A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30228/2008/6. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróságú

Gfv.IX.30.228/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság Nevében !

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Balogh István ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Patyi Gergely ügyvéd által képviselt I.r., valamint II. r., dr. Halmos R. Péter ügyvéd által képviselt III. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Pest Megyei Bíróság előtt 11.P.28.720/2005. szám alatt indított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.518/2007/6. számú ítéletével befejezett perében, az említett jogerős ítélet ellen a III. r. alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.518/2007/6. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Pest Megyei Bíróság 11.P.28.720/2005/31. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I-II. r. alpereseknek mint együttes jogosultaknak 100.000 (Százezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati perköltséget, továbbá a III. r. alperesnek 450.000 (Négyszázötvenezer) forint másodfokú és felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Megállapítja, hogy a III. r. alperes jogosult a lerótt 2,100.000 (Kétmillió-egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetékből 1,750.000 (Egymillió-hétszázötvenezer) forint visszatérítésére és erről az elsőfokú bíróság útján az APEH illetékes Regionális Igazgatóságát értesíti.

Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

2000. március 1-jén megkötött adásvételi előszerződés szerint az I. r. alperes felperesre átruházza a 078/1. hrsz. alatti ingatlanon fennálló tulajdonjogából 500.000 Ft vételár fejében 1/6-od tulajdoni hányadot. Az előszerződés rögzítette, hogy az ingatlanon kettő, egyenként 189,6 m2 alapterületű családi ház található, melyek fennmaradására és továbbépítésére a Polgármesteri Hivatal 1999-ben engedélyt adott ki. Az egyik családi házat a felperes építette, és annak ráépítés címén tulajdonosa, és azt 1999. októbere óta kizárólagosan használja. Ehhez a felépítményhez tartozik az előszerződés tárgyát képező 1/6-od tulajdoni telekilletőség. Az előszerződés 2. pontja szerint a már korábban megfizetett előlegre és az előszerződés aláírásával egyidejűleg megfizetett vételárrészre tekintettel a felperes teljesítette vételár fizetési kötelezettségét. Az I. r. alperes vállalta a használatbavételi engedély beszerzését és a telek megosztása iránti kérelem benyújtását, és a felek abban állapodtak meg, hogy a használatbavételi engedély beszerzését, valamint a megosztást engedélyező jogerős határozat beszerzését követő 30 napon belül kötnek egymással végleges szerződést és csak annak megkötése után kerül sor a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtására.

A telek megosztása iránti eljárás lefolytatására nem került sor, a jogerős használatbavételi engedély 2002. április 19-én megszületett, végleges adásvételi szerződést a felek nem kötöttek.

2002. június 4-én a III. r. alperes - a képviseletében eljáró B. Kft. mint megbízott útján - az I. és II. r. alperesekkel jelzálog kölcsönszerződést kötött. A szerződés szerint az alperesek a részükre 2002. június 6-án folyósítandó 35 millió forint összegű kölcsön visszafizetésére a folyósítástól számított 180 napon belül egyetemlegesen kötelesek. A szerződés 6/a. pontja kimondta, hogy a szerződő felek 35 millió forint és járulékai erejéig jelzálogjogot alapítanak a 078/1. hrsz. alatt nyilvántartott ingatlanon a III. r. alperes javára.

A III. r. alperes jelzálogjogának bejegyzése 2002. június 5-i hatállyal megtörtént.

A felperes 2004. március 5-én előterjesztett keresete alapján a városi bíróság ítéletével megállapította, hogy a felperes adásvétel címén megszerezte - az adásvételi szerződéssel szemben támasztott jogszabályi követelményeknek megfelelő 2000. március 1-jei megállapodás alapján - a 078/1. hrsz. ingatlan 1/6-od tulajdoni illetőségét azzal, hogy a felperes tulajdonszerzése a III. r. alperes bejegyzett jelzálogjogát nem érinti, és megkereste a földhivatalt a felperes tulajdoni illetőségének bejegyzése iránt. Ezt az ítéletet a megyei bíróság 2005. szeptember 6-án meghozott ítéletével helybenhagyta.

A jogerős ítélet alapján a Ráckevei Földhivatal bejegyezte az ingatlan-nyilvántartásba, hogy a perbeli ingatlan egymás között 1/6-od - 5/6-od arányban a felperes, illetőleg az I. r. alperes tulajdonát képezi.

A felperes a 2005. december 8-án indult jelen perben előterjesztett végleges keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek között létrejött jelzálog kölcsönszerződés jelzálog alapításáról szóló rendelkezése a felperes tulajdonát képező 1/6-od tulajdoni hányad vonatkozásában semmis. Kérte, hogy a bíróság a III. r. alperes jelzálogjogát korlátozza a fennmaradó 5/6-od tulajdoni hányadra, míg a felperes 1/6-od tulajdoni hányada tekintetében rendelkezzen a jelzálogjog törlése iránt. A felperes szerint a perbeli ingatlan egészére vonatkozó jelzálogjog alapítás jogszabályba, nevezetesen a Ptk. 114.§ (1) bekezdésébe, és 145.§ (1) bekezdésébe ütközik, ezért a Ptk. 200.§ (2) bekezdése alapján semmis. A III. r. alperes vonatkozásában nem lehet irányadónak tekinteni az 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5.§ (3) bekezdésének a jóhiszemű szerzőre vonatkozó rendelkezését, mert a III. r. alperes az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 78.§ (1) bekezdésében írtakat megsértve, saját hibájából nem szerzett tudomást az ingatlan-nyilvántartás adataitól eltérő valós tulajdoni helyzetről.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. r. alperes azt is hangsúlyozta, hogy az előszerződés megkötésével annak a 8,500.000 Ft kölcsönnek a visszafizetését kívánták biztosítani, melyet akkori élettársa a felperestől vett fel, az ingatlanon csak az I. r. alperes folytatott építkezést, és a felperes részéről vételár fizetésére sem került sor.

Az elsőfokú bíróság 31. sorszámú ítéletével a keresetet elutasította. Az ítélet szerint a Ptk. 117.§ (3) bekezdésében írtakra tekintettel az I. r. alperes volt a jelzálog- és a kölcsönszerződés megkötésekor a perbeli ingatlan kizárólagos tulajdonosa, ugyanis a felperes tulajdonjogának bejegyzésére csak a III. r. alperes jelzálogjogának bejegyzése után került sor. A III. r. alperes kellő gondossággal és jóhiszeműen járt el a jelzálog- és a kölcsönszerződés megkötése során, a felperes tulajdonjogáról, illetőleg tulajdoni igényéről nem tudott, és a körülményekből arra nem is következtethetett.

A felperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, megállapította, hogy az alperesek között 2002. június 4-én létrejött jelzálog kölcsönszerződés részben, a felperes 1/6-od tulajdoni hányada vonatkozásában érvénytelen, és megkereste a földhivatalt a felperes tulajdoni hányadán fennálló jelzálogjog törlése iránt.