ÍH 2015.65 EGYESÜLET FELOSZLATÁSÁRA SZOLGÁLÓ OK

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék P.20045/2013/47., Szegedi Ítélőtábla Pf.20444/2014/8. (*ÍH 2015.65*)

***********

Az egyesület feloszlatására alapot ad, ha a szervezet tevékenysége során a nevében nyilatkozó személyek nyilvános beszédeikben a cigányságot általában mint bűnöző életmódot folytató, a magyarság létére nézve veszélyt jelentő, ezért az országból elűzendő népcsoportként állítják be, és a cigánysággal szembeni akár erőszakos fellépést is indokoltnak ítélik [1989. évi II. törvény (a továbbiakban: régi Etv.) 16. § (2) bekezdés d) pont].

A B.-n 11 fő részvételével Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület néven 2010. március 5. napján alakult alperesi egyesületet a Békés Megyei Bíróság végzésével közhasznú jogállású társadalmi szervezetként nyilvántartásba vette. Az alperes alapításkor elfogadott alapszabálya az egyesület céljaként jelölte meg a bűncselekmények elkövetésének megelőzését, a lakosság biztonságérzetének növelését és - egyebek mellett - feladataként határozta meg járőrözések szervezését a bűnügyileg fertőzött területeken, a veszélyeztetett lakossági csoportok vagyontárgyainak védelme érdekében.

Az alperes a 2013. augusztus 19. napján tartott közgyűlésén alapszabályát módosította: a nevét Szebb Jövőért Egyesület-re változtatta, és tevékenységéből mellőzte a "polgárőr" kitételt. Hatályos alapszabálya szerinti célja - egyebek mellett - a helyi közbiztonság megteremtésében, az emberi és állampolgári jogok érvényre juttatásában, az élet- és vagyonvédelemben, az áldozatvédelemben és a bűnmegelőzésben való közreműködés.

Az alapítást követően az alperes taglétszáma több száz főre emelkedett, a tagok az ország különböző településeinek lakosai. Az alperes tagjai egyesületi tevékenységük során fekete nadrágból, bakancsból és mellényből, valamint fehér ingből és fehér vagy fekete pólóból álló formaruhát viselnek. A fekete mellény hátán "Szebb Jövőért" felirat, továbbá árpádsávos címer látható.

Az ezredfordulót követően a Heves megyei Gy. és a Hajdú-Bihar megyei H. településeken elszaporodtak a vagyon elleni, valamint az erőszakos és a garázda jellegű bűncselekmények és szabálysértések. A cselekmények felderítése és az elkövetők felelősségre vonása gyakran elmaradt a hatékony bűnüldözéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek elégtelensége miatt. A lakosság egy részének megrendült a rendőrségbe vetett bizalma, ezért a sértettek közül többen a kisebb kárt okozó - főleg fa-, fém-, termény- és egyéb vagyontárgyakra elkövetett - lopások miatt nem tettek feljelentést. A romló közbiztonság miatt ugyanakkor a településeken egyre feszültebbé vált a közhangulat, a lakosság jelentős részében az a meggyőződés alakult ki, hogy a roma lakosság munkanélküli, rendszeres jövedelemmel nem rendelkező, különböző szociális juttatásokból élő tagjai felelősek az elkövetett szabálysértésekért és bűncselekményekért. Többek kérését követően J. O. gy.-i és R. G. h.-i lakos az alpereshez fordult segítségért a helyi közrend és közbiztonság megerősítése céljából. Az alperes a megkereséseknek eleget tett, s Gy.-n 2011. március 1. - március 17., H.-n pedig 2011. április 11-13. között változó - 20-100 fős - létszámban és személyi összetételben jelen volt. Az alperesi jelenlét idején tagjai - a bűncselekmények és szabálysértések elkövetésének megakadályozása, illetve megelőzése érdekében - néhány fős csoportokban folyamatos járőrszolgálatot tartottak, annak során formaruhájukat viselték. Az alperes e tevékenységének megkezdését megelőzően mindkét településen felvette a kapcsolatot a helyi rendőri szervekkel, előre jelezte, hogy mikor, hol, hány fővel és kinek a vezetésével kívánnak járőrözni. A járőrszolgálat a zömmel roma lakta településrészekre nem terjedt ki. Gy.-n az alperesi jelenlét második hetében különböző radikális, bírósági nyilvántartásba nem vett szervezetek - így a Véderő, a Betyársereg és a Csendőrség - is megjelentek, s formaruhát viselő tagjaik az alpereshez hasonlóan folyamatosan járőröztek a község utcáin, a Betyársereghez tartozók olykor ostorral és fokossal felfegyverkezve.

