9/2014. (IV. 14.) ORFK utasítás

az Igazságügyi Palotába történő belépés és az onnan való kilépés rendjéről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 46. § (3) bekezdése alapján az Igazságügyi Palota épületének védelme, valamint az épületben tartózkodók biztonsága érdekében, az épületbe történő belépés és az onnan való kilépés rendjének szabályozására - a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek és a Fővárosi Ítélőtábla elnökének egyetértésével - kiadom az alábbi utasítást:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. Az utasítás hatálya kiterjed az Igazságügyi Palotába történő belépéssel és az onnan való kilépéssel összefüggő létesítménybiztosítási feladatok ellátására.

2. Az utasítás területi hatálya kiterjed az Igazságügyi Palota 1055 Budapest, Markó utca 16. szám alatti épületére (a továbbiakban: épület), amelynek bejáratai a Markó utca, a Szemere utca, a Stollár Béla utca, továbbá a Nagy Ignác utca felé nyílnak.

II. FEJEZET

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

2. A be- és kiléptetés rendje

3. Az épületben a beléptetési és a kiléptetési feladatokat a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztálya (a továbbiakban: őrség) végzi.

4. Munkanapokon az épület Markó utca 16. szám alatt lévő főbejárata 6 órától 18 óráig tart nyitva, ezt követően, pihenő-és munkaszüneti napokon az épületbe történő be- és kilépés a Nagy Ignác utcai bejáraton történik. Az épület Markó utca 16. szám alatt lévő főbejáratának nyitva tartása rendezvények esetén - a rendezvény szervezéséért felelős szervezeti egységgel történt egyeztetés alapján - az e pontban meghatározottaktól eltérő módon is biztosítható.

5. Az épületbe belépni, illetve onnan kilépni csak a 6. pontban meghatározottak szerint, illetve külön engedéllyel lehet.

6. Az épületbe történő belépést és az onnan kilépést biztosítani kell az alábbiakban megjelölt személyek részére:

a) ellenőrzés nélkül:

aa) a köztársasági elnök,

ab) az Országgyűlés elnöke,

ac) a miniszterelnök,

ad) az Alkotmánybíróság elnöke,

ae) a Kúria elnöke és elnökhelyettese,

af) a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese,[1]

ag) a legfőbb ügyész és helyettesei,

ah) a Legfőbb Ügyészség főtitkára,

ai) az Országgyűlés alelnökei,

aj) az Állami Számvevőszék elnöke,

ak) a miniszterek,

al)[2]

am) az őrség szolgálati elöljárói,

an) az aa)-ak) és am) pontban felsoroltak kíséretében lévő személyek, továbbá[3]

ao) előzetes egyeztetés után a külföldi delegációk tagjai;

b) állami vezetői, szolgálati (munkáltatói) igazolványuk felmutatása és annak ellenőrzése után:[4]

ba) az Alkotmánybíróság tagjai,

bb)[5]

bc) az alapvető jogok biztosa és helyettesei, valamint az alapvető jogok biztosa vagy helyettese által írásban erre felhatalmazott munkatárs meghatalmazása felmutatása esetén,

bd) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke,

be) az Állami Számvevőszék alelnökei,

bf) az államtitkárok, helyettes államtitkárok,

bg) központi államigazgatási szervek vezetői,

bh) a bírói, ügyészi (nyugdíjas ügyészi és ügyészségi alkalmazotti), igazságügyi alkalmazotti és nyugdíjas igazolvánnyal rendelkező személyek,

bi) a Készenléti Rendőrségnek az épületben szolgálatot teljesítő állománya és az ellenőrzésre jogosult tagjai,

bj) a Magyar Honvédség belföldi futárszolgálatot ellátó tagjai, a Készenléti Rendőrség Állami Futárszolgálat tagjai, valamint a rendvédelmi szervek belső futárai,

bk) a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a Rendőrség részéről a fogva tartott személyt tárgyalásra, kihallgatásra, meghallgatásra kísérő hivatásos állomány,

bl) a bankjegy-automatát feltöltő pénzkísérők, névjegyzék alapján;

bm) az ügyvédek,[6]

bn) a jogtanácsosi igazolvány egyidejű felmutatásával a jogtanácsosok.[7]

c) személyazonosság megállapítására alkalmas fényképes igazolvány felmutatását, a 7. pontban meghatározott adatok rögzítését, valamint biztonságtechnikai ellenőrzést követően:

ca) a panaszügyintézésre érkező személyek,

cb) az idézésre, értesítésre vagy ezek nélkül a nyilvános tárgyaláson megjelent személyek,

cc) az épületben szolgálatot teljesítő bírák, ügyészek, bírósági vagy ügyészségi alkalmazottak vendégei,

cd) a sajtótudósítók,

ce) a szakipari, karbantartási, szolgáltatási, szállítási, illetve vendéglátási feladatot végző szervek dolgozói, a megrendelő - vagy az általa megbízott személy - kíséretével, névjegyzék alapján,

cf) a szabadalmi ügyvivők,

cg)[8]

ch)[9]

