A Pécsi Ítélőtábla Pf.20007/2015/5. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 54. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 81. §, 87. §, 163. §, 206. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.007/2015/5. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Valler Zsuzsa pártfogó ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Halmos Ügyvédi Iroda (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és egyéb iránt indított perében a Pécsi Törvényszék 2014. július 1. napján kelt, 19.P.20.172/2013/21. számú ítélete ellen az alperes által 22., 23. és 24. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a per fő tárgya tekintetében helybenhagyja azzal a pontosítással, hogy a M Város Önkormányzata hetilapjának neve helyesen: ....

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség viselésére vonatkozó részében megváltoztatja akként, hogy kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 106.942 (egyszázhatezer-kilencszáznegyvenkettő) forint elsőfokon felmerült perköltséget.

Az alperes illetékviselési kötelezettségének összegét összesen 26.400 (huszonhatezer-négyszáz) forintra leszállítja.

A fennmaradó elsőfokú eljárási illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, az illetékes állami adóhatóság felhívására - az ott írt időben és módon - 48.000 (negyvennyolcezer) forint másodfokú eljárásban feljegyzett illetéket.

A felperes pártfogó ügyvédjének a másodfokú eljárásban felmerült díját az alperes köteles viselni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy M Város Önkormányzata a 2000-es évek elején pályázatot írt ki a ... Emlékmű felállítása érdekében. A felperes a Mi ... Társaság aktivistájaként sérelmezte, hogy az önkormányzat nem azt a művet támogatta, amelyet ő megvalósítani kívánt, ezért a felek között rossz viszony alakult ki 2006. évtől kezdődően.

Az alperes M Város Önkormányzatának hetilapjában, a Mi Hírekben - helyesen ...ben - egy cikket jelentetett meg 2006. augusztus 11-én "... hatása" címmel, amelyben kifejtette véleményét, a felperest név szerint megjelölve, hogy "Az egész ügyet más célra használják, mocskolódásra, rágalmazásra, békétlenség szítására, gyűlöletkeltésre. Igaz, ma már vannak bujtogatóik is, akiknek tetszik ez a zavarkeltés. Lám a békétlenség és a gyűlölet magvai újra hajtanak! A város szégyene, amit művelnek...". A felperest "küldetéstudatú, zavarodott ember"-nek, magatartását "gyalázatos ámokfutás, ocsmány tettek" kifejezésekkel minősítette. Emellett "szerencsétlen flótás"-nak és "szerencsétlen együgyű"-nek titulálta. Véleménye szerint "ő azonban igazából csak eszköz azon társadalmi, politikai szereplők kezében, akiknek nincs érdemi mondanivalója". Továbbá azt a tényt is állította a felperesről, hogy "már több száz alaptalan rágalmazó feljelentést tett a város képviselői, jegyzője, polgármestere és még ki tudja ki ellen".

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnevét és becsületét azokkal a kijelentésekkel, hogy őt "küldetéstudatú, zavarodott ember"-nek, "szerencsétlen flótás"-nak, "együgyű"-nek nevezte, állampolgári jogainak gyakorlását "gyalázatos ámokfutás"-nak és "ocsmány tett"-nek minősítette, "elvakult zsaroló"-nak, "mocskolódó"-nak, "rágalmazó"-nak, "gyűlöletkeltő"-nek bélyegezte, akinek nem is a ... Emlékmű megvalósítása a fontos, hanem a zavarkeltés, továbbá azzal az állításával, hogy "több száz alaptalan rágalmazó feljelentést tett", "eszköz mások kezében", akik bujtogatják, illetve, hogy a felperest mások sunyin, megbújva, a rombolásukhoz használják fel". Ezért kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, kötelezze elégtételadásra, valamint 1.000.000 forint vagyoni és 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére.

A Pécsi Törvényszék 11.P.21.218/2011/10. számú ítéletét a Pécsi Ítélőtábla Pf.V.20.531/2012/7. számú részítéletével fellebbezett részében megváltoztatta, és megállapította, hogy M Város Önkormányzata Heti Lapjának, a Mi Híreknek a 2006. augusztus 11-i számában megjelent "... hatása" című cikkében az alperes megsértette a felperes becsületét azokkal a kijelentéseivel, amelyek szerint a felperes "szerencsétlen flótás", illetve "szerencsétlen együgyű".

Mellőzte az alperesnek a felperes továbbiakban sértő kijelentések tételétől való eltiltását, ehelyett az alperest a további jogsértéstől tiltotta el.

Mellőzte az alperest bocsánatkérésre kötelező elsőfokú ítéleti rendelkezést, ehelyett kötelezte az alperest, hogy a fentiek szerinti becsületsértő kijelentései miatt M Város Önkormányzata Hetilapjának, a Mi Híreknek az ítélet jogerőre emelkedését követően megjelenő számában saját költségén, kommentár és változtatás nélkül a következő közlemény közzétételével adjon elégtételt a felperesnek: "A Pécsi Ítélőtábla a Pf.V.20.531/2012/7. számú részítéletével megállapította, hogy M Város Önkormányzata Hetilapjának, a Mi Híreknek a 2006. augusztus 11-i számában megjelent ... hatása című cikkében alperes megsértette felperes becsületét azokkal a kijelentéseivel, amelyek szerint felperes "szerencsétlen flótás", illetve "szerencsétlen együgyű", az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte alperest, hogy e közlemény közzétételével adjon elégtételt felperesnek."

Az ezen felüli részében - a perköltségre is kiterjedően - az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000 forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Megállapította, hogy a hatályon kívül helyezés folytán az alperes fellebbezésére tekintettel feljegyzett illeték 56.000 forint volt.

Az elsőfokú bíróságnak az 1.000.000 forint vagyoni kártérítést elutasító ítéleti rendelkezése fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedett.

A megismételt eljárásban a Pécsi Törvényszék 19.P.20.172/2013/21. számú ítéletében megállapította, hogy az alperes M Város Önkormányzata Hetilapjának, a Mi Híreknek a 2006. augusztus 11-i számában megjelent "... hatása" című cikkében megsértette a felperes jóhírnevét, annak a valótlan ténynek az állításával, hogy "már több száz alaptalan rágalmazó feljelentést tett a város képviselői, jegyzője és még ki tudja ki ellen".

Kötelezte ezért az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 300.000 forint nem vagyoni kártérítést és ennek 2006. augusztus 12. napjától a kifizetésig számított törvényes mértékű késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A perköltségről úgy rendelkezett, hogy mindkét fél a felmerült költségeit maga viseli. Kötelezte emellett az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékes állami adóhatóság felhívására 30.000 forint elsőfokú és 28.000 forint másodfokú eljárási illetéket.