, amire a kérelem vonatkozik, illetve a támogatásokat támogatott tevékenységek szerint vagy más alapon csökkentik."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

22 Az Agrofarm 2005. május 26-án területalapú és környezetbarát termeléshez kapcsolódó támogatás iránti kérelmet terjesztett elő a PRIA-nál. Mivel az Agrofarm 2004-ben már megtette a szükséges előkészületeket, kész volt arra, hogy kötelezettséget vállaljon az ilyen típusú termelésre, a vidékfejlesztési támogatásban való részesülés érdekében.

23 A PRIA főigazgatója a 2005. december 19-i 1-3134/74. sz. határozatával az Agrofarm kérelmét azzal az indokkal utasította el, hogy a hivatkozott támogatást nem nyújtják olyan mezőgazdasági parcellák után, amelyekre nem vonatkozik érvényes környezetbarát termelési kötelezettség.

24 Az Agrofarm 2006. február 1-jén keresetet nyújtott be a Tartu halduskohusnál (tartui közigazgatási bíróság), amelyben többek között azt állította, hogy az 51. sz. módosított rendelet elfogadásával a mezőgazdasági minisztérium megsértette az arányosság és az egyenlő bánásmód elvét. A Tartu halduskohus 2006. április 28-i ítéletével a hivatkozott keresetet elutasította, alapvetően úgy ítélve meg, hogy az 51. sz. módosított rendelet nem sérthette a felperes jogait.

25 Az Agrofarm jogutódjaként az Otsa Talu fellebbezést nyújtott be a hivatkozott ítélet ellen a Tartu ringkonnakohushoz (tartui fellebbviteli bíróság). Emlékeztetve arra, hogy az 1257/1999 rendelettel ellentétes, ha az agrár-környezetvédelmi támogatást kérelmezőkkel szemben egyenlőtlen szabályokat hoznak, az Otsa Talu megállapította, hogy az 51. sz. módosított rendelet - a 2005. évre vonatkozó támogatási kérelmek benyújtására vonatkozó határidő lejártát mindössze egy hónappal megelőzően történő - késedelmes elfogadása okán sérült a bizalomvédelem és a jogállamiság elve. A Tartu ringkonnakohus 2006. szeptember 7-i ítéletével elutasította a keresetet, lényegében azt megállapítva, hogy az 51. sz. módosított rendelet nem ellentétes a közösségi joggal.

26 Az Otsa Talu felülvizsgálati kérelmet terjesztett tehát elő a kérdést előterjesztő bíróság előtt. A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél úgy érvel, hogy az 51. sz. módosított rendelet összeegyeztethetetlen a közösségi joggal, különösen az 1257/1999 rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével, amelynek értelmében a vállalt agrár-környezetvédelmi kötelezettségek ellentételezéseként nyújtott támogatások évente kerülnek odaítélésre. Továbbá az Otsa Talu szerint az 51. sz. módosított rendelet szintén ellentétes a fejlesztési terv 12.6.2. pontjával, amely előírja, hogy amennyiben nem elegendők a pénzügyi források, úgy az agrár-környezetvédelmi támogatás teljes összegét az alkalmazandó feltételeket teljesítő valamennyi kérelmező tekintetében ugyanolyan arányban kell csökkenteni.

27 A maga részéről a PRIA állította a kérdést előterjesztő bíróság előtt, hogy a vitatott vidékfejlesztési támogatás jellegének értelmezését tekintve, a hivatkozott támogatás nem szociális támogatás, amelyet általános alapon kell nyújtani, hanem olyan támogatás, amely igénylésére vonatkozó feltételek az állam agrárpolitikájából következő követelményekből és prioritásokból adódnak.

28 A kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapügyben szereplő kérdés az, hogy jogszerű-e, hogy egy adott támogatási időszakban az agrár-környezetvédelmi támogatás nyújtásának feltételeit úgy módosítják, hogy a jogosultak köre szűkül. A bíróság megállapítja, hogy az alkalmazandó közösségi szabályozás nem tartalmaz a hivatkozott támogatások nyújtására vonatkozó részletes rendelkezéseket.

29 A kérdést előterjesztő bíróság úgy ítéli meg, hogy a vidékfejlesztésnek az 1257/1999 rendeletben előírt támogatására irányuló céllal összeegyeztethető, ha minden évben támogatásban részesülnek azok az új kérelmezők, akik készek kötelezettséget vállalni a környezetbarát termelésre. E megközelítés megfelel az egyenlő bánásmód elvének, valamint a környezet magasabb szintű védelme elérésére irányuló célkitűzésnek. Továbbá a kérdést előterjesztő bíróság úgy érvel, hogy az e rendelet 24. cikkében szereplő "évente" kifejezést úgy kell értelmezni, hogy minden évben lehet csatlakozni a vidékfejlesztési támogatási programhoz.

