A Szegedi Ítélőtábla Pf.20444/2014/8. számú határozata egyesület feloszlatása tárgyában. [1989. évi III. törvény (Gyt.) 2. §, 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 3. §, 11. §] Bírók: Mezőlaki Erik, Szeghő Katalin, Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék P.20045/2013/47., *Szegedi Ítélőtábla Pf.20444/2014/8.* (ÍH 2015.65)

***********

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA

Pf.II.20.444/2014/8.szám

A Szegedi Ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyész ség által képviselt felperesnek - a dr. Borbély Andrea ügyvéd által képviselt Szebb Jövőért Egyesület alperes ellen egyesület feloszlatása iránt indított perében a Gyulai Törvényszék 2014. március 24. napján kelt 12.P.20.045/2013/47. számú ítélete ellen a felperes 48. sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő

Í T É L E T E T :

Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és az alperesi egyesületet feloszlatja.

A Magyar Állam perköltség megfizetésére és előlegezett költség viselésére kötelezését mellőzi.

Kötelezi az alperest, hogy az állam által előlegezett 82 331 (nyolcvankettőezer-háromszázharmincegy Ft költséget a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására, az ott megjelölt módon fizesse meg.

A feljegyzett összesen 132 000 (egyszázharminckettőezer) Ft elsőfokú, megelőző és jelen másodfokú eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Békéscsabán 11 fő részvételével Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület néven 2010. március 5. napján alakult alperesi egyesületet a Békés Megyei Bíróság a Pk.60.010/2010/4. számú végzésével közhasznú jogállású társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. Az alperes alapításkor elfogadott alapszabálya az egyesület céljaként jelölte meg a bűncselekmények elkövetésének megelőzését, a lakosság biztonságérzetének növelését és - egyebek mellett - feladataként határozta meg járőrözések szervezését a bűnügyileg fertőzött területeken, a veszélyeztetett lakossági csoportok vagyontárgyainak védelme érdekében.

Az alperes a 2013. augusztus 19. napján tartott közgyűlésén alapszabályát módosította: a nevét Szebb Jövőért Egyesületre változtatta, és tevékenységéből mellőzte a "polgárőr" kitételt. Hatályos alapszabálya szerinti célja - egyebek mellett - a helyi közbiztonság megteremtésében, az emberi és állampolgári jogok érvényre juttatásában, az élet- és vagyonvédelemben, az áldozatvédelemben és a bűnmegelőzésben való közreműködés.

- 2 -

Az alapítást követően az alperes taglétszáma többszáz főre emelkedett, a tagok az ország különböző településeinek lakosai. Az alperes tagjai egyesületi tevékenységük során fekete nadrágból, bakancsból és mellényből, valamint fehér ingből és fehér vagy fekete pólóból álló formaruhát viselnek. A fekete mellény hátán "Szebb Jövőért" felirat, továbbá árpádsávos címer látható.

Az ezredfordulót követően a Heves megyei (település 1. neve) és a Hajdú-Bihar megyei (település 2. neve) településeken elszaporodtak a vagyon elleni, valamint az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények és szabálysértések. A cselekmények felderítése és az elkövetők felelősségre vonása gyakran elmaradt a hatékony bűnüldözéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek elégtelensége miatt. A lakosság egy részének megrendült a rendőrségbe vetett bizalma, ezért a sértettek közül többen a kisebb kárt okozó - főleg fa-, fém-, termény- és egyéb vagyontárgyakra elkövetett - lopások miatt nem tettek feljelentést. A romló közbiztonság miatt ugyanakkor a fenti településeken egyre feszültebbé vált a közhangulat, a lakosság jelentős részében az a meggyőződés alakult ki, hogy a roma lakosság munkanélküli, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, különböző szociális juttatásokból élő tagjai felelősek az elkövetett szabálysértésekért és bűncselekményekért. Többek kérését követően (személy 1. neve) (település 1. neve-i) és (személy 2. neve) (település 2. neve-i) lakos az alpereshez fordult segítségért a helyi közrend és közbiztonság megerősítése céljából. Az alperes a megkereséseknek eleget tett, s (település 1. neve)-nn 2011. március 1. - március 17., (település 2. neve)on pedig 2011. április 11-13. között változó - 20-100 fős - létszámban és személyi összetételben jelen volt. Az alperesi jelenlét idején tagjai - a bűncselekmények és szabálysértések elkövetésének megakadályozása illetve megelőzése érdekében - néhány fős csoportokban folyamatos járőrszolgálatot tartottak, annak során formaruhájukat viselték. Az alperes e tevékenységének megkezdését megelőzően mindkét településen felvette a kapcsolatot a helyi rendőri szervekkel, előre jelezte, hogy mikor, hol, hány fővel és kinek a vezetésével kívánnak járőrözni. A járőrszolgálat a zömmel roma lakta településrészekre nem terjedt ki.

