A Fővárosi Törvényszék Bf.5179/2015/3. számú határozata garázdaság bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 269. §, 269/A. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 332. §, 334. §, 339. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 2. §, 6. §, 258. §, 351. §, 352. §, 361. §, 371. §] Bírók: Bíró Emese, Csekéné dr. Szegedi Mónika, Patassy Bence

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

20.Bf.II.5179/2015/3.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2015. évi október hó 1. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A garázdaság bűntette miatt I.rendű vádlott neve és társai ellen indult büntetőügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Kerületi Bíróság 2014. évi szeptember hó 17. napján kihirdetett 6.B.II.1338/2013/18. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az I.r. vádlott anyja vezetékneve helyesen ....

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében I.rendű vádlott neve I.r. vádlottat, II.rendű vádlott neve II.r. vádlottat és III.rendű vádlott neve III.r. vádlottat az ellenük a 2012. évi C. törvény (Btk.) 339.§ (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés a) és e) pontja szerint minősülő - a II.r. és III.r. vádlott esetében bűnsegédként elkövetett - garázdaság vétsége miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette, és megállapította, hogy az eljárás során felmerült 2.375,- forint bűnügyi költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlottak terhére, a vád szerinti bűncselekményben való bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása végett.

A Központi Nyomozó Főügyészség a fellebbezés írásbeli indokolásában kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Kúria Bfv.I.778/2014/4. számú határozatát, mivel annak megállapításait a szövegkörnyezetből kiragadva idézte, így téves következtetést vont le az irányadó bírói gyakorlatra vonatkozóan. Álláspontja szerint a hivatkozott határozat az Európai Unió zászlójának elégetése esetében állapította meg a garázdaság bűncselekmény hiányát utalva arra, hogy az uniós zászló sem nemzeti, sem vallási jelképnek nem tekintendő, ellentétben a jelen büntetőügyben meggyújtott külföld1i zászlóval. Véleménye szerint a nemzeti zászló felgyújtása az adott jelkép elleni oly mértékű támadás, amely a közösséghez tartozó személyekben a közösséghez való tartozás érzését sérti és e feltűnést keltő, öntörvényű, jogsértő magatartás a közösségi együttélés szabályainak nyílt semmibevételét jelenti, és mint ilyen kihívóan közösségellenes.

A vádhatóság szerint külföld1 zászlajának meggyújtása egy nemzeti jelkép elleni támadás, amely sérti mások nemzeti meggyőződését, vagyis túllépi a politikai véleménynyilvánítás szabadságának határát, ezért indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a vádlottak bűnösségének megállapítását a Btk. 339.§ (1) bekezdésbe ütköző és a (2) bekezdés a) és e) pontja szerint minősülő nyilvános rendezvényen, csoportosan elkövetett garázdaság bűntettében, amely bűncselekményt az I.r. vádlott tettesként, míg a II.r. és III.r. vádlott bűnsegédként követett el. Mindezekre tekintettel azt is indítványozta, hogy a másodfokú bíróság mellőzze a tényállásból "A vádlottak cselekménye bűncselekményt nem valósított meg." megállapítást.

Indítványozta továbbá, hogy a másodfokú bíróság az I.r. és a III.r. vádlottat végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje, melynek végrehajtási fokozatát börtönben határozza meg. A II.r. vádlott esetében börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabását és a közügyek gyakorlásától eltiltását, valamint a vele szemben korábban kiszabott 6 hónap börtönbüntetés végrehajtásának elrendelését is indítványozta.

A Fővárosi Főügyészség ... számú átiratában fenntartotta az ügyészi fellebbezést. Érvelése szerint a jelen büntetőügyben vizsgált esemény körülményeiben, környezetében és tárgyában is eltér a Kúria hivatkozott határozatában értékelt eseménytől, így az abban levont következtetések nem vehetők figyelembe maradéktalanul jelen ügyben. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság ítéletében a garázdaság bűncselekmény mellett a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény tényállási elemei, elkövetési tárgyai és ezek értékelése keveredik, így utalt arra, hogy a garázdaság esetében értékelendő kihívó közösségellenesség tágabb körű és eltérő irányú értelmezést igényel, mint a nemzeti jelkép megsértése körében egyértelműen meghatározott, pontosan rögzített hazai, nemzeti jelképek, mint elkövetési tárgyak.

A Fővárosi Főügyészség nem vitatta, hogy a vádlottak zászlóégető magatartása a politikai véleménynyilvánítással összefüggésben állt, azonban meglátása szerint arra már a politikai véleményt ténylegesen kinyilvánító beszéd után került sor. Utalt arra is, hogy a garázdaság tárgyai lehetnek nemzeti jelképek, mivel az ellenük intézett támadások közösségellenesnek tekintendők, továbbá kérte figyelembe venni, hogy a garázdaság esetében a megbotránkozás vagy riadalom tényleges bekövetkezése nem tényállási elem, elegendő csupán annak reális esélye, amely álláspontja szerint az elkövetés helye és módja miatt megállapítható.

Mindezekre tekintettel a Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából mellőze az "külföld1 politikája, a kettős mérce és a ... elleni tiltakozásául politikai véleményének szimbolikus kifejezéseként (...)." mondatrészt, valamint "A vádlottak cselekménye bűncselekményt nem valósított meg." mondatot. Végezetül az ítéleti tényállást kérte kiegészíteni azzal, hogy "A vádlottak cselekményéről annak nyilvánossága, és a médiatudósítások folytán nagyszámú olyan személy szerezhetett tudomást, akikben ez megbotránkozást, illetve riadalmat kelthetett.".

A vádlottak bűnösségének megállapítása és a büntetés kiszabása körében a Fővárosi Főügyészség átirata megismételte a Központi Nyomozó Ügyészség fellebbezésének indokolásában leírtakat.

Az ügyészség képviselője a nyilvános ülésen előadta, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyesen állapította meg a tényállást, az kizárólag a főügyészségi átiratban írtak szerint szorul kiegészítésre. Továbbra is fenntartotta azt az álláspontot, hogy az elsőfokú bíróság téves jogkövetkeztetést vont le, amikor bűncselekmény hiányában felmentette a vádlottakat az ellenük emelt vád alól, mivel ítéletében egyrészt a Kúria döntését hibásan alkalmazta, másrészt a garázdaság és a nemzeti jelkép megsértése bűncselekmények tényállási elemeit egymással keveredve értelmezte. Az ügyészség képviselője egyebekben fenntartotta és megismételte a fellebbezésben és az átiratban kifejtetteket.

Az I.r. vádlott védője a nyilvános ülésen nem értett egyet a vádhatóság álláspontjával, mert véleménye szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozott, semmiféle ellentmondást nem tartalmaz, és meglátása szerint abban nem keverednek különböző bűncselekmények tényállási elemei. Kiemelte, hogy védence cselekedete a politikai véleménynyilvánítás keretein belül maradt, mivel a helyszínen elhangzott beszédben el is mondta, hogy a zászló elégetését külföld1 politikájával szembeni ellenérzésének kinyilvánítása végett hajtotta végre és nem a ..., valamint az adott ország lakosaival szemben.