6/A. Országgyűlési képviselő a képviselői feladatával összefüggésben történő belépési szándéka esetén az őrség az országgyűlési képviselői igazolvány felmutatása és ellenőrzése után haladéktalanul értesíti a fogadó felet, ennek távollétében vagy hiányában a főtitkárt. A fogadó fél, illetve a főtitkár megérkezéséig az országgyűlési képviselő várakozását az épületben e célra kijelölt helyen kell biztosítani.[10]

7. A 6. pont c) alpontban meghatározott személyek esetében a belépést megelőzően a belépő nevét és a személyazonosság megállapítására alkalmas fényképes igazolvány számát rögzíteni kell, amely személyes adatokat az őrség a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 91/J. § c) pontja alapján kezel.[11]

8. A 6. pont c) alpont cc) és ce) alpontjában felsorolt személyek részére a fogadó fél által biztosított kísérettel biztosítható az épületben tartózkodás.

9. A 6. pont b) alpont bl) alpontjában, valamint a 6. pont c) alpont ca)-cb), cd), cf)-ch) alpontjában felsoroltak, a meghívó alapján rendezvényre meghívott, valamint a jogi szakvizsgára érkezők épületbe történő beléptetése csak abban az esetben biztosítható, ha a Kúria rendészei gondoskodnak a felügyeletükről.

10. Nagy nyilvánosságot feltételező tárgyalások esetén - figyelemmel a biztonságos elhelyezésre és a tárgyalói férőhelyekre - a beléptetést a Kúria, a Legfőbb Ügyészség ilyen döntése alapján előzetes regisztrációt követően kell végrehajtani.[12]

11. Ha a belépni szándékozó a beléptetéséhez szükséges teendőkre vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, nem léptethető be.

3. Belépés szolgálati igazolvánnyal

12. Az épületben szolgálatot teljesítő bírák, ügyészek, bírósági vagy ügyészségi alkalmazottak részére a szolgálati igazolványuk felmutatásával kell biztosítani az épületbe történő belépést, ennek hiányában a belépés biztosítása hivatali felettesük, illetve az adott szervezeti egység vezetője engedélyével lehetséges.

13. Ha a belépni szándékozó igazolványának hitelessége kétséges - a belépni szándékozó beléptetésének felfüggesztése mellett - az őrség parancsnokát tájékoztatni kell.

4. Belépés egyéb módon

14. A belépés[13]

a) névjegyzék;

b) meghívó;

c) a Kúria vagy a Legfőbb Ügyészség által kiadott ideiglenes belépési engedély

alapján is történhet.

15. A névjegyzék alapján egyszeri, illetve meghatározott időre szóló belépés biztosítható.

16. Névjegyzék alkalmazása esetén a beléptetés a szervezeti egységek legalább osztályvezető besorolású vezetői, valamint e jogkörükben eljáró szervezet szerinti helyetteseik által kiadott névjegyzék alapján biztosítható.

17. A névjegyzéket az őrség a beléptetést követően visszajuttatja az azt kiállító szervnek.

18. Belépőül szolgáló engedélyként a fogadások, rendezvények alkalmával a meghívottak részére kiállított meghívó fogadható el.

19. A beléptetés elősegítése érdekében a fogadó szervtől az őrség az alkalmazott meghívómintát és névjegyzéket előzetesen átveszi.

20. Ideiglenes belépési engedélyként a 24. pontban feltüntetett személyek és az általuk megbízott személyek által kiadott engedélyek fogadhatóak el.

21. Az épületben szolgálatot teljesítő, foglalkoztatási viszonyt újonnan létesítő bíráknak, ügyészeknek, bírósági vagy ügyészségi alkalmazottaknak a szolgálati (munkáltatói) igazolványuk elkészültéig kiadott, valamint a Kúria vagy a Legfőbb Ügyészség által egyéb esetben kiállított 20. pontban szereplő ideiglenes belépési engedély és a személyazonosító igazolványuk egyidejű felmutatása mellett, biztonsági átvizsgálás nélkül biztosítható az épületbe történő belépés.[14]

22. A 6. pont c) alpont ca)-cf) alpontjában felsorolt személyek, valamint a jogi szakvizsgára érkezők részére az őrség piros, míg a 6. pont c) alpont cg) és ch) alpontjában feltüntetett személyek részére kék kitűzőt ad ki az épületben tartózkodás időtartamára.