30 A kérdést előterjesztő bíróság következésképpen kételkedik abban, hogy az a feltétel, amely szerint vidékfejlesztési támogatás csak azon kérelmezőknek nyújtható a következő évben, akik már a megelőző évben támogatást igényeltek, és akiknek a kérelmét pozitívan bírálták el, összeegyeztethető az 1257/1999 rendelettel.

31 Megállapítja továbbá, hogy a fejlesztési terv értelmében, költségvetési források hiányában a vidékfejlesztési támogatás nyújtásának feltételeit teljesítő valamennyi kérelmező támogatását azonos arányban csökkentő eljárás kerül elfogadásra.

32 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a támogatásra jogosultak körének korlátozása nem arányos intézkedés az elégtelen költségvetési forrásokból eredő nehézségek leküzdésére, valamint ehelyett a vonatkozó feltételeket eredetileg teljesítő valamennyi kérelmező támogatását a Bizottság által jóváhagyott vidékfejlesztési terv előírásainak megfelelően azonos arányban kellett volna csökkenteni.

33 Ilyen körülmények között a Riigikohus felfüggesztette az eljárást, és az alábbi kérdéseket terjesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:

"1) Megfelel-e az [...] 1257/1999 [...] rendelet 22-24. cikke szerinti agrár-környezetvédelmi támogatás céljának,

a) ha folytatólagosan csak azon kérelmezők számára nyújtanak támogatást, akiknek a javára a megfelelő program keretében már az előző pénzügyi évben döntést hoztak agrár-környezetvédelmi támogatás nyújtásáról, és akik agrár-környezetvédelmi kötelezettség hatálya alatt állnak, vagy

b) ha minden pénzügyi évben azok az új kérelmezők is támogatásban részesülnek, akik készek kötelezettséget vállalni a környezetbarát termelésre, és akik ennek alapján a termelésüket az előírásoknak megfelelően alakítják?

2) Ha az első kérdésre adott válasz a b) változatnak felel meg, abban az esetben, ha a program keretében kiderül, hogy az első támogatás kiutalásához már nem áll rendelkezésre elegendő költségvetési forrás, az 1257/1999 [...] rendelet 24. cikkének (1) bekezdése - összefüggésben a 37. cikk (4) bekezdésével és a 39. cikkel - lehetővé teszi-e a tagállam számára azt, hogy vagy

a) módosítsa az agrár-környezetvédelmi támogatás igénylésére és nyújtására vonatkozó eredeti szabályozást és feltételeket, továbbá előírja, hogy a támogatás csak akkor igényelhető, ha az előző pénzügyi évben döntést hoztak a kérelmező javára a támogatás nyújtásáról, és ezért környezetbarát termelésre vonatkozó kötelezettség hatálya alatt áll,

b) az agrár-környezetvédelmi támogatás feltételeit teljesítő valamennyi kérelmező támogatását azonos arányban csökkentse?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

34 Az együttesen vizsgálandó két kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1257/1999 rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével és 39. cikkével összefüggésben értelmezett 24. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétes-e, hogy valamely tagállam az elégtelen költségvetési források miatt a vidékfejlesztési támogatásban való részesülés feltételeit úgy módosítja, hogy kizárólag az olyan gazdálkodókra szűkíti a jogosultak körét, akiknek a javára már az előző pénzügyi évben döntést hoztak ilyen támogatás nyújtásáról.

35 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1257/1999 rendelet agrár-környezetvédelmi intézkedésekre irányuló célkitűzéseit illetően a hivatkozott rendelet (29) és a (31) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az agrár-környezetvédelmi eszközök hozzájárulnak a vidéki térségek fenntartható fejlődéséhez, és az agrár-környezetvédelmi támogatási program célja a gazdálkodók arra való ösztönzése, hogy a környezet megőrzése iránti folyamatosan növekvő igénnyel összeegyeztethető gazdálkodási módszerek alkalmazásának bevezetésével, illetve folytatásával a társadalom egészét szolgálják.

36 A többek között a természeti környezet megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerekhez nyújtott támogatás odaítélésének általános feltételeit az 1257/1999 rendelet 22-24. cikke határozza meg, amelyből következik, hogy az agrár-környezetvédelmi intézkedéseket az érintett gazdálkodók általi, a környezetet tiszteletben tartó termelés folytatására irányuló, ötéves időtartamra szóló kötelezettségvállalás jellemzi. Az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások ellentételezéseként az állam évente nyújt támogatást az elmaradt bevétel vagy az ebből származó többletköltségek függvényében.

