A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20654/2018/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. §] Bírók: Darákné dr. Nagy Szilvia, Lukács Zsuzsanna, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.654/2018/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a ... Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe, ügyintéző: felperesi képviselő neve ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2018. március 22. napján kelt 27.P.20.619/2017/9. számú ítéletével szemben a felperes által 10. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint másodfokú perköltséget és az államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperessel szemben az alperes ... számon nyomozást folytat. A nyomozás határidejét a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 2018. március 15. napjáig meghosszabbította, a nyomozás az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjában folyamatban volt.

Felperesi képviselő neve ügyvéd a saját nevében fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte a jelen per alperese és Sz. É. kötelezettekkel szemben R. L. közjegyző előtt. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben azt közölte, hogy az alperes az abban megjelölt összeggel azért tartozik, mert 2016. október 19. napjára megidézte, ő az idézésre megjelent, de a kihallgatás az alperes és kötelezett-társa hibájából elmaradt, ezzel felesleges költségeket okoztak, amelyeket kártérítésként érvényesít az aznap elmaradt haszonként kieső keresményével együtt. A fizetési meghagyással szemben jelen per alperese ellentmondást terjesztett elő. Ebben indokolásul előadta, hogy felperesi képviselő neve és felperes neve ellen ... számú eljárást folytatnak, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja miatt. Az eljárás során rendelkezésre álló bizonyítékok alapján felperesi képviselő neve gyanúsítottként került idézésre, a gyanúsított pedig nem tarthat igényt költségtérítésre.

A felperes módosított keresetében annak a megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § b), d) és e) pontja, 2:45. § és 2:46. §-a alapján, hogy az alperes megsértette a felperes magánélet, magántitok és személyes adatok védelméhez, valamint becsület és jóhírnév tiszteletben tartásához fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az eljáró közjegyzőhöz címzett, 2016. november 30-án keltezett és ténylegesen 2016. december 2. napján postára adott, majd 2017. január 4-én a jogi képviselő útján elektronikusan megküldött beadványában titoktartási kötelezettségét megsértette, és a felperes bűnügyi személyes adatát illetéktelen személlyel, a közjegyzővel közölte. Kérte az alperes további jogsértéstől való eltiltását, valamint hogy a bíróság kötelezze az alperest 200.000 forint sérelemdíj és annak 2016. december 6. napjától a kifizetésig számított törvényes kamata megfizetésére.

Előadta, hogy az alperest az Rtv. 21. §-a alapján titoktartási kötelezettség terheli a felperes eljárás során tudomására jutott magántitka és személyes adatai vonatkozásában. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74/B. § (5) bekezdése alapján a büntetőeljárásról felvilágosítás csak annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetve annak eredményéhez jogi érdeke fűződik és annak is csak az ügyész engedélyével. A fizetési meghagyásos eljárásban a jelen per felperese félként nem vett részt, ennek ellenére az ő neve is továbbításra került a közjegyző részére. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) alapján a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben nem vizsgálja, így a kötelezett az ellentmondásában egyáltalán nem lett volna köteles semmilyen tényelőadást tenni, a jogai védelme érdekében elegendő lett volna pusztán a követelés vitatása. A felperes kiemelte, hogy jogszerűen közölt megalapozott gyanú az ellentmondás benyújtásának időpontjában a felperessel szemben nem állt fenn a büntetőeljárásban. Egyrészt a felperes a gyanúsítással szemben panasszal élt, amelyet ekkor az ügyészség még nem bírált el, másrészt pedig egyértelmű, hogy a gyanúsítás teljes mértékben alaptalan volt. Olyan körülmények állnak fenn, amelyek bűncselekmény elkövetését kizárják, ráadásul a panasznak történő helytadás esetén a felperes gyanúsítotti státusza visszamenőleg is megszűnne. Mindezek igazolására kérte az elsőfokú bíróságtól a büntetőeljárás iratainak beszerzését.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a jogsérelem vélelmezett tárgya, azaz a keresetben megjelölt adat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 4. pontjában meghatározott bűnügyi személyes adat, nem pedig magántitok, mivel a magántitok a csak kevesek által ismert személyi, családi, vagyoni vonatkozású adat, amelynek zárt körből való kikerülése sérti az adott személy érdekét. Az alperes jogszerűen kezelte a felperes bűnügyi adatait, amikor a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban közölte, ahol az alperes nem közhatalmi feladatot ellátó szervként, hanem ellenérdekű félként vett részt. A közjegyző a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (Kjőtv.) 1. §-a szerint része az állam igazságszolgáltató hatalmának és hatóságnak számít. Az alperes az Fmhtv.-ben biztosított jogait gyakorolta az ellentmondással, amelyet a közjegyzőnek eljuttatott. Miután az ellentmondását arra alapította, hogy adott jogosult, felperesi képviselő neve gyanúsítotti pozíciója miatt nem jogosult költségtérítést kérni, ezért az ellentmondásában az ezzel kapcsolatos releváns tényeket kellett közölnie és ezt is tette, amikor megjelölte az adott büntetőeljárás számát és tárgyát, amelyben a vitatott eljárási cselekmény történt. A közjegyzőt is titoktartás terheli a tevékenysége során tudomására jutott adatok vonatkozásában, így a felperest a vele történő adatközléssel semmilyen joghátrány nem érte. Az ellentmondásában valótlan tényt nem állított. Ezenfelül kiemelte, hogy csak olyan személy jóhírnevét lehet megsérteni, aki pontosan azonosítható, márpedig az ellentmondásban közölt adatok alapján a felperes nem azonosítható. Csak a nevét közölték, további azonosításra alkalmas adatait nem, az országban pedig több száz ember él ezen név alatt. Kiemelte, hogy a büntetőeljárás megalapozottsága, illetve az egyes nyomozati cselekmények, intézkedések jogszerűségének értékelése kizárólag a büntetőeljárás rendes és rendkívüli jogorvoslati rendszerére tartozik, a személyiségi jogi per nem szolgálhat rendkívüli jogorvoslatként a sérelmezett rendőrségi, ügyészségi intézkedések vonatkozásában (BDT.2008.1776., BDT.2006.1408.). Hivatkozott arra, hogy a felperes semmilyen joghátrányt nem tudott megjelölni, amely őt az ellentmondásban foglaltak folytán érte, így egyrészt személyiségi jogai sem sérültek, másrészt pedig a sérelemdíj iránti igénye is teljes mértékben megalapozatlan.