A Kúria Mfv.10417/2014/7. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2012. évi CCXIX. törvény (Hktv.) 58. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 63. §, 79. §] Bírók: Stark Marianna, Suba Ildikó, Tánczos Rita

Mfv.II.10.417/2014/7.szám

A Kúria a dr. Sipka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Sipka Péter ügyvéd) által képviselt felperesnek a Récsei Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Récsei Szilárd ügyvéd) által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.287/2013. szám alatt megindított és másodfokon a Kaposvári Törvényszék 3.Mf.20.225/2014/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Kaposvári Törvényszék 3.Mf.20.225/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az alperes a 2012. április 16-án tartott közgyűlésén öt évre megválasztotta a felperest a hegybírói tisztség betöltésére. A közgyűlési határozatban a felperes bruttó bérét 247.000 forintban állapították meg. A felek a közöttük létrejött munkaszerződést nem foglalták írásba, azonban egybehangzóan állították, hogy a jogviszonyra a hatályos munkajogi szabályok az irányadók.

A munkaviszony fennállta alatt, 2013. január 1-jén lépett hatályba a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (Hktv.). Az ez alapján újonnan kinevezett hegybíró 2013. június 15-étől töltötte be tisztségét, addig a felperes mint hivatalban lévő hegybíró gondoskodott a részére meghatározott feladatok ellátásáról, illetve azok átadásáról. A felperes az új hegybírói tisztségre nem nyújtott be pályázatot.

Az alperes elnöke 2013. június 15-én kelt levelében tájékoztatta a felperest arról, hogy a hegybírói tisztség megszűnésével a munkaviszonya is megszűnik e nappal a törvény erejénél fogva a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 63. § (1) bekezdés e) pontjára figyelemmel.

A felperes a munkáltató intézkedését sérelmezve az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontjára, illetve (2) bekezdésére hivatkozva 12 havi távolléti díja megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felperes jogviszonya a Hktv. 58.§ (3) bekezdésére figyelemmel a törvény erejénél fogva szűnt meg.

A Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.287/2013/11. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította, és 200.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Indokolásában kifejtette, hogy az Mt. 63. § (1) bekezdésének e) pontja nem határozta meg taxatíve azon okok körét, amelyek a törvényben meghatározott egyéb megszűnési eseteket jelenthetik. A hegyközségekről szóló új törvény hatályba lépésének kötelező alkalmazása miatt nem volt szükség arra, hogy a munkáltató a felperes határozott ideig tartó jogviszonyát egyéb módon megszüntesse. Az adott esetben nem volt alkalmazható az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja, mivel a jogviszony megszüntetése nem az alperes akaratától függött, arra jogszabályi változás folytán került sor, az új törvény rendelkezéseinek hatályba lépésével szűnt meg a felperes jogviszonya. A Hktv. állami beavatkozást jelentett a felek magánviszonyaiba, korlátozta a magán autonómiájukat. Nem találta megalapozottnak az elsőfokú bíróság a felperes normakontroll iránti indítványát sem.

A felperes fellebbezése folytán eljárt Kaposvári Törvényszék 3.Mf.20.225/2014/4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a Hktv. 58. § (3) bekezdésében előírtak kötötték az alperesi munkáltatót is. A felperes új hegybírói pályázatot nem nyújtott be, ezért munkaviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt. Ennek megfelelően az alperest nem terhelte az Mt. 79. § (1) bekezdés b) pontja szerinti azonnali hatályú felmondás kötelezettsége.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a másodfokú ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően helyezzen hatályon kívül, és kötelezze az alperest 2.964.000 forint és kamatai megfizetésére a perköltség viselése mellett, illetve az ítéletek hatályon kívül helyezésével utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására.

Álláspontja szerint az Mt.63. § (1) bekezdése jelen esetben nem alkalmazható, a miniszteri indokolás is eltérő tényállásokat sorol fel. Álláspontja szerint a Hktv. 58.§ (2) bekezdése nem értelmezhető törvényben meghatározott egyéb esetnek, mivel a jogalkotó nem kívánhatta azt, hogy az Mt. kogens rendelkezéseinek kijátszásával egy ágazati szabály hatályba léptető rendelkezésével a munkaviszony megszüntethető legyen. Az eljárt bíróságok csupán nyelvtani értelmezéssel jutottak arra a következtetésre, hogy a munkaviszony megszűnt, a normaszöveg értékelése azonban nem vezethetett volna erre az eredményre.

Hivatkozott arra is, hogy a Hktv. 58. § (3) bekezdése nem a jogviszony, hanem a megbízatás megszüntetéséről rendelkezett, így, ha a felperes megbízatása meg is szűnhetne a jogszabály átmeneti rendelkezése alapján, ez a munkaviszonyát nem érinthette, arról a feleknek külön kellett volna rendelkezniük. A jogszabály nem munkakört szüntetett meg, hanem feladatot, és a munkaviszony alanyai dönthettek volna úgy is, hogy a felperest más munkakörben, az adott munkaviszonyban tovább foglalkoztatják. Fenntartotta azt az érvelését is, hogy a Hktv. 58. § (3) bekezdése az Alaptörvénybe ütközött, és sértette az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az Európai Szociális Chartát. Ennek megfelelően a hegyközség intézkedése sértette az Mt. 6. § (2) bekezdését, 7. §-át, valamint 79. § (1) és (2) bekezdését is, másodlagosan utalva az Alaptörvény 12. Cikkének megsértésére. Álláspontja szerint nem volt jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperes az új hegybírói tisztség betöltésére nem nyújtott be pályázatot, így a foglalkoztatás feltételei jelentősen módosultak volna.