37 A tervezett intézkedések átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamok az 1257/1999 rendelet 41. cikkének megfelelőn vidékfejlesztési tervet dolgoznak ki, amely magában foglalja többek között a vidékfejlesztés támogatására irányuló intézkedések - mint például az agrár-környezetvédelmi intézkedések - leírását, valamint egy indikatív átfogó pénzügyi táblázatot, amely összefoglalja a nemzeti és a közösségi pénzügyi forrásokat. A hivatkozott programokat benyújtják a Bizottsághoz, amely értékeli azokat a hivatkozott rendelettel való összeegyeztethetőség tekintetében, anélkül hogy e jóváhagyás közösségi jogintézkedés jelleget kölcsönözne a programoknak (lásd ebben az értelemben a C-336/00. sz. Huber-ügyben 2002. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-7699. o.] 39. és 40. pontját).

38 Az 1257/1999 rendelet céljára tekintettel, amely az általános értelemben vett agrár-környezetvédelmi és vidékfejlesztés ösztönzésére irányul, a tagállamoknak pénzügyi forrásaik megfelelő kezelésére kell törekedniük oly módon, hogy az ugyanazon rendelet értelmében jogosult valamennyi kérelmező számára lehetővé tegyék a vidékfejlesztési támogatásban való részesülést.

39 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy az 1257/1999 rendelet 37. cikkének (4) bekezdése és 39. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamok a közösségi vidékfejlesztési támogatások megadását további vagy szigorúbb feltételekhez köthetik, azzal a feltétellel, hogy az ilyen feltételek összhangban vannak a hivatkozott rendeletben megállapított célkitűzésekkel és követelményekkel, és a támogatási intézkedéseket szükség esetén a későbbiekben az összhang és az összeegyeztethetőség biztosítása érdekében a tagállamoknak felül kell vizsgálni.

40 Ennélfogva az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer programozása fejlődhet, a hivatkozott rendszer kiigazítását azonban az 1257/1999 rendelet célkitűzéseinek tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

41 Az alapügyben az 1257/1999 rendelet 48. cikke (3) bekezdésének megfelelően létrehozott támogatásfelügyeleti bizottság jelentése szerint 2004-ben kétszer annyi vidékfejlesztési támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, mint amennyit a fejlesztési terv előrevetített.

42 Tekintettel a 2004-ben teljesített kérelmek számára, kiderült, hogy a környezetbarát termelés támogatásának finanszírozására szánt források nem voltak elegendők a 2005-ben, illetve 2006-ban újonnan benyújtásra került kérelmek teljesítésére.

43 Nem vitatott, hogy az észt mezőgazdasági miniszter által kialakított fejlesztési terv 12.6.2. pontja a követelményeket teljesítő valamennyi kérelemező tekintetében a hivatkozott támogatás azonos mértékű csökkentését írja elő nem elegendő költségvetési forrás esetében.

44 Mindazonáltal az ilyen csökkentés csak lehetőség, amint az továbbá a hivatkozott tervből kifejezetten kitűnik.

45 Továbbá, amint lényegében az észt kormány a tárgyalás során érvelt, ha a hivatkozott állam a vidékfejlesztési támogatás összegének - nemcsak a támogatás 2004-es kedvezményezettjei, hanem a hivatkozott támogatás iránt 2005-ben kérelmet benyújtók tekintetében is történő - arányos csökkentése mellett határozott volna, lehetetlen lett volna a többletköltségeket és az előbbiek elmaradt bevételét ellentételezni.

46 Továbbá az 1257/1999 rendelet rendelkezéseivel és célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségre és összhangra, valamint a közösségi jog általános elveinek tiszteletben tartására is figyelemmel, amelyet a tagállamok kötelesek tiszteletben tartani, ha közösségi szabályozásokat hajtanak végre (lásd ebben az értelemben a C-181/04-C-183/04. sz., Elmeka egyesített ügyekben 2006. szeptember 14-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-8167. o.] 31. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), mint például az egyenlő bánásmód elve, a bizalomvédelem elve, az arányosság elve, a nemzeti hatóságok a fejlesztési tervben szereplő intézkedéstől eltérő intézkedést is igénybe vehettek volna.

47 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a vidékfejlesztési támogatás 51. sz. módosított rendeletben előírt odaítélési rendszere az agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tevő gazdálkodók támogatására irányul, a teljes programozási időszakban nyújtott támogatás folyamatosságához hozzájárulva.

