A Kúria választási ügyben hozott Knk.I.37.723/2016/3. számú határozata

A választási eljárásokban megjelenő, a közügyek vitatásának körén belül maradó vélemények minősítése kapcsán a Kúriának nincsenek törvényből származó eszközei. [Ve. 2. § (1) bek. e) pont]

A Kúria végzése

Az ügy száma: Knk.I.37.723/2016/3.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró

A kérelmező:

Képviselője: dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (dr. Czeglédy Csaba ügyvéd)

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

Az eljárás tárgya: népszavazási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 53/2016. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria

- a Nemzeti Választási Bizottság 53/2016. számú határozatát helybenhagyja,

- kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezett Magyarország Kormányának kezdeményezésére a 14/2016. számú határozatával hitelesítette az "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" országos népszavazási kérdést. A 2016. október 2. napjára kitűzött népszavazás esetében a kampányidőszak 2016. augusztus 13-tól október 2-án 19:00 óráig tart.

[2] A kérelmezőnek a Kormány kampányidőszakot megelőzően folytatott tevékenységre vonatkozó kifogását a kérelmezett 50/2016. számú határozatát érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria a Knk.II.37.710/2016/2. számú végzésével ezen határozatot azzal az indoklással hagyta helyben, hogy a kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenység nem tartozik a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó-, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) hatálya alá, arra a Ve. kampányra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak, a választási bizottságoknak az ilyen tevékenység választási szabályoknak való megfelelése vizsgálatára nincs hatásköre.

[3] Kérelmező 2016. augusztus 15-én újabb beadványában a Kormány "Tudta...?" kezdetű kampánytevékenységének egyik konkrét elemét, a "Tudta? Brüsszel egy városnyi illegális bevándorlót akar Magyarországra telepíteni." szövegű plakátokat és hirdetéseket kifogásolta.

[4] Álláspontja szerint a kampányban a Kormány nem vehetne részt, ha igen, akkor legfeljebb semleges pozíciót foglalhatna el. A későbbiekben azzal érvelt, hogy mivel a Kormány nemcsak szervezője, hanem kezdeményezője is a népszavazásnak, a kérelmezettnek még inkább őrködnie kellene a Kormány esetében a választási alapelvek megtartása felett.

[5] A kifogásolt kampány-tartalom kapcsán előadta, a Kormány a betelepítésről valótlanságokat állít, illetve nem egyértelmű megállapításokat tesz, lényeges fogalmakat mos össze manipulatív szándékkal. A Kormány a jogait nem a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint, nem jóhiszeműen és nem rendeltetésszerűen gyakorolja. A hónapok óta tartó folyamatos kampánytevékenység kapcsán a Ve. 209. § (2) bekezdésére utalt azzal, hogy a kifogást a sérelmezett tevékenység teljes időtartama alatt benyújthatja. A tartalom tekintetében hivatkozott az Európai Unió egyes szerveinek döntéseire, a várossá nyilváníthatóságra nézve a 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet szabályaira, a köznyelvi értelmezésre.

[6] A kérelmezett a kifogást az 53/2016. számú határozatával elutasította.

[7] A kérelmező érintettségére és a kérelem benyújtásának/jogsértés fennállásának időpontjára nem tett megállapítást. A Ve. 209. § (2) bekezdése kapcsán - kitérve a Ve. 140. § és 141. §-okra - arra utalt, hogy az erre történő kérelmezői hivatkozást az 50/2016. számú határozatában már elbírálta, amikor is a folyamatos cselekmény megítélésére vonatkozó kérelmezői álláspontot nem találta megalapozottnak.

[8] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésére és az Nsztv. 5. §-ára tekintettel megállapította, hogy a Kormány, mint az országos népszavazás kezdeményezője, annak meghatározó szereplője, így nem lehet pusztán szemlélő vagy semleges résztvevő. Ezzel ellentétes álláspont indokolatlanul nagy különbséget tenne a választópolgári kezdeményezés szervezője és a Kormány között, valamint hátrányosan érintené a választópolgárok tájékozódáshoz való jogát. A Kormányt, mint az országos népszavazásra javasolt kérdés szervezőjét az Nsztv. 69. §-a alapján megilleti az országos népszavazás kampányidőszakában a politikai reklám, mint a Ve. 140. § szerinti kampányeszköz használatának joga. A kifogásolt reklám éppen annak eszköze, hogy a Kormány azon keresztül kifejtse politikai véleményét, a választópolgári akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére törekedjék vele.

[9] A kifogásolt tartalom kapcsán a kérelmezett az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozatra, 31/2014. (X. 9.) AB határozatra, 5/2015. (II. 25.) AB határozatra és 9/2015. (IV. 23.) AB határozatra hivatkozott. Rögzítette, hogy a népszavazási eljárásban a népszavazási kezdeményezés szervezője ugyanazért küzd és verseng, mint a választási eljárásban a jelölt, azaz a választópolgárok meggyőzéséért, akaratuk befolyásolásért, az irányába megnyilvánuló meggyőződésének kialakításáért, támogatásáért.

[10] Ezért a választási kampány idején a jelöltek egymás közötti kontextusában értelmezett véleménynyilvánítási szabadságára, illetve annak korlátaira vonatkozó érveléseket az országos népszavazási kampány idején a szervező tekintetében is irányadónak tekintette. Megállapította, hogy a népszavazási kampány alkalmával közzétett plakátok és azok közlései egyértelműen a véleménynyilvánítás szabadságának védelmét élvező, a közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartoznak. A kifogásolt közlés a Kormánynak az általa kezdeményezett és 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás tárgyával összefüggő politikai véleményét tartalmazza. Egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásolt közlés tárgya közüggyel, a közelgő népszavazás tárgyával kapcsolatos, így az a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik.

[11] A kérelmezett ugyanakkor azt is rögzítette, a Kormány a közzétett plakátokkal közvetlenül a választópolgárokat szólítja meg, hogy azok tartalmával informálja őket, hogy a döntésüket elősegítse. Az országos népszavazással összefüggésben elemezte a "városnyi", az "illegális", a "menekült/migráns" kifejezéseket, azzal a következtetéssel, hogy a népszavazási kampány szereplői a népszavazás tárgykörét érintően legitim módon felmerülő több értelmezési és definíciós lehetőség közül jogosultak kommunikációjukban a saját álláspontjukat és véleményüket tükröző kifejezést választani és használni.

[12] Az értékítélet és a tényállítás közötti különbségtétel alkotmányossági relevanciája kapcsán 7/2014. (III. 7.) AB határozatból kiemelte, hogy "[a] véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne." [36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230.].