23. Az őrség által kiadott, sorszámmal ellátott kitűzővel beléptetett személyek figyelmét az őrség köteles felhívni arra, hogy a kitűzőt jól látható helyen, a felsőruházatra kitűzve kell hordani. Kilépéskor az őrség a kitűzőt visszaveszi.

24. Munkaidőn túl, valamint pihenő- és munkaszüneti napokon az épületbe belépést biztosítani

a) a Kúria főtitkára;

b) a Legfőbb Ügyészség főtitkára;

c) a Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői és az önálló osztályok vezetői;

d)[15]

e)[16]

f)[17]

írásbeli engedélyével lehet.

25. Munkaidőn túl, valamint pihenő- és munkaszüneti napokon az épületbe engedély nélküli belépést kell biztosítani:

a) a Kúria elnöke;

b) a legfőbb ügyész;

c) a Legfőbb Ügyészség főtitkára;

d) a Kúria elnökhelyettese;

e) a Kúria főtitkára és főtitkár-helyettese;

f) a Kúria Elnöki Titkárságának vezetője;

g) a legfőbb ügyész helyettesei;

h) a Legfőbb Ügyészség önálló szervezeti egységeinek vezetői és a Legfőbb Ügyészség biztonsági vezetője;

i) a Kúria kollégiumvezetői;

j)[18]

k)[19]

l)[20]

részére.

26. A munkaidőben megkezdett, de annak leteltét követő munkavégzés esetén biztosítani kell az épületben szolgálatot teljesítő bíró, ügyész, bírósági vagy ügyészségi alkalmazott épületből történő kilépését, előzetes engedély nélkül is.

27. Munkaidőn túl, pihenő-, valamint munkaszüneti napokon az épületbe belépést és kilépést kell biztosítani azoknak a személyeknek is, akik a 18. pontban szereplő meghívóval rendelkeznek.

5. Az épületben munkát végzők beléptetésére vonatkozó szabályok

28. Az épületben munkát végzők - a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi alkalmazottak kivételével - be-, illetve kiléptetését a Nagy Ignác utcai bejáraton kell végrehajtani a munkát végeztető szervezeti egység vezetője által a munka megkezdése előtt legalább nyolc munkanappal az őrség parancsnoka részére megküldött, a munkát végzőkről készült névsor, valamint a munkavégzés helyéről, időtartamáról készült írásbeli tájékoztatás alapján.

29. Munkaidőn kívül vagy pihenő- és munkaszüneti napon történő váratlan, illetve rendkívüli események bekövetkezése, műszaki meghibásodás esetén az őrség parancsnoka, illetve a szolgálatparancsnok intézkedik a szükséges javítást végző személy beléptetésére.

30. Szakipari, karbantartási, szolgáltatási, szállítási, valamint vendéglátási feladatot végző külső szervek dolgozóinak a belépését csak a feladatot elrendelő szerv alkalmazottjának személyes kíséretében lehet biztosítani. Az őrség a feladatot elrendelő szerv által leadott névsor, valamint a belépésre jelentkező személy azonosítása után hajtja végre a beléptetést.

31. Az épületben munkát végző - nem bírósági vagy ügyészségi alkalmazott - szakmunkások számára a munkaidőn túl, továbbá a pihenő- és munkaszüneti napokon történő munkavégzés céljából történő belépés a Kúria műszaki osztályvezetője, valamint e jogkörében eljáró szervezet szerinti helyettese, a Legfőbb Ügyészség Gazdasági Főigazgatósága engedélye alapján biztosítható. A munkavégzésről az engedélyező az őrség parancsnokát írásban értesíti.[21]

32. A munkát végzők feletti, az engedélyező által biztosítandó felügyelet elmulasztása esetén a beléptetést meg kell tagadni.

6. A technikai átvizsgálás szabályai

33. A belépni szándékozó személyek belépése - a 6. pont a) és b) alpontjaiban, a 21. pontban, illetve a 35. pontban felsoroltak kivételével - biztonságtechnikai átvizsgálás után biztosítható. Az átvizsgálás során fel kell kérni a fémkereső kapun való áthaladásra, valamint a csomagok rendszeresített csomagátvizsgáló röntgengépbe történő elhelyezésére. Ennek megtagadása esetén az érintett személy nem léptethető be.