48 A költségvetési forrásoknak a 2005. évben Észtországban való elégtelenségéhez kapcsolódó összefüggéseket figyelembe véve a nemzeti jogalkotó azon döntése, hogy a vidékfejlesztési támogatásban részesülők csoportját azon gazdálkodókra szűkíti, akik már a megelőző évben agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tettek, beleillik a tagállamokat az 1257/1999 rendelet értelmében megillető mozgástérbe.

49 Továbbá, ami az egyenlő bánásmód elvét illeti, meg kell állapítani, hogy az a gazdálkodó, aki először nyújt be vidékfejlesztési támogatás iránti kérelmet, nincs ugyanabban a helyzetben, mint az a gazdálkodó, aki a már meghozott odaítélési határozat miatt köteles tiszteletben tartani bizonyos kötelezettségeket, a környezetet tiszteletben tartó gazdálkodás folytatására irányuló kötelezettségvállalása keretében, amely kötelezettségvállalás, amint az az 1257/1999 rendelet 23. és 24. cikkéből kitűnik, többet jelent a szokásos helyes gazdálkodási gyakorlat alkalmazásánál, és amely többletköltségekkel, valamint ténylegesen elmaradt bevétellel járhat, amelynek ellentételezésére az állam kötelezettséget vállal.

50 Továbbá az egyenlő bánásmód elve, amely megköveteli, hogy az összehasonlítható helyzeteket ne kezeljék eltérően, és az eltérő helyzeteket ne kezeljék ugyanúgy, amennyiben az ilyen elbánás objektíve nem igazolható, szintén nem akadályozza, hogy valamely tagállam olyan intézkedést fogadjon el, mint az 51. sz. módosított rendelet (a C-453/03., C-11/04., C-12/04. és C-194/04. sz., ABNA és társai egyesített ügyekben 2005. december 6-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10423. o.] 63. pontja).

51 Ami a bizalomvédelem elvét illeti, amelyet a tagállamoknak tiszteletben kell tartani, ha közösségi szabályozásokat hajtanak végre (lásd a jelen ítélet 46. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), emlékeztetni kell arra, hogy a közös agrárpolitika területén a gazdasági szereplők joggal nem bízhatnak az olyan helyzet fennmaradásában, amelyet az illetékes hatóságok mérlegelési jogkörük keretein belül módosíthatnak (lásd ebben az értelemben a közös piacszervezés területén a C-310/04. sz., Spanyolország kontra Tanács ügyben 2006. szeptember 7-én hozott ítélet [EBHT 2006., I-7285. o.] 81. pontját).

52 Továbbá az Otsa Talu nem várhatta jogosan, hogy az agrár-környezetvédelmi támogatási rendszer a teljes vonatkozó időszak alatt változatlan marad.

53 Végül, meg kell állapítani, hogy az arányosság elvével nem ellentétes az olyan intézkedés, mint amilyen az 51. sz. módosított rendelet. Az Észt Köztársaság ugyanis a 2005-ben megállapított elégtelen költségvetéshez kapcsolódó következmények általános értékelését követően fogadhatott el olyan intézkedést, mint amilyen az alapügyben szerepel a közösségi szabályozásban kitűzött cél - úgymint a környezetet tiszteletben tartó vidékfejlesztés - elérése érdekében, a hivatkozott cél eléréséhez szükséges mérték túllépése nélkül.

54 A fentiekre tekintettel azt kell válaszolni az előterjesztett kérdésekre, hogy az 1257/1999 rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével és 39. cikkével összefüggésben értelmezett 24. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel nem ellentétes, hogy valamely tagállam az elégtelen költségvetési források miatt kizárólag az olyan gazdálkodókra szűkíti a vidékfejlesztési támogatásra jogosultak körét, akiknek a javára már az előző pénzügyi évben döntést hoztak ilyen támogatás nyújtásáról.

A költségekről

55 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A 2004. december 22-i 2223/2004/EK tanácsi rendelettel módosított, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló, 1999. május 17-i 1257/1999/EK tanácsi rendelet 37. cikkének (4) bekezdésével és 39. cikkével összefüggésben értelmezett 24. cikke (1) bekezdésének rendelkezéseivel nem ellentétes, hogy valamely tagállam az elégtelen költségvetési források miatt kizárólag az olyan gazdálkodókra szűkíti a vidékfejlesztési támogatásra jogosultak körét, akiknek a javára már az előző pénzügyi évben döntést hoztak ilyen támogatás nyújtásáról.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: észt.