321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a területszervezési eljárásról

A Kormány Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. belterület: a település közigazgatási területének - jellemzően a település történetileg kialakult, összefüggő, beépített, vagy beépítésre szánt területeket tartalmazó - a helyi építési szabályzatban kijelölt része;

2. egybeépült települések: egy település belterületének a vele szomszédos település belterületével építészeti, infrastrukturális egybeépültség alapján homogén lakóterületi egységet, belterületet képező településkapcsolat;

3. elkülönült településrész: a település más lakott településrészeivel - a lakott területek földrajzi (domborzati), térbeni, építészeti elkülönültsége alapján - egybe nem tartozó lakott településrész;

4. falugyűlés: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 98. § (3) bekezdése szerinti falugyűlés, város esetében az érintett településrész lakossági fóruma;

5.[1] kormányhivatal: a település fekvése szerint illetékes fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal;

6. külterület: a település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, vízgazdálkodási, vagy különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló, vagy művelés alatt nem álló természetközeli része;

7. lakosságszám: az Mötv. 146. § (3) bekezdése szerint a költségvetési törvényben meghatározott lakosságszám;

8. lakott területrész: a képviselő-testületek eltérő megállapodása hiányában a fogadó település bel- vagy külterületéhez kapcsolódó és azzal összefüggő természetes vagy jelentős műszaki létesítmény mesterséges határvonala által lehatárolt bel- vagy külterület, amelyen az érintett választópolgárok életvitelszerűen lakóhellyel rendelkeznek;

9. miniszter: a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter;

10. polgármester: a polgármester és a főpolgármester;

11. területrész átadása: egymással határos területrész átadása, átvétele, cseréje települési önkormányzatok között.

2. Közös szabályok

2. § Az Országgyűlés, valamint a köztársasági elnök (a továbbiakban együtt: döntéshozó) döntési hatáskörébe tartozó területszervezési ügyben a területszervezési kezdeményezést (a továbbiakban: kezdeményezés) a polgármester a kormányhivatal útján terjesztheti fel a miniszterhez. A kezdeményezés január 31-ig nyújtható be a kormányhivatalhoz.

3. § (1) Amennyiben a kezdeményezés új hivatalos földrajzi nevet tartalmaz, a javasolt névről ki kell kérni a Földrajzinév-bizottság véleményét.

(2)[2] A közigazgatási területet érintő kezdeményezéshez be kell szerezni az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) által a közigazgatási területről szolgáltatott harminc napnál nem régebbi hiteles térképmásolatot, a földkönyvi adatok alapján készített területi összesítőt, továbbá a határvonal-leírást.

(3) Új község alakítása esetén a 8. § (3) bekezdésében meghatározott falugyűlés megtartása előtt az előkészítő bizottság, egyéb esetben a polgármester gondoskodik az (1) és (2) bekezdésben meghatározott dokumentumok beszerzéséről.

4. § (1) Amennyiben a kezdeményezéssel érintett településen helyi nemzetiségi önkormányzat működik, a polgármester - legalább harminc napos határidő tűzésével - a kezdeményezésről kikéri a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

(2) A polgármester a véleményről tájékoztatja a képviselő-testületet és a lakosságot.

5. § A kezdeményezés előkészítéséhez - az érintett kérésére - a kormányhivatal szakmai tanácsadással segítséget ad, más szerv szakmai segítséget adhat.

6. § (1) A kezdeményezéshez csatolni kell:

a) az érintett képviselő-testület döntését (állásfoglalását, megállapodását);

b) a kezdeményezés feltételeinek teljesítéséről szóló igazolásokat;

c) a várossá nyilvánítási kezdeményezés kivételével a helyi választási bizottságnak a helyi népszavazás eredményét megállapító határozatát;

d) jogszabály által előírt egyéb véleményt, állásfoglalást és

e) a kezdeményezés indokait, a kezdeményezés anyagi és eljárási szabályainak megtartását alátámasztó egyéb dokumentumokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kezdeményezéshez csatolni kell:

a) a 3. § (1) bekezdése szerint a földrajzi névvel kapcsolatos véleményt;

b) a 3. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási terület változására vonatkozó adatokat és

c) a 4. § (1) bekezdése szerint a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

(3) Ha a kezdeményezés miniszterhez történő felterjesztése és a döntéshozóhoz való benyújtás között - az Mötv. 96. § (1) bekezdésére figyelemmel - több mint egy év eltelt, a kezdeményező a kezdeményezés indokait és az azokat alátámasztó adatokat felülvizsgálja, szükség szerint kiegészíti és annak eredményéről a 2. § szerinti határidőig a kormányhivatal útján a minisztert tájékoztatja.