34. A jogszerűen birtokban tartott veszélyes tárgyak letétbe helyezését az őrség biztonságtechnikai átvizsgálást végrehajtó tagja az Rtv. 46. § (4) bekezdése alapján végzi.[22]

7. Küldemények, csomagok és egyéb tárgyak behozatalának és kivitelének rendje

35. Lőfegyver, lőszer épületbe történő bevitelét biztosítani kell:

a) a rendőrhatósági engedéllyel rendelkező bíró, ügyész, bírósági vagy ügyészségi alkalmazott;

b) a Készenléti Rendőrségnek az épületben szolgálatot teljesítő állománya;

c) a rendezvények, tárgyalások biztosításában részt vevő rendőri erők tagjai az őrség parancsnokának engedélyével;

d) a Készenléti Rendőrség Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság igazgatójával előzetesen egyeztetetten külföldi delegációk biztosításában részt vevő személy;

e) a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a rendőrhatóság részéről az őrizetben lévő személyt tárgyalásra, kihallgatásra, meghallgatásra kísérő őr;

f) a Magyar Honvédség belföldi futárszolgálatot ellátó tagjai, a Készenléti Rendőrség Állami Futárszolgálat tagjai, valamint a rendvédelmi szervek belső futárai

számára.

36. Hivatalos postaküldemény - a futárszolgálatok által továbbított küldeményeket is beleértve - behozatala a Markó utca 16. szám alatt lévő főbejáraton és a Nagy Ignác utcai kapun keresztül történik. A küldeményeket az őrség biztonságtechnikai eszközökkel - felbontás nélkül - ellenőrzi. Ezt követően a küldeményt a futárszolgálat, illetve a címzett hivatal munkatársa az épületbe beviheti.

37. A bűnjelként lefoglalt lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantó szerkezet, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz épületbe történő bevitelére az adott ügyben eljáró tanács elnöke vagy az eljáró ügyész írásos engedélyével kerülhet sor.

38. Az anyag- és áruszállítás az épület Nagy Ignác utcai, eseti jelleggel a Szemere és a Stollár Béla utcai bejáratán keresztül is történhet. Az épületbe szállítás alkalmával a különböző anyagokat, árukat a szállító szerv megbízottjának jelenlétében az őrség szolgálatot teljesítő tagja - szükség esetén tűzszerész bevonásával - ellenőrzi.

39. Az épületből a bíróság vagy az ügyészség tulajdonában álló tárgy, berendezés, eszköz - az iratok kivételével - kivitele[23]

a) a Kúria elnöke;

b) a Kúria elnökhelyettese;

c) a Kúria főtitkára;

d) a legfőbb ügyész;

e) a legfőbb ügyész helyettese;

f) a Legfőbb Ügyészség gazdasági főigazgatója;

g) az a)-f) alpontban szereplő személyek által megbízott személy

által írásban adott kiviteli engedély alapján biztosítható.

40. A két példányban készülő kiviteli engedély egyik példányát az őrség őrzi.

8. Gépjárművek behajtása

41. A gépjárművek behajtása az épület Nagy Ignác utcai - szükség esetén a Szemere utcai - bejáratán történik. A gépjárműveket beléptetéskor az őrség biztonsági szempontból ellenőrzi. Az őrség beosztottja a gépjárműben tartózkodó személyek belépési jogosultságát - a 6. pont a) alpontjában foglalt kivételekkel - megvizsgálja, és a gépjárművet a rendelkezésre álló biztonságtechnikai eszközökkel átvizsgálja.

42. Az épületbe való behajtás biztosítására

a) a Kúria főtitkára;

b) a Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályának vezetője;

c)[24]

d) az a)-b) alpontban szereplő személyek által megbízott bírósági vagy ügyészségi alkalmazott[25]

által kiadott engedély felmutatása esetén kerülhet sor.

43. A be- és a kilépés szabályait sértő magatartásról

a) az őrség parancsnokát;

b) bíró, bírósági alkalmazott esetén a Kúria főtitkárát;

c)[26]

d) ügyész, ügyészségi alkalmazott esetén a Legfőbb Ügyészség Kabinet Adatvédelmi és Biztonsági Osztályának vezetőjét

haladéktalanul tájékoztatni kell.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. Az őrség a be- és kiléptetéssel kapcsolatban keletkezett iratokat, nyilvántartásokat az Iratkezelési Szabályzat rendelkezései szerint kezeli.[27]

45. Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.

46. Hatályát veszti az Igazságügyi Palotába történő belépés és onnan való kilépés rendjéről szóló 23/2005. (V. 31.) ORFK utasítás.

Papp Károly r. altábornagy s. k.,

országos rendőrfőkapitány

Melléklet a 9/2014. (IV. 14.) ORFK utasításhoz