(település 1. neve)-nn az alperesi jelenlét második hetében különböző radikális - bírósági nyilvántartásba nem vett - jobboldali szervezetek - így a (V.), a (B.) és a (Cs.) - is megjelentek, s formaruhát viselő tagjaik az alpereshez hasonlóan folyamatosan járőröztek a község utcáin, a (B.)hez tartozók olykor ostorral és fokossal felfegyverkezve.

A (V.) tagjai a romák által lakott utcák feletti hegyoldalban telket és pincét vásároltak katonai kiképzőtábor létesítése céljából. Ez a körülmény, továbbá az alperes és az egyéb jobboldali szervezetek folyamatos járőrözései, valamint az ezek során időnként elhangzó rasszista megnyilatkozások a helyi cigányságban felháborodást és félelmet váltottak ki.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom (település 1. neve)-nra 2011. március 6. napjára "Összefogás a cigányterror ellen", (település 2. neve)on pedig 2011. április 17. napjára "A közbiztonságért" megjelöléssel demonstrációt szervezett. A többszáz fő részvételével

- 3 -

Pf.II.20.444/2014/8.szám

zajlott rendezvényeket a Jobbikkal kötött megállapodás alapján az alperes tagjai biztosították ingyenesen. Ezen túl a demonstrációkon az alperes aktívan nem vett részt, tagjai nem szólaltak fel.

A (település 1. neve)-nn rendezett demonstráción felolvasásra került egy "együttélési szabályzat", amelynek egyes pontjai az általános magatartási és viselkedési szabályok betartására, továbbá a magántulajdon tiszteletben tartására való felhívást tartalmaztak. A demonstráció résztvevői, valamint az alperes rendezvényt biztosító tagjai rendőri felvezetéssel a rendezvény végén a helyi cigány önkormányzat elnökének házához vonultak, ahol ismételten felolvasásra, majd az elnök részére átadásra került a "szabályzat".

A sajtó és a különböző jogvédő szervezetek az alperes megjelenését követően kezdettől fogva nagy érdeklődést tanúsítottak mind a (település 1. neve-i), mind a (település 2. neve-i) események iránt. A különböző tv-csatornák műsoraiban, az írott sajtóban és az internetes hírportálokon közzétett tudósítások többsége az alperest a Jobbikhoz kötődő és a feloszlatott Magyar Gárda utódának tekinthető szervezetként mutatta be. A részben név szerint megjelölt, részben nevük feltüntetése nélkül megkérdezett helyi lakosokkal készített riportok szerint a lakosság körében eltérően alakult az alperesi jelenlét megítélése. A megkérdezett nem roma lakosok többsége örömmel fogadta az egyesület tagjainak megjelenését, járőröző tevékenységüket hatékonynak ítélte a bűnözés visszaszorítása és a közbiztonság javulása szempontjából. Ezzel szemben a cigány származású riportalanyok arról számoltak be, hogy a "fekete ruhások" jelenléte félelemmel tölti el őket és gyermekeiket, akik emiatt az iskolába sem mernek elmenni. Többen sérelmezték továbbá, hogy a megjelentek valamennyi cigányt bűnösnek tekintik, holott csak egy kisebb hányaduk követ el bűncselekményeket. Ezen túl néhányuk állította, hogy a járőrözők részéről rasszista kijelentések, "beszólások" is elhangzottak.