(4) A kormányhivatal megvizsgálja a kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás jogszerűségét, értékeli a kezdeményezés jogszabályi feltételeknek való megfelelését, szükség esetén hiánypótlást rendel el. A kormányhivatal a kezdeményezést, annak mellékleteit, a kezdeményezésre vonatkozó véleményét a hiánypótlás elmaradása esetén a jogszabályi feltételeknek való megfelelés hiányának feltüntetésével február 15-ig küldi meg a miniszternek.

(5) A miniszter a kezdeményezés kiegészítésére hívja fel az érintettet, amennyiben a felterjesztés hiányos, és a hiánypótlás határidőben még előterjeszthető.

3. Önálló község alakítása és településegyesítés megszüntetése

7. § (1) Lakott településrész új községgé alakítását, vagy a településegyesítés megszüntetését (a továbbiakban együtt: községgé nyilvánítás) előkészítő bizottság a választópolgárok számára a kezdeményezésről írásos tájékoztatót készít, mely tartalmazza:

a) az Mötv. 98. § (4) bekezdésében meghatározott javaslatot;

b) az új község területére, határvonalára, elnevezésére, az önkormányzati vagyon, valamint önkormányzati követelések és tartozások megosztására, a megalakuló önkormányzat költségvetésének főbb mutatószámaira, a községgé nyilvánítással összefüggő költségek viselésére vonatkozó előkészítő bizottsági javaslatot;

c) a kezdeményezéssel kapcsolatos mindazon további adatokat, információkat, melyekről az érintett lakosság tájékoztatását a bizottság szükségesnek tartja és

d) a kezdeményezés indokait, különösen az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatását, előnyeit és hátrányait.

(2)[3] Az előkészítő bizottság az Mötv. 98. § (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését az elkülönült településrész lakosságszámának növekedése, valamint az infrastrukturális ellátottság vonatkozásában a Központi Statisztikai Hivatal érintett főosztálya (a továbbiakban: KSH), míg a községi önkormányzati feladatoknak az országos átlagot meg nem haladó költségráfordítással történő ellátását a Magyar Államkincstár területi szerve által kiállított igazolással tanúsítja.

8. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót az előkészítő bizottság a helyi népszavazást megelőzően ismerteti a választópolgárokkal és a kezdeményezésről kéri a képviselő-testület állásfoglalását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti lakossági tájékoztatást követő harminc napon belül az előkészítő bizottság kezdeményezi a helyi népszavazással kapcsolatos aláírásgyűjtő ív hitelesítését. A helyi népszavazásra feltett kérdésben meg kell jelölni a községgé nyilvánítás határozott szándékát és annak - önálló község alakításával, településegyesítéssel vagy településegyesítés megszüntetésével történő - módját.

(3) A helyi népszavazás előkészítése során a képviselő-testület által szervezett falugyűlésen a polgármester ismerteti a 7. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatót, a kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi állásfoglalást és a 4. § (1) bekezdése szerinti esetekben a helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét.

9. § Az érvényes és eredményes helyi népszavazást követő harminc napon belül a képviselő-testület határozatba foglalja a kezdeményezéssel kapcsolatos álláspontját, annak indokait, melyet a kezdeményezéshez csatolni kell.

4. Települések egyesítése

10. § Községek egyesítése esetén a döntését későbbi időpontban meghozó képviselő-testület polgármestere, illetve város és község egyesítésekor a város polgármestere terjeszti fel a kezdeményezést. Az előkészítő iratban be kell mutatni a belterületek egybeépültségét, az Mötv. 100. § (1) bekezdése szerint az új település nevére tett javaslatot, ismerteti a településegyesítés érveit, indokait, az egyesítésnek az érintett lakosságra és a természeti környezetre gyakorolt hatásait, előnyeit, esetleges hátrányait.