A Véderő tagjai a romák által lakott utcák feletti hegyoldalban telket és pincét vásároltak katonai kiképzőtábor létesítése céljából. Ez a körülmény, továbbá az alperes és az egyéb radikális szervezetek folyamatos járőrözései, valamint az ezek során időnként elhangzó rasszista megnyilatkozások a helyi cigányságban felháborodást és félelmet váltottak ki.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom Gy.-ra 2011. március 6. napjára "Összefogás a cigányterror ellen", H.-n pedig 2011. április 17. napjára "A közbiztonságért" megjelöléssel demonstrációt szervezett. A több száz fő részvételével zajlott rendezvényeket a Jobbikkal kötött megállapodás alapján az alperes tagjai biztosították ingyenesen. Ezen túl a demonstrációkon az alperes aktívan nem vett részt, tagjai nem szólaltak fel.

A Gy.-n rendezett demonstráción felolvasásra került egy "együttélési szabályzat", amelynek egyes pontjai az általános magatartási és viselkedési szabályok betartására, továbbá a magántulajdon tiszteletben tartására való felhívást tartalmaztak. A demonstráció résztvevői, valamint az alperes rendezvényt biztosító tagjai rendőri felvezetéssel a rendezvény végén a helyi cigány önkormányzat elnökének házához vonultak, ahol ismételten felolvasásra, majd az elnök részére átadásra került a "szabályzat".

A sajtó és a különböző jogvédő szervezetek az alperes megjelenését követően kezdettől fogva nagy érdeklődést tanúsítottak mind a gy.-i, mind a h.-i események iránt. A különböző tv-csatornák műsoraiban, az írott sajtóban és az internetes hírportálokon közzétett tudósítások többsége az alperest a Jobbikhoz kötődő és a feloszlatott Magyar Gárda utódának tekinthető szervezetként mutatta be. A részben név szerint megjelölt, részben nevük feltüntetése nélkül megkérdezett helyi lakosokkal készített riportok szerint a lakosság körében eltérően alakult az alperesi jelenlét megítélése. A megkérdezett nem roma lakosok többsége örömmel fogadta az egyesület tagjainak megjelenését, járőröző tevékenységüket hatékonynak ítélte a bűnözés visszaszorítása és a közbiztonság javulása szempontjából. Ezzel szemben a cigány származású riportalanyok arról számoltak be, hogy a "fekete ruhások" jelenléte félelemmel tölti el őket és gyermekeiket, akik emiatt az iskolába sem mernek elmenni. Többen sérelmezték továbbá, hogy a megjelentek valamennyi cigányt bűnösnek tekintik, holott csak egy kisebb hányaduk követ el bűncselekményeket. Ezen túl néhányuk állította, hogy a járőrözők részéről rasszista kijelentések, "beszólások" is elhangzottak.

A Másság Alapítvány által működtetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) a 2011. április 12. napján kelt - a Békés Megyei Főügyészséghez címzett - levelében törvényességi felügyeleti vizsgálat elrendelését kérte az alperessel szemben arra hivatkozva, hogy az egyesület tevékenysége sérti a roma kisebbség alkotmányos és emberi jogait, állítása szerint az alperes gy.-i fellépése arra utal, hogy az egyesület nyíltan romaellenes nézeteket vall, tevékenysége szélsőséges nézetek terjesztésére, a helyi roma közösségek provokálására és zaklatására terjed ki.