BH 2015.1.17 Gazdasági társaság vezető tisztségviselője személyében bekövetkezett változás esetén az adóhatóság az adóregisztrációs eljárásban jogosult vizsgálni, hogy az új vezető személyével kapcsolatban nem áll-e fenn valamilyen akadály. A 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 24/C. § (2) bekezdése és a 24/D. § (1) bekezdése együtt alkalmazandó [2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 24/C. § (2), (5), (8), (1) bek. 17. § (1) bek.].
Pertörténet:
Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27065/2013/7., Kúria Kfv.35081/2014/4. (*BH 2015.1.17*)
***********
[1] A B. I. Kft. a cégadataiban 2011. december 29-én bekövetkezett változás bejegyzése iránt 2012. február 29-én kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál. A cégbíróság 2012. február 29-én kelt végzésével - a kérelem benyújtása időpontjára visszamenőleges hatállyal - a bejegyzést elrendelte. A cégjegyzék adatai értelmében a cég vezető tisztségviselője ezen időponttól a felperes lett. A megváltozott adatokat a cégbíróság az adóhatósági nyilvántartás számára átadta.
[2] Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 24/C. § (1) bekezdése alapján lefolytatott adóregisztrációs eljárás során megállapította, hogy a cég újonnan bejegyzett vezető tisztségviselője tekintetében a 24/C. § (2) bekezdés a) pontja ab) alpontja szerinti akadály merült fel, ezért felszólította a Kft.-t, hogy az akadályt 15 napon belül hárítsa el. Tájékoztatta továbbá, hogy 8 napos jogvesztő határidőn belül maga az érintett vezető tisztségviselő is kimentési kérelmet terjeszthet elő, aminek tárgyában az adóhatóság külön határozattal dönt. Az akadály elhárítása hiányában az adószám törlésre kerül.
[3] A felperes 2012. április 26-án kimentési kérelmet terjesztett elő, melyben előadta, hogy 2010. augusztus 10-én vásárolta meg a H. 2003. Kft. 100%-os üzletrészét, a cég vagyoni helyzetéről, kötelezettségeiről tájékoztatást kapott, de csak 8 millió forintot valamivel meghaladó tartozásról volt tudomása, a felszámolási eljárás megindulásáról pedig egyáltalán nem. Ő személy szerint adóköteles tevékenységet a cégben nem végzett.
[4] A kimentési kérelmet az elsőfokú adóhatóság elutasította. Álláspontja szerint a kérelemben foglaltak nem voltak alkalmasak a kellő körültekintő magatartás bizonyítására, nem elégítették ki az Art. 24/C. § (5) bekezdésében foglalt feltételeket.
[5] A kimentési kérelemmel azonos tartalmú fellebbezés nyomán eljárt alperes 2012. augusztus 6-án hozott határozatával az elsőfokú határozatot az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta.
[6] A másodfokú határozat utalt az Art. 138. § (1) bekezdésére, a 24/D. § (1) bekezdésére, 17. § (1) bekezdés b) pontjára, a 24/C. § (2) bekezdése a) pont aa) alpontjára (ez utóbbira nézve változtatta meg az elsőfokú határozat indokolását) és a 24/C. § (5)-(8) bekezdésére is. Rögzítette, hogy a felperes vonatkozásában a kimentési kérelem valóban nem volt elfogadható, mert a felperes 2010. augusztus 10-ét követően a határozat meghozatalának napjáig tagi jogviszonnyal rendelkezett, illetve rendelkezik a H. 2003. Kft. "f. a." társaságban, melynek adótartozása 2011. június 30-át követően meghaladta a 15 millió forintos értékhatárt, és az azóta is fennáll. A jogszabályi hivatkozást azért kellett pontosítani, mert a felszámolás alatt álló társaság még jogutód nélkül nem szűnt meg.
[7] A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát a korábbi jogorvoslati kérelmei indokától eltérő, más jogcímen kérte.
[8] Kifejtette, hogy rosszul értelmezi az adóhatóság az Art. 24/C. § (2) bekezdését, illetve 24/D. § (1) bekezdését, ugyanis a 24/C. § (2) bekezdésében foglalt akadályok mindegyike - utalással az Art. 17. § (1) bekezdés b) pontjára - az adózók adószám megállapítása iránti kérelme benyújtása napjához kötődik, ami még a cégbejegyzést megelőzően történik. Álláspontja szerint az adószám megállapítás iránti kérelem benyújtásának napját nem lehet a változásbejegyzési kérelem benyújtása napjaként tekinteni.
[9] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kifejtette, hogy az Art. 24/D. § (1) bekezdése alapján a változásbejelentésről való tudomásszerzés időpontját követő 30 napon belül az adóhatóságnak meg kell vizsgálnia a képviseleti jogosultság esetleges akadályát. Jelen esetben ez meg is történt, és a 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti akadály megállapítható volt. Ez a felek között egyébiránt már nem is volt vita tárgya.
[10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.
[11] Kérte az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezni és olyan új, a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozni, amely az alperesi és az elsőfokú határozatot is hatályon kívül helyezi.
[12] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott.
[13] Az Art. 24/C. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint: "Az állami adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja, ha az adózó vezető tisztségviselője, képviseletre jogosult tagja, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag)
a) olyan, a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti más adózó jelenlegi, vagy volt vezető tisztségviselője, vagy tagja, amely
aa) az adószám megállapítása iránti kérelem benyújtásának napján az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, túlfizetéssel csökkentett, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 15 millió forintot, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 30 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkezik, feltéve, hogy a más adózóban fennálló vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony az adótartozás folyamatos fennállásának 180. napját megelőző 180. napon, vagy azt követően bármelyik napon fennállt".
[14] Az Art. 24/D. § (1) bekezdése értelmében: "(1) Az állami adóhatóság a 17. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adózók vezető tisztségviselőjének, képviseletre jogosult tagjának, vagy a korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy minősített többségű befolyással rendelkező tagja, vagy részvényese (e szakasz alkalmazásában: tag) személyében történt változásról történt tudomásszerzést követően 30 napon belül megvizsgálja, hogy a változás miatt bekövetkezett-e a 24/C. § (2) bekezdésben meghatározott valamely akadály."
[15] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben foglalt okból nem jogszabálysértő.
[16] A közigazgatási perben a felperes az alperesi határozatot jogszabálysértésre tekintettel támadhatja, illetve hivatkozhat arra, hogy a hatóságok az alkalmazandó jogszabályokat tévesen értelmezték. Perbeli esetben a felperes keresetében mindkettőre hivatkozott. Az elsőfokú bíróság ítélete - a kereseti kérelemhez kötöttség elvére figyelemmel - a felperes keresetében felvetett jogkérdésre válaszolt.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!