5. Területrész átadása

11. § (1) Területrész átadását előkészítő bizottság javaslatot készít az átadásra kerülő területrész területére, az új közigazgatási határvonalra, a vagyon megosztására, a költségek viselésére. A javaslat a területrész szempontjából bemutatja a lakott területrész átadásának részletes körülményeit, különösen: előnyeit, esetleges hátrányait, feltételeit, költségeit, közigazgatási, intézményi és egyéb lakossági szolgáltatások igénybevételének lehetőségeit, az infrastrukturális fejlettség szintjét és a közműellátottságot, valamint az önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó jogokat és terheket.

(2) Lakott területrész átadása esetén a képviselő-testületek előzetes megállapodásáról, az előkészítő bizottság javaslatáról és a lakott területrész átadásának részletes feltételeiről a lakosságot a helyi népszavazás előtt tájékoztatni kell.

(3) A lakott területrészt átadó önkormányzat képviselő-testülete a helyi népszavazást a képviselő-testületek előzetes megállapodásának megkötését követő hatvan napon belül köteles elrendelni.

(4) Lakott területrész átadása az önkormányzati általános választás napjával történhet.

(5) A területrészt átvevő település önkormányzatának polgármestere az aláírást, illetve döntés kézhezvételét követő öt napon belül küldi meg

a)[4] az átadás részletes feltételeit tartalmazó megállapodást, vagy az Mötv. 102. § (4) bekezdése szerinti jogerős bírói döntést az ingatlanügyi hatósági bejegyzés és

b)[5] az a) pontban meghatározott iratokat és a területrész átadásának ingatlan-nyilvántartási jogerős bejegyzését a miniszternek és a KSH-nak tájékoztatás

céljából.

(6) Területrész átadása esetén a 2. §, a 3. § (1) bekezdése és a 6. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

6. Település vármegyék közötti átcsatolása[6]

12. § (1) Településnek a területével határos másik vármegyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezésben részletezni kell az átcsatolás indokait, és azt, hogy az átcsatolás a település fejlődésére, a lakosság számára milyen előnyökkel jár. A képviselő-testület a kezdeményezésben foglaltakról írásos tájékoztatást készít a választópolgárok számára. A kezdeményezésben különösen az alábbi területeken várható előnyöket indokolt bemutatni:[7]

a) közigazgatási és igazságügyi szolgáltatások;

b) alapellátást meghaladó közszolgáltatások;

c) munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatás és

d)[8] a fogadó vármegye területfejlesztési célkitűzéseihez való kapcsolódás lehetséges területei.

(2)[9] A kezdeményezésről az érintett vármegyei önkormányzatok közgyűlései - a települési képviselő-testület kezdeményezésének megérkezését követő ülésükön, legkésőbb hatvan napon belül - állást foglalnak.

(3)[10] Az új vármegyehatárt a 3. § (2) bekezdése szerinti közigazgatási terület változására vonatkozó adatok alapján kell meghatározni.

7. Várossá nyilvánítás

13. § (1) A községi önkormányzat képviselő-testülete a várossá nyilvánítás kezdeményezésekor részletes értékelésben mutatja be a község fejlettségét, térségi szerepét.

(2) A község fejlettségét, térségi szerepét különösen a következők szerint kell értékelni:

a) a község helye a térség településhálózatában, fejlődésének fő jellemzői, történeti, társadalmi értékei, hagyományai;

b) a község népességének alakulása, demográfiai, társadalmi szerkezetének jellemzői;

c) a község gazdasági fejlettsége, szerkezete, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi, szolgáltató funkciók, ezek térségi kihatása, az üdülés, az idegenforgalom és a vendéglátás jellemzői;

d) a gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság a községben, a térségi ingázás, a képzettség jellemzői;

e) a község infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége: az ivóvíz-ellátottság, a szennyvízelvezetés (-tisztítás, -kezelés és -elhelyezés), a rendszeres hulladékgyűjtés (-elhelyezés), a fűtés módja, a hírközlés;

f) a közlekedés jellemzői: a község kapcsolódása az országos közlekedési hálózatokhoz (közúti, vasúti), a község elérhetőségi viszonyai, a településen belüli (közösségi) közlekedés, az úthálózat kiépítettsége, a szilárdburkolatú utak aránya, a kerékpárutak kiépítettsége;

g)[11] a község településszerkezete, épített környezete (településközpont, lakásállomány jellemzői), az általa elfogadott és a vármegyei fejlesztési és rendezési tervek alapján betöltött helye, szerepe;

h) a község intézményei, főként a térséget is ellátók jellemzői, elsősorban az oktatás, a kultúra, a tudomány, a kutatás, az innováció, az egészségügyi és szociális ellátás, egyéb intézmények, valamint az igazgatási és rendészeti szervek területén;

i) a község szellemi, kulturális, sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szerveződések tevékenysége, mindezek kihatása a térségre és

j) az önkormányzati vagyon és a gazdálkodás bemutatása, az önkormányzat társulásos kapcsolatai, térségi szervező munkája.

