A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.230/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 130. §, 132. §] Bíró: Szőke Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

*Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.230/2009/5.*, Kúria Mfv.10912/2009/4. (EH 2010.2251, BH 2011.1.23)

***********

Szombathelyi Munkaügyi Bíróság

1.M.230/2009/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Szombathelyi Munkaügyi Bíróság Pál és Kozma ügyvédi iroda dr. Kozma Anna ügyvéd ( által képviselt F.I.Kft. () felperesnek-,

általános meghatalmazás alapján eljáró dr. Tordai Ildikó ügyvéd () által képviselt O. E. () alperes ellen,-

közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A munkaügyi bíróság az alperes 3097-14/2008-1218. és a 9891-2/2008-5010. számú határozatát hatályon kívül helyezi.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000.- (Tizenötezer) forint +20 (Húsz)% Áfa ügyvédi munkadíjat mint perköltséget.

A felmerült 16.500,-(tizenhatezer-ötszáz)Ft eljárási illetékköltséget az Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S :

Az alperes Nyugat-dunántúli Munkaügyi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott 2008. április 17-én a felperesi munkáltató Sárvár, Ikervári út 42. szám alatti munkavégzési helyén.

A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a 2008. szeptember 22-én kelt 3097-14/2008-1218. számú határozatában a feltárt szabálytalanság megszüntetésére kötelezte a felperest, melynek során a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül akként kötelezte, hogy V.K.munkavállalót megillető 2006-2008. évi pótszabadságot adja ki.

E határozat indokolásában megállapította az alperes, hogy az ellenőrzés során a munkáltató V.K. munkavállaló pótszabadság kiadására vonatkozó rendelkezések betartását vizsgálta a 2006-2008. naptári évekre és megállapította, hogy erre az időszakra nem adta ki nevezett munkavállaló részére az általa igényelt, munkaviszonya alapján a gyermek után járó és őt megillető pótszabadságot, a munkavállaló írásban beterjesztett kérése ellenére.

Ezzel megsértette az Mt.132.§ (2) bekezdésében előírt rendelkezéseket.

A tényállás tisztázásakor bizonyítékként lett figyelembe véve a munkáltató képviselőjének, H.L. elismerő jegyzőkönyvi nyilatkozata, a "pótszabadság gyermek után......" elnevezésű kivonat, V.K.munkavállaló tanúmeghallgatási nyilatkozata továbbá, V.K.által bemutatott pótszabadság-igénylő lapok másolatai.

A felperes fellebbezése folytán eljáró II. fokú alperesi közigazgatási szerv a 2008. december 3-án kelt 9891-2/2008-5010. számú határozatával az I. fokú határozatot helybenhagyta.

A határozat indokolása részletezte többek között a felperes fellebbezésének a lényegét is. E szerint az I. fokú hatóság eljárása során nem tisztázta kellően a tényállást, azt a határozat indokolásában sem rögzítette megfelelően. A feltárt szabálytalanságot egyedi munkaügyi jogvita tárgyának tartja, mely a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik. Hivatkozott egy., mellékletként csatolt "A gyermek után járó pótszabadság" című cikkben foglalt álláspontra, amely a MÉ 2008. májusi számában jelent meg. E szerint sérti a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, ha az egyik szülő éppen a gyermek gondozása érdekében az Mt. 138.§ (5) bekezdése alapján fizetés nélküli szabadságot vesz ki, és a gyermekek után járó pótszabadságot mint a gyermekek nevelésében nagyobb szerepet vállaló fél az egyébként dolgozó szülő igényli.

A felperes fellebbezésében sérelmezte, hogy a határozat alapjául szolgáló bizonyítékok nem helytállóak, azok eredete bizonytalan.

Tekintettel arra, hogy a munkavállaló nem bizonyította, hogy a házastársa a GYES igénybevétele mellett munkát végez, a munkáltató véleménye szerint a pótszabadságra nem jogosult.

A lefolytatott eljárás során a II. fokú határozat indokolásában írtak szerint megállapítható volt, hogy az érintett munkavállaló nem kapta meg a két gyermeke után járó összesen 12 nap pótszabadságot.

A II. fokú hatóság álláspontja szerint az eljáró felügyelő mind a helyszínen, mind a Felügyelőség hivatalos helyiségében teljes mértékben eleget tett a Ket. 50.§-ában foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségének, a határozat meghozatala során minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékelt, döntését valósághű tényállásra alapította.

Az Mt. 132.§ (2) bekezdésével összefüggésben pedig utalt arra, hogy a törvény kommentárja kiegészíti mindezt azzal, hogy a Munka Törvénykönyve a szülők döntésére bízza, melyikük kapja a pótszabadságot. Kifejti továbbá, hogy a munkáltatónak célszerű a szülőket nyilatkoztatni, hogy elkerüljék a kettős kifizetést, a pótszabadság jogtalan igénybevételét.

Mindebből következik, hogy a fellebbező álláspontja, mely szerint a munkáltató jogosult felülbírálni a szülők döntését, illetve bizonyításra kötelezheti a munkavállalót, téves. Az Mt. 4.§-a által előírt rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét nem sérti az a tény, hogy a munkavállaló házastársa fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, különös tekintettel arra, hogy a GYES-en lévő házastárs bármikor jogosult Alkalmi Munkavállalói könyvvel munkát vállalni a munkáltató tudomása és hozzájárulása nélkül. Függetlenül azonban attól, hogy ezen lehetőséget az érintett igénybe veszi, vagy sem, a munkáltató a szülők döntését köteles elfogadni. A Kommentár mint a nem rendeltetésszerű magatartásként a kettős igénylést illetve igénybevételt említi, mely valóban sérti a munkáltató jogos érdekeit.

A munkáltató által becsatolt fent említett folyóirat-cikket és az abban szereplő állásfoglalást az alperes nem fogadta el. A vélemény, melyet a munkáltató mint jogforrást fogadott el és alkalmazott, teljes mértékben leszűkítően, a törvényalkotó kommentárban kifejtett céljától eltérően értelmezi az Mt. idézett rendelkezéseit. Az adott ügyre irányadó jogszabályok tartalmát a jogszabály-értelmezés általános alapelveinek megfelelően a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kell értelmezni, figyelembe véve a törvényalkotó célját, a jogszabály jogrendszerben elfoglalt helyét és a formális logika szabályait. A jogirodalom értelmezés kötelező erővel nem bír.

Mindezek alapján tehát megalapozottnak látta, hogy V.K. munkavállaló jogosult a 2 gyermek után 2006-2008 időszakra vonatkozó összesen 12 nap pótszabadság igénybevételére.

- . -