14. § A kezdeményezés felterjesztésekor a képviselő-testület a kezdeményezésében bemutatja, hogy

a) a település várossá nyilvánítása esetén képes ellátni a városi önkormányzatok és szerveik részére jogszabályban előírt kötelezettségeket és

b) képes biztosítani az a) pontban meghatározottak szervezeti és személyi feltételeit.

14/A. §[12] (1) A kezdeményezések értékelése során térségi szerepet betöltőnek kell tekinteni azt a községet, amely esetén a községben dolgozók legalább 20%-a más településről jár be dolgozni.

(2) A kezdeményezések értékelése során az átlagos városi fejlettségi szintet elérőnek kell tekinteni különösen azt a községet, amely

a) lakosságszáma a KSH által a kezdeményezés elbírálásának évében nyilvántartott legfrissebb hivatalos adat szerint meghaladja a 10 000 főt és az azt megelőző öt évben folyamatosan növekedett,

b) esetében a csatornázottsági arány minimum 60%-os,

c)[13] esetében a KSH által az 1. mellékletben meghatározott mutatók alapján számított várossá nyilvánítási komplex mutatószám eléri a tárgyévre vonatkozó városi átlagot,

d) esetén a belterületi szilárdburkolatú utak aránya legalább 90%-os,

e) rendelkezik alapfokú és középfokú nevelési-oktatási intézménnyel,

f) rendelkezik rendőrkapitánysággal vagy helyi rendőrőrssel,

g) rendelkezik hivatásos tűzoltósággal, katasztrófavédelmi őrssel vagy önkormányzati tűzoltósággal,

h) rendelkezik egészségügyi alapellátással,

i) rendelkezik közfinanszírozott egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által fenntartott, illetve működtetett egészségügyi intézménnyel,

j) rendelkezik tanuszodával vagy többcélú sportcsarnokkal,

k) esetén - ha a helyi önkormányzat bevezetett ilyen adónemet - az elbírálást megelőző évben a helyi önkormányzat bevételeinek legalább 20%-a helyi iparűzési adóból folyt be.

15. § (1)[14] A miniszter a várossá nyilvánítási kezdeményezések értékelésére - legfeljebb hét tagú - bizottságot kér fel. A bizottság tagjainak megbízatása a miniszterelnök megbízatásának időtartamára szól.

(2) A bizottság az adatok összehasonlítása érdekében a 13. § (2) bekezdésében foglaltak kiegészítésére hívhatja fel az érintett polgármestert.

(3) A miniszter a bizottság véleményét figyelembe véve tesz javaslatot a várossá nyilvánításra a köztársasági elnöknek. Ezzel egyidejűleg - álláspontját indokolva - tájékoztatást ad azokról a kezdeményezésekről, amelyeket döntésre nem terjeszt elő.

(4) A köztársasági elnök várossá nyilvánításról szóló döntésének Magyar Közlönyben történő közzétételét követő tizenöt napon belül, döntés hiányában augusztus 31-ig a miniszter tájékoztatja az érintett polgármestert a kezdeményezés eredményéről.

8. Fővárosi kerület létrehozása, a kerületi határok megváltoztatása

16. § A főváros kerületi tagozódása, fővárosi kerület területrészének más fővárosi kerülethez való csatolása, főváros határával közvetlenül érintkező fővárosi kerületnek vagy városrészi önkormányzatának a fővárosból való kiválása és önálló településsé nyilvánítása, fővárossal határos települési önkormányzatnak a fővároshoz történő csatlakozása esetén a 2-12. §-t megfelelően alkalmazni kell.

9. Záró rendelkezések

17. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.

18. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő területszervezési ügyek esetén is alkalmazni kell.

18/A. §[15] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletével és a területszervezési eljárással összefüggő módosításáról szóló 61/2015. (III. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított szabályait a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő területszervezési ